Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-451

45Í. országos ülés Í90b j unius 30-án, csütörtökön. 141 vény módosítása csak abban az esetben fog hatálylyal birni, ha az az erdőtörvénynyel kapcsolatba hozatik, alig hiszem, hogy biztositanom kelljen a t. házat arról, hogy miután a tagositási törvény revíziójába is befolytam, ennek következése az, hogy az azzal kapcsolatban revideálandó erdőtörvény illető részeire vonatkozólag is megtettem már a legsürgősebb intézkedéseket. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Altalánosságban csak azt vagyok bátor megjegyezni, a mi, azt hiszem, meg fogja nyugtatni a t. ház azon tagjait is, a kik az erdőtörvénynek drákói szigorral való végrehajtását, illetőleg annak hatását különösen hangsúlyozták, hogy az erdőtörvény változtatására, illetőleg az erdőtörvény bizonyos részeinek módosítására nézve már a tanulmányok folyamatban vannak a minisztérium kebelében. (Helyeslés.) A marhaállomány kérdésére nézve megjegyzi a képviselő ur, hogy az, különösen a Székelyföldön, erős visszaesésben van. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy maga az a lépés, a melyet az állam a segélyakczió megindításával tett, bizonyítja, hogy^ezen kérdéssel behatóan kívánunk foglalkozni. Én, a ki ezen kérdésnek részletes keresztülvitelére vagyok kötelezve, ma még nem vagyok abban a helyzetben, hogy részletes programmot adhassak. Az általános programm elkészült, ennek tárgyalása egy bizottságban, a melyben a székelység képviselői is résztvesznek, fog eszközöltetni a minisztériumban és ha a kérdés igy megtárgyalva elém kerül, akkor foglalhatok benne állást. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ne késsék soká!) Az erre vonatkozó munka már készen is van, szét is van osztva, az őszszel pedig tárgyalás alá kerül. (Helyeslés.) Annyit azonban már most jelezhetek, hogy speczialiter a székelyföldi marhaállománynak és pedig nemcsak a szarvasmarha-, hanem a juhés sertésállománynak javítására, nagyobbitására és czélszerű kezelésére vonatkozólag a szükséges intézkedések meg vannak téve, és a költségvetésben egy bizonyos összeg e czélra biztosíttatott. Az erdei kihágásokra, helyesebben szólva az erdőrendészeti áthágásokra vonatkozólag azon általános kijelentést vagyok bátor tenni, hogy én nem hiszem, hogy a múltban az erdőtörvény szigorúsága szekatúrára, illetőleg drákói szigorra adott volna alkalmat. A magam részéről azonban kijelentem, hogy akkor, a mikor a szárazság folytán tényleg különleges intézkedések megtételére van és lesz szükség, a törvény legszigorúbb végrehajtása ilyen módon önmagától el fog esni. Megjegyzem továbbá, hogy már előzőleg, még mielőtt a szárazság fellépett, a földmivelésügyi minisztérium részéről speczialiter a székely legeltetésre vonatkozólag egy gazdasági és egy erdészeti közeg küldetett ki még a múlt 4Y őszén, a kik munkálatukat még a jelen év tavaszán is folytatták azért, hogy a legelők felhasználására és feljavítására szükséges tanulmányokat a Székelyföldön eszközöljék és az erre vonatkozó javaslatokat megtegyék. Ezen czélból az 1903. évi költségvetési hitelből már 30.000 koronát fordítottam legelőjavitási czélokra, sz 1904. évi költségvetésbe pedig 20.000 koronát vettem fel ezen kérdésnek nemcsak tanulmányozására, hanem már effektív végrehajtására is, mert érzem és tudom, hogy az erdélyrészi és speczialiter a székelyföldi legelőknél ugy a cserjék kiirtása, a mint a fümagvak elszórása, az erdőknek mohától való megtisztítása, istállók felállítása, a havasi legelőkhöz vezető utak csinálása és ezen területeken esetleg a bárczázási rendszer életbeléptetése elkerülhetetlenül szükséges. Erre a bárczázási rendszerre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy eddig részben a községek, részben egyesek vették haszonbérbe a havasi legelőket és azokat a kincstárnak fizetett árakon felül r meglehetős nyereséggel adták ki egyeseknek. Én ezt a rendszert a magam részéről helyesnek nem tartottam és meg is fogom szüntetni, (Helyeslés.) mert most csak az egyes községeknek és egyes egyéneknek az általam megállapított áron engedem meg a legeltetést ugy, hogy minden visszaélés ebben a tekintetben ki legven zárva. (Általános helyeslés.) Áttérve az interpelláczió részleteire, van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy a magam részéről teljes tudatában vagyok annak, hogy kétségtelenül az idei általános szárazság nemcsak Erdélyben, hanem egész Magyarországon, speczialiter pedig Erdélyben és különösen FelsőMagyarországon, az állatállomány, restringálására veszélyes tüneteket jelez. Én a magam részéről ezen kérdést már hetekkel ezelőtt meditáczió tárgyává tettem, a szükséges adatokat meg is szereztem és azt hiszem, csak rövid néhány nap választ el attól, hogy a gyökeres orvoslást nemcsak Erdélyben, hanem egész Magyarországon részben magam megtegyem, részben megtótessem. (Altalános helyeslés.) A mi az erdélyi részt illeti, tudomással birok arról, hogy ott a szárazság katasztrofális jelentőséggel bir. Ebből kifolyólag a szükséges részleges intézkedéseket meg is tettem. (Helyeslés.) A mi a f utásfalvaiakra vonatkozó azon kérdést illeti, hogy ott Szentléleken és — gondolom — Ozsdolán miért van korlátozva a marhalegeltetés, bátor vagyok azt jelenteni, hogy épen Futásfalva községnek erdeje egészen alacsony, vagyis négy és nyolcz év közötti ültetésekből áll. Elismerem, hogy a legeltetés nehézsége, a mennyire csak lehet, eliminálandó, azonban t. képviselőtársam is beláthatja, hogy a 4 — 6 esztendős erdőn való állandó legeltetés megszünteti az erdei jelleget és hogy vagy végre kell hajtani az erdőtörvényt és akkor az ilyen fiatal erdőbe való bebocsátása a jószágnak ki van zárva, vagy pedig fel kell oldani ezen kötelezett-