Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-446

446. ORSZÁGOS ÜLÉS 1904 június 23-án, csütörtökön, Perczel Dezső, közben báró Feilitzsch. Arthur elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — A m. kir. államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása, s a jegyzőkönyv erre vonatkozó pontjának hitelesítése. — Névszerinti szavazás a miniszterelnök mint belügyminiszternek, Bakonyi Samu és Bernáth Béla mterpellácziójára a jun. 22-iki ülésben adott válasza felett a galaczi konzul német nyelvű megkeresésének elintézését meghagyó belügyminiszteri rendelet tárgyában. — Az 1904. évi állami költségvetés tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, Hieronymi Károly, Plósz Sándor, Tallián Béla, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A. mai ülés jegyzőkönyvét Daróczy Aladár jegyző ur fogja vezetni; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Kovács Pál jegyző ur jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Daróczy Aladár jegyző (olvassa az 1904. évi június hó 22-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Kérdem: van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Rákosi Viktor jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! A házszabályokhoz, vagy személyes kérdés czimén kérek szót. Tegnap abban a nagy zajban, a mely mindkét oldalon tapasztalható volt, magam sem voltam teljesen tisztában azzal, hogy az elnök ur tulajdonképen miért is vonta meg tőlem a szót, a nélkül, hogy előlegesen valamely kifejezésemért rendreutasított volna. Az elnök ur a 221. §. alapján érezte magát arra feljogosítottnak, hogy necsak rendreutasítson, hanem hogy a szót rögtön el is vonja tőlem. A 221. §. azonban igy szól (olvassa): » Egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszakítani, vagy a tárgytól való eltérés eseteiben őt figyemeztetni. Ha szóló kétszeri figyelmeztetés után ugyanazon beszéd folyamában ismétli a fentebbi hibát, az elnök elvonja tőle a szót. Ha szóló a közerkölcsiséget és illemet sértő, vagy egyébként a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használ, vagy ha valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen gyűlöletre izgat, avagy a háznak valamely tagja ellen durva sértést követ el, az elnök őt rendreutasítja, sőt tőle a szót már az első alkalommal is megvonhatja.* Ez történt velem tegnap és nem tudtam megérteni a zajban ennek az okát, azért tehát megvártam ma a naplót, hogy magam is megnézzem, hogy a közerkölcsiséget és az illemet sértettem-e; a ház tekintélyével össze nem férő kifejezést használtam- e; osztály-, nemzetiség- vagy hitfelekezeti gyűlöletre izgatttam-e, vagy a ház bármely tagja ellen durva sértést követtem-e el? A napló szerint az elnök ur a következőért vonta el tőlem a szót (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »A t. képviselő ur előbb hidegvért ajánlott. Engedje meg, hogy én neki szolgáljak ezzel a tanácscsal. En nem veszítem el a hidegvéremet. Szederkényi Nándor képviselő ur azt mondta, ő megütközik azon, hogy én megengedtem azt, mikor Szivák Imre képviselő urat és a mentelmi bizottságot hanyagsággal vádolják, hogy kimagyarázza, hogy itt hanyagság nem forog fenn, mert a bizottság kötelességének eleget tett.« Ez tehát az indokolása annak, hogy az elnök ur a 221. §. értelmében — nemcsak hogy rendreutasított, — de tőlem a szót is elvonta. Én a házszabályokat mindig megtartom, de megtartatni is törekszem mindenkivel szemben. Ezért azt, mintha én a 221. §. értelmében akár a közerkölcsiséget sértő szavakat használtam volna, vagy durva sértést követtem volna el, a minőt ez a szakasz megjelöl, magamon száradni