Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-452

152 í52. országos ütés 190í Julius 1-én, pénteken. utasítsa a képviselőház a pénzügyminiszter urat, hogy az általa már hangoztatott, szükséges illetékreformra vonatkozólag az intézkedéseket haladéktalanul megtegye, és addig is a módjában lévő törvényes eszközökkel hasson oda, hogy a biztositéki okiratokat igénybe vevő néposztály egy és ugyanazon bélyegilleték alapért ne legyen kénytelen kétszer megfizetni a bélyeget, hanem állítsa vissza azt az előbbeni rendet, hogy a biztositéki okirat bélyege egy korona legyen. A költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Hertelendy László jegyző: Dobieeki Sándor! Rákosi Viktor jegyző: Rátkay László! Rátkay László: T. képviselőház! A házszabályokhoz kértem szót és pedig a tanácskozási rend tekintetében. A költségvetés tárgyalásának nem lehet egyéb czélja, mint bírálni a kormányzati eljárást a múltra nézve, bírálatot mondani a jövőre nézve is és utasításokat adni a képviselőház részéről. Méltóztassék körülnézni, egyetlenegy szakminiszter sincsen jelen. Ha felteszem a kérdést: vájjon a házszabályok szerint kötelesek-e a miniszter urak jelen lenni, bizonyosan az lesz a felelet, hogy nem. A ház szabályai szerint nem, de illedelem szempontjából, azt hiszem, hogy feltótlenül kötelesek jelen lenni, (Igaz! Ugy van! a szélsöhaloldalon.) mert hiszen mi értelme van tárgyalásainknak, mi értelme van a képviselőház részéről a bírálatnak, határozati javaslat beadásának, hogyha a t. miniszter urak annyi fáradságot sem vesznek maguknak, hogy jelen lennének. Azt hiszem, hogy ez nem egyéb, mint a képviselőházzal szemben a legnagyobb fokú nemtörődömség kifejezése. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A t. képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy erről a házszabály nem intézkedik, már pedig a házszabályok czimén csak akkor lehet felszólalni, a mikor a házszabályok helyes alkalmazásáról van szó. (Helyeslés jobbfelöl.) Rátkay László: A tanácskozási rendhez szólaltam fel. Elnök: A ház régi gyakorlata szerint megelégedett azzal, hogy a kormánynak legalább egy tagja jelen legyen, de ha a kormány tagjai közül senki sem volna jelen, akkor is kötelessége lenne tárgyalni. így, azt hiszem, semmiféle intézkedés szüksége fenn nem forog. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Elnök: A képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólani ? Ugron Gábor: Az elnök ur enuneziácziójához kívánok szólani. Az elnök ur enuncziácziójában azon tétel foglaltatik, hogy elég, ha egy miniszter van jelen. Ezzel szemben én azt állítom, hogy egyetlenegy miniszterre sincsen szük.ség. Miniszterek jelenléte nélkül is a ház tanácskozik és határoz. Ez egy fontos alkotmányjogi elv, mert hogy ha az az elv érvényesülne, hogy akár csak egy miniszternek jelenléte is szükséges a tanácskozásnak folytatásához és a határozat meghozatalához, akkor a háznak határozatképességét mindenkor megtudnák semmisíteni a miniszter urak. Lehetnek olyan körülmények, midőn az alkotmány és szabadság fentartása érdekében áll, hogy a ház a kormány ellen határozott állást foglaljon, (Ugy van! balfelöl.) és talán erre a szükséges többség meg is van. És akkor, hogy ha ezen elv érvényesülhetne, a miniszter urak távozásával a ház tanácskozásképtelenné és határozatképtelenné válnék. Ilyen eseteket a közszabadság és alkotmányosság érdekéhen megengedhetőnek nem tartok. Azért szólaltam fel és teszem megjegyzés tárgyává a t. elnök ur nyilatkozatát, nehogy bárki is azt a következtetést vonhassa le, hogy tanácskozás és határozathozatal nem történhetik, hogy ha a miniszter urak távol vannak. Elnök: T. ház! Abból, a mit én az előbb mondtam, egyáltalán nem következik az, mintha az lett volna a véleményem, hogy ily esetben nem lehet tanácskozni, vagy nem lehet határozni. Igenis, az én meggyőződésem is az, a mit most Ugron Gábor képviselő ur kifejezésre juttatott, hogy a ház tanácskozás- és határozatkéj)es, de épen, mert a felszólaló képviselő ur is beismerte, hogy ez a házszabály szerint nem követelhető, hanem csak figyelem és illem szempontjából, erre vonatkozólag mondtam, hogy illem és figyelem szempontjából a kormány egyik tagja jelen lévén, e tekintetben sem lehet kifogást emelni. Semmi egyebet nem mondtam. Kecskeméthy Ferencz: Szakminiszter nincs jelen. Dobieeki Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljulc!) Az előttem szóló t. képviselőtársammal ellentétes nézeten vagyok sok mindenben, de legfőképen a bi/alom kérdésében, a mennyiben én őszinte bizalommal és nagy reménynyel tekintek kormányunk működése elé, mert megelégedéssel látom, hogy kormányunk minden férfia a magyar nemzeti kultúra eszméjét igaz magyar meggyőződésre valló nyíltsággal képviseli ós kerülvén a pózt, kizárólag alapos tudásukra támaszkodva, végzik államférfiúi kötelességeiket. Én kormányunknak még csak rövid időre terjedő működésében is látom a közgazdasági fejlődésünket előmozdító határozott irányzatot és rám nézve most ez a fődolog, mert ezen a téren kell óriási léptekkel haladnunk, ha nem akarunk elpusztulni. (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) Mikor tehát én kormányunk munkásságát méltatni kivánom, azt kérdem: vájjon mi kép véli kormányunk azt a lüktető, pezsgő életet megteremteni, melyre Magyarország közgazdasági munkásságának mulhatlanul szüksége van, hogy végre-valahára nemzetünk anyagi megerősödését olyan magas fokra emeljük, hogy a világversenyben mint jelentékeny tényező jelenhessünk meg? Munkásságuk bírálásakor tehát azt kutatom,