Képviselőházi napló, 1901. XXVII. kötet • 1904. julius 14–julius 27.

Ülésnapok - 1901-471

240 hli. országos ütés 1904 Julius %3-án, szombaton. Ezt annyival inkább szeretném, mert nem I osztozom a t, képviselő urnak ama nézetében, a melyet ő programmként állított fel, hogy t. i. azon esetben, ba nem sikerülne ugy, a mint óhajtandó, a szeretet utján és a szeretet eszközeivel megteremteni a magyar és horvát nemzet között az összetartozás érzetét, akkor nincs hátra egyéb, mint ezt az érzetet erőszakkal felkelteni. De azt hiszem, erőszakkal jó érzeteket nem kelthetünk fel; mert szerintem — és azt hiszem, e nézetemmel a magyar históriára hivatkozhatom — egyedül ós kizárólag a törvényes ut az, a mely biztosithatja azon érdekeket, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) a melyeket a magyar parlamentnek igenis szem előtt kell tartania nemcsak a magyar nemzet, de bizonyára a vele államegységben és közösségben élő horvátok^ érdekében is. Ezeket kivántam elmondani. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök : Kovácsevics István képviselő ur személyes kérdésben kivan szólni. Kovácsevics István : T. képviselőház ! (Halljuk, 1 Halljuk!) Komjáthy Béla igen t. képviselő ur beszédének alapját azon kijelentésemre fektette, hogy a mostani horvát nemzedékre nem kell számitani, hanem arról kell gondoskodni, hogy ujabb és jobb érzületű nemzedéket teremtsünk. Meglehet, hogy sokan nem osztják ezt a nézetemet. Különösen az ő Eelsége személye körüli miniszter ur ő nagyméltósága is azon nézeten van, hogy ezzel a mostani nemzedékkel is lehet eredményre jutni. Nagyon szerencsésnek fogom érezni magam, ha ez lehetséges lesz, de véleményem szerint a legfőbb súlyt arra kell fektetni, hogy már az iskolákban a gyermekeket zsenge koruktól kezdve politikailag is nevelhessük. {Helyeslés a szélsöbaloldalon.) A t. képviselő ur velem polemizálva azt mondja, hogy már az 1868: XXX. t.-cz. megalkotásakor a horvátok alattomos módon kötötték meg az egyezményt ; hogy érzelmük már akkor is más volt, hogy tehát nem voltak őszinték. Ez nem áll, mert az a párt, a mely akkor az 1868: XXX. t.-czikket a magyarokkal együtt megállapította, politikai tekintetben igenis őszinte és jóravaló párt volt. A párt élén báró Rauch állott, a kiről nem lehet feltételezni azt, hogy olyan párttal működött volna együtt, (Igaz! a szélsőbaloldalon.) a mely nem volt őszinte és hogy nem akarta volna őszintén megkötni azt az egyezményt. Azonban a későbbi időtől kezdődik a visszafejlődés és a visszahatás és ezért csakis a magyar kormányt terheli a felelőség. Nem kellett volna engedni, hogy báró Rauch elűzessék és akkor egészen másképen fejlődtek volna a viszonyok. (Ugy van! balfelöl.) Az a hét év annyit rontott a viszonyokon, hogy 30 év alatt sem lehet azokat megjavitani. Ezért nem lehet nekünk, a kik a legújabb időben ott szerepeltünk, szemünkre hányni, hogy ott voltatok, miért nem csináltátok jobban ti? Önök azonban háromszáz esztendő óta beszél| nek itt a viszonyok ellen és nem képesek azokat megjavitani, (Derültség.) mi sem vagyunk tehát képesek azokat 20 vagy 30 év alatt rendbehozni. (Derültség.) A t. képviselő ur egy állítást is koczkáztatott, a mely nem áll, mert annak homlokegyenest ellenkezője a való. T. képviselőtársam ugyanis azt mondta, hogy a horvátok nemcsak a magyar nemzetet gyűlölik, hanem a magyar népet is. a mely nép ott a horvátok között lakik. Komjáthy Béla: Én a horvátokkal egy nyelvet beszélő szerbeket mondtam! Kovácsevics István: Én ugy értettem. De volt erről már szó, ha nem is épen most, de a lapokban. Komjáthy Béla: Az már lehet! Kovácsevics István: Horvátországban, jobban mondva Szla^onországban van egynéhány község, a hol tiszta magyarok laknak, azokkal azonban a horvátoknak soha semmi bajuk nem volt, iskoláik magyar iskolák, istentiszteletüket, a mennyiben protestánsok, magyar nyelven végzik. Erre van bizonyitékom is. Tessék csak az ujabb időkbeni lapokat átnézni, különösen pedig a » Magyar Szó«-t átlapozni. Ebben meg fogják találni Kuíiffay Elek tordinczi kálvinista pap czikkét, a ki a »Magyar Szó«-ban egy nyilatkozatot tett közzé, a melyben azt mondja, hogy a horvátok, sem a nép, sem a hatóság a magyarok ellen soha semmi gyűlöletet nem hirdettek, hanem velük ezek mindig a legjobb egyetértésben éltek. Az én kívánságom fedi a t. képviselő ur kívánságát, mert én is azt akarom, hogy Horvátországban mindenkitől megköveteltessék az, hogy a magyar állam egységét elismerje, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy annak az egységnek, annak az államnak hű és őszinte polgára legyen. (Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Erre kell törekednünk. Hogy milyen utón fogunk ide jutni, ez más kérdés és erről más utón kell gondolkozni. A tény az, hogy a mostani helyzeten javítani kell, ha törik, ha szakad. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök : Még Molnár János képviselő ur kért személyes kérdésben szót, előbb azonban szavazásra teszem fel a tételt, s azután fogom a szót megadni. Következnék tehát a határozathozatal a tétel felett. Elfogadja-e a ház? (Igen!) Tehát a tételt elfogadottnak jelentem ki. Molnár János képviselő ur személyes kérdésben kér szót! Molnár János: T. képviselőház ! Talán méltóztattak észrevenni, hogy csak néhány perez előtt jöttem a terembe és így nem hallhattam azt, a mit t. képviselőtársam, Komjáthy Béla, beszédében mondott, állítván, hogy az emiitett lap tegnapi számában volna valamely czikk,