Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-452

k-52. országos ülés iQÖí Julius 1-én, pénteken. 151 érteni kezdik az illetékes körök, s a midőn a technika nagy fejlődést mutat nálunk is, a külfölddel szemben már nem az önálló magyar államot, hanem az osztrák magyar monarchiát állítják oda. Ez nagyon helytelen, t. ház, nemcsak közjogi szempontból, hanem főleg közgazdasági szempontból is. Eddig ugyanis ezen a téren a kormány abszolúte nem tett mást, mint azt, hogy a feltalálókkal szemben bekasszálta a szabadalmi dijakat, a melyek a statisztikai kimutatás szerint évenkint körülbelül egy milliót tesznek ki, de a feltalálónak találmánya értékéről, annak uj voltáról semmiféle garancziát nem nyújt, jogait nem biztositja. Ilyképen kellemes kis jövedelemhez, quasi konyhapénzhez jutott a magyar kormány, a mely a magyar feltalálóval szemben igazságtalan és inpraktikus intézkedéseket tesz. És msben áll ez ? Ha ma Magyarországon valaki valamely ipari czélt szolgáló találmányt produkál, de annak értékesítéséhez nincsen anyagi ereje, nagy kínosan, keservesen lefizeti Magyarországon a szabadalmi dijat, ezt a 40—50 koronát valahogy kipréseli abban a reményben, hogy ő olyan dolgot cselekedett — és tényleg cselekedett is, — a melylyel fontos szolgálatot tesz a köznek is és magának is. De. t. ház, nem így áll a dolog, mert ha nem rendelkezik a szükséges tőkével ahhoz, hogy ezt három hónapon belül a külföldön is biztositsa magának, igy tehát ha az a találmány tényleg egészséges is és gyakorlati haszna is van, mire az a feltaláló, a kinek szabadalma a közjó szempontjából sokat érhet, találmányát értékesítvén, — tovább mehetne, már a külföld: Anglia, Erancziaország. Németország stb. annak a haszonnak javát elszedte. T. ház! Nem akarom ezen kérdés fejtegetésével szives figyelmüket túlságosan igénybevenni; nem akarom az időt kihúzni, erre semmi okom sincs, de tényleg érdemes volna ezzel a kérdéssel foglalkozni és részemről eró'stn hiszem, hogy a t. miniszterelnök ur, a kinek ajkairól tegnap olyan fontos és érdekes kijelentések hangzottak el, ezzel a kérdéssel is foglalkozni fog és hogy rövid idő múlva már e téren is komoly eredményeket fogunk láthatni. Csak azért foglalkozom még egy kevéssé evvel a kérdéssel, hogy erre vonatkozó eszmemenetemet egész röviden lebonyolítsam. A midőn az a magyar feltaláló itt Magyarországon szabadalmát elnyerte, vájjon nyert-e ezzel valamit a szabadalmi kérdéseknek mostani rendezése mellett, vagy sem? Semmit sem nyert azért, mert hiszen itt még az újdonság kérdése sincsen szabályozva. Ha e téren is a köznek előnyére és javára egészségesebb állapotokat kívánunk teremteni, akkor jó lesz, ha a t. kormány mélyebben nyúl bele ebbe a kérdésbe, mert igen nagy azoknak a száma, a kik Magyarországon ezreket, sőt százezreket, adnak ki ilyen czélokra és igy milliókra megy az a haszon, a melyet a szabadalmi kérdés terén nyer a külföld: Ausztria, Németország és más államok tisztán azért, mert a magyar feltaláló jogos érdekeit az eddigi magyar szabadalmi intézmények megóvni nem tudták. Mit nyer az az ember, a ki Magyarországon szabadalmat kap ? Magyarországon tudvalevőleg ujdonsági elővizsgálat nincs. Rendkívül sok pénzt költünk más czélokra, a katonaságra és ágyakra stb., de ilyen, az ipar fejlesztésére elsősorban hivatott czélokra nincs pénzünk! Szükséges volna legalább is azt az elsőfokú ujdonsági elővizsgálati rendszert alkalmazni nálunk, a mely megvan például Angliában. A helyzetet különben az is lényegesen javítaná, ha nem bürokratikus módon intéznék az ilyen dolgokat és a szabadalmi jog megadását, a találmány műszaki értékének elbírálását arra hivatott szakemberek végeznék. A bejelentés ipari értékesíthetősége stb. nem jogi képzettséggel biró alkalmazottak részéről volna eldöntendő, a kik technikai tekintetben nem tudhatják elbírálni valamely szabadalmaztatni kivánt dolog értékét, újdonságát. Hiszen természetes, hogy az olyan ember, a kinek szakmája a jog, nem való oljan helyre, a hol technikai kérdésekről van szó, s épen igy építész sem bírálhat meg gépet. Ismétlem, hogy az államnak is érdekében álló dolog volna az iparfejlesztés szempontjából legalább a korlátolt ujdonsági elővizsgálat rendszeresítése. Még csak azt akarom hozzáfűzni ezen kérdés szellőztetéséhez, hogy az unió kérdése tekintetében, a mely, ugy látszik, küszöbön van annyira, hogy a t. kormány szükségesnek látta a berlini kongresszuson magát képviseltetni, maradjon meg inkább a mai rendezetlen állapot, odáztassék el az unióba való belépés kérdése, ez által legalább a magyar állam szuverenitása is épségben, érintetlenül marad. Ezek után áttérek arra a kérdésre, hogy ezzel a milliárdos költségvetéssel szemben állásfoglalásomat egészen röviden kifejezésre juttassam. Természetes dolog, hogy ha a 37 éves liberális kormányzatot bírálom, az én szempontomból abszolúte nem lehet okom arra, hogy valami nagy bizalommal viseltessem a kormány iránt. A t. liberális kormánynak az egyes tárczákban való intézkedéseire vonatkozólag majd kitérünk, részemről ki fogom fejteni az egyes kérdéseket, de általánosságban is, mikor a bizalmatlanságot a t. kormánynyal szemben bejelentem, bátor vagyok egy rövid határozati javaslatot felolvasni és kérem annak elfogadását. (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : Határozati javaslat. Miután a nemzet közteherviselési képessége a magánhitelkérdés rendezett viszonyaitól függ, és mert a biztosítéki okiratokat főképen azok a mezőgazdák kénytelenek igénybe venni, a kik az olcsó kereskedelmi hitel élvezetétől elzárva a bélyeggel már úgyis ellátott váltó vagy kötvény különös biztosítására jelzálogos fedezetet kénytelenek nyújtani;