Képviselőházi napló, 1901. XXVI. kötet • 1904. junius 23–julius 13.

Ülésnapok - 1901-446

446'. országos ülés 190k j tassék ezt az esetet a mentelmi bizottsághoz utasítani. Elnök: A házszabályok értelmében e be­ielentés a mentelmi bizottsághoz utasittatik. Bemutatom Mihájlovics Kornél országos képviselőnek levelét, melylyel egészsége helyre­állítása czéljából hatheti szabadságidő enge­délyezését kéri. Javaslom, hogy a t, ház a sza­badságot megadja. (Helyeslés.) Kimondom, hogy a ház a kért szabadságot nevezett képviselőnek megadja. Bemutatom Székesfejéryár és Szatmár­Németi sz. kir. városok közönségének feliratát II. Rákóczi Ferencz hamvainak Kassán leendő elhelyezése tárgyában. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Nyitra vármegye közönségének feliratát a kühöldi borok kedvezményes vámtétellel való behozatala és a műbőr ellen; Szatmár-Németi város közönségének fel­iratát a bortermelőknek a boritaladók és a fogyasztási adópótlék aluli felmentése tárgyában. Mindezek tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Bemutatom a nyitramegyei gazdasági egyesü­letnek Rudnay Sándor képviselő által beadott kérvényét a czukorra vonatkozó 1903 : II. t.-cz. módosításáról szóló 432. sz. törvényjavaslat tár­gyában. Minthogy az a törvényjavaslat, a melyre a kérvény vonatkozik, előzetes tárgyalás és jelentés­tétel czéljából a közgazdasági és pénzügyi bi­zottságokhoz utasíttatott, javaslom a t. háznak, hogy a kérvény a két bizottságon kívül adassék ki a kérvényi bizottságnak. Hozzájárul a t. ház? (Igen!) Ennélfogva ezt határozatképen kimondom. Áttérünk már most a magyar kir. állam­vasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozá­sára szükséges költségek fedezéséről szóló törvény­javaslat (írom. 524, 549.) harmadszori olvasására. Dedovics György jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után, igen vagy nem? (Igen!) Ha nincs észrevétel, határozatképen ki­mondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmad­szori olvasás után is elfogadta, és azt alkot­mányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett & főrendiházhoz küldi át. Tekintettel pedig arra, hogy igen sürgős a törvényjavaslatnak a főrendiház bizottságában való tárgyalása a végből, hogy az a főrendiház­nak már legközelebbi plenáris ülésén tárgyal­ható legyen, javasolnám, méltóztassék ahhoz hozzájárulni, hogy a jegyzőkönyvnek e harmad­szori olvasás után való elfogadásra vonatkozó része azonnal hitelesíttessék. Elfogadja a ház? (Helyeslés.) Kérem, tessék felolvasni a jegyző­könyvnek idevágó pontját. Daróczy Aladár jegyző (olvassa). unius 23^án, csütörtökön* 5 Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyző­könyv ezen pontja ellen? Ha nincs, a jegyző­könyvnek ezen részét hitelesítettnek jelen­tem ki. T. ház! Gróf Apponyi Albert képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! A háznak tegnapi ülésében, a melyen jelen nem voltam, szóvá tétetett egy eset, a mely az én elnöki hivataloskodásom idejében történt, a melyben nekem tevékeny részem volt, a melyre nézve tehát nyilatkozni kötelességem. Szó van t. i. a mentelmi bizottságnak azon jelentéséről, mely az 1903. évi Julius 29-én tartott ülésen előfordult rendzavarásokra vonatkozik. A mentelmi bizottság elkészült jelentésé­vel a legközelebbi ülésig, de az a jelentés be nem adatott, és tegnap itt arról volt szó, hogy minő indokokból, kinek kezdeményezése folytán nem adatott be. Erre nézve tartozom hiteles felvilágosítást adni. Én voltam akkor a háznak elnöke és én intézkedtem akként, hogy ez a jelentés ne adassék be. Intézkedtem pedig ebben az irány­ban a következő okokból. Nekem, mint a ház elnökének kötelességem volt a ház méltósága felett minden irányban őrködni, tehát kötelességem volt a legczélszerííbb utakról gondoskodni arra nézve is, hogy a Julius 29-iki ülésben előfordultakért a ház méltósága elégtételt nyerjen. Már pedig legna­gyobb része azon képviselő uraknak, a kikre a mentelmi bizottságnak jelentése vonatkozott, nekem spontán kijelentette, hogy ők hajlandók a háznak ezt az elégtételt megadni. Valameny­nyiükkel nem beszélhettem azon ülés megkez­dése előtt. Ezen az utón tehát előreláthatólag a ház sokkal teljesebb elégtételt nyert volna, mint a mentelmi bizottság által megindított bármely eljárás folytán, mert én önérzetes fér­fiak spontán elhatározása alapján történt nyilat­kozatot minden egyéb megtorló intézkedésnél teljesebb elégtételnek, a parlamentarizmus szel­lemével legmegegyezőbb eljárásnak tartok. (He­lyeslés balfelöl.) Hozzájárult azon meggyőződésem is, a melyből én sem akkor, a mentelmi bizottság igen t. elnökével és előadójával szemben nem csináltam titkot, sem most nem csinálok titkot, hogy nekem igazi, alapos kételyeim voltak a mentelmi bizottság álláspontjának a házszabályok szempontjából való tarthatósága tekintetében. ugy hogy előttem kétséges volt, vájjon az a czél, a mely előttem lebegett, hogy t. i. a ház az 1903 Julius 29-én történtekért teljes elég­tételt nyerjen, a mentelmi bizottság jelentése nyomán megvalósulhat-e. Ebből a szempontból, elnöki kötelességem magasabb szempontjából indulva ki, s a ház nyugalmáról és méltóságá­ról gondoskodni tartozván, elhatároztam maga­mat arra, hogy a mentelmi bizottság előadóját arra kérjem, hogy az ő jelentését ne adja be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom