Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.
Ülésnapok - 1901-451
június 30-án, csütörtökön. 140 651. országos ülés 1904ahhoz, hogy az erdei havasi legelőket is használhatta. Azonban ebben a legeltetésben őt most az uj erdei törvény lényegesen korlátozza, minélfogva a székelység tényleg abba a helyzetbe jut, hogy mezei legelője nem lévén, az erdei legeltetéstől pedig el lévén tiltva, marhaállományát fentartani egyáltalában nem képes. Nem akarom színezni a dolgot, mert ha ebbe belebocsátkoznám, ijesztő képét tárnám a ház elé annak, hogy milyen állapotok vannak a marhaállomány szempontjából különösen a Székelyföldön ? De nem is szükséges, hogy színezzem, mert nemcsak felteszem, de tudom is, hogy a t. földmüvelésügyi kormány e tekintetben mindent megtesz és jóakaratukig kezeli a kérdést. Jelenlegi interpellácziőmmal is azt szándékozom elérni, hogy azok, a kik deputácziózni akarnak stb. és a kik felesleges költségeket okoznának maguknak azáltal, ha ide feljönnének, nyugodjanak meg abban, hogy a kormány részéről az, a mi lehetséges, meg fog történni. Interpellácziómban fel is ölelem, hogy a székelyválság és székelykérdés normális eszközökkel már alig lesz megoldható, hanem hogy feltétlenül szükséges, hogy az állam lépjen közbe és pedig havasi legelőknek megvásárlásával és olyan módon, hogy a székelység az ő marhája fentartására, másrészt fajzási jogának biztosítására valami módon hozzájuthasson a megengedhető eszközhöz. Én tudom azt, hogy e tárgyban is történtek intézkedések, vagy hogy tervben van valami és én ezt is felölelve, kérdezem az igen t. miniszterelnök úrtól azt, hogy mennyire haladt e kérdés? Végezetül interpellácziómban felölelem azt is, a mit a t. miniszter ur nem tud, hogy t. i. a székely nép sehogysem tudja megérteni az erdei törvénynek azon tiltó intézkedéseit, a melyek a végszükségben sem engednek segítséget. Megtörtént pl. Futásfalva községben, hogy a legyek elűzték a marhát véletlenül egy vágással tovább és ezért megbüntették a közbirtokosságot 119 koronával, a pásztort pedig, a kinek a marhája oda bement, 90 napi fogsággal, a minek következtében Futásfalva községe — itt van a kezemben a közbirtokosságuak az aktája — ilyen rettentő büntetés okából most már pásztort nem tud kapni. Ilyen állapotokat nem szabad tűrni. Nem akarom tovább feszegetni a kérdést, annyit azonban legalább érintek, hogy a miniszter ur nem is képzeli, milyen borzasztó elkeseredés fogja el a népet a miatt, hogy egyes csekélyebb erdei kihágások miatt beczitálják őket a vármegye székházához, a mi miatt egy napot tölt el az utazással, mig odaér, egy napot mig visszakerül és ha büntetés éri őt, akkor még robotolhat is a vármegyeházán. E miatt rendkívüli nagy az elkeseredés és csak azért hozom ezt fel, hogy arra figyelmeztessek, hogy különösen oly kivételes időben, a midőn amúgy is csapás éri azt a népet, ne igyekezzünk a bajt azzal fokozni, hogy a népben a törvénytiszteletet is meglazítjuk, a midőn ezért oly rendkívüli súlyos bírságokat és büntetéseket szabunk ki, a melyekkel czélt érni amúgy sem lehet. Ezek azok, t. képviselőház, a miket következő interpelláczióm megokolása czóljából elmondandó voltam, (olvassa): 1. Van-e tudomása a miniszter urnak a Háromszékmegyében a folyó évben beállott tartós szárazság okából jelentékenyen fokozódott legelőhiányról és az annak kapcsán nagy mérvben fenyegető marha- és juhállomány-csökkenésről ? 2. Van-e tudomása arról, hogy különösen Szentlélek, Ozsdola és Futásfalva községekben a lakosság az által, hogy az erdőtörvény tilalma okából az erdei legeltetéstől is el van zárva, marha- és állatállományának pusztulásával a vagyoni tönk és a kivándorlás felé sodortatik ? 3. Van-e tudomása arról, hogy Futásfalva közbirtokossága egy kihágás miatt 111 korona 92 fillér pénzbirságra, a pásztor pedig 90 napi fogházra ítéltetett és most a nevezett közbirtokosság ezen túlszigoru és a helyi viszonyok által semmiként nem indokolt büntetés miatt pásztort nem tud kapni? 4. Tett-e a miniszter ur, s ha igen, milyen intézkedéseket az iránt, hogy a szárazság okából fokozott, de a Székelyföldön különben is általános legeltetés hiányán sürgősen segítve legyen? 5. Hajlandó-e a miniszter ur oly irányú intézkedéseknek a foganatosítására, a melyek legalább kivételesen az erdei legeltetést és a lombgyüjtést a marha- és állatállomány pusztulása megakadályozására a Székelyföldön lehetővé tegyék? 6 Foglalkozik-e a t. földmivelésügyi kormány az erdei havasi legeltetés czéljaira a székely nép számára méltányos feltételek mellett átengedendő erdőbirtokoknak megvásárlásával, ha igen, mikorra remélheti a székelység ennek gyakorlati megvalósítását? Végül 7. hajlandó-e a t. miniszter ur saját hatáskörében aziránt intézkedni, hogy különösen a fennálló kivételes és gazdasági válsággal fenyegető helyzet tartama alatt a székely birtokosság a drákói szigorral alkalmazott erdei kihágásokra vonatkozó büntetések által még súlyosabb válságba ne sodortassák? Elnök: A földmivelésügyi miniszter ur kivan nyilatkozni. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. ház! Tekintettel az ügy sürgősségére, és egyúttal arra a fontosságra, a melylyel a dolog különösen az erdélyi részekre, speczialiter pedig a székelységre nézve bir, méltóztassék megengedni, hogy bár az idő két órán már túl van, mégis röviden fel világításokat adjak. (Halljuk! Halljuk !) Polónyi Géza képviselő urnak azon megjegyzésére vonatkozólag, hogy a tagositási tör-