Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-426

42 h26. országos ülés Í90b május ii-én, szerdán. helyzetben vagyok, hogy életemnek derekát falun, a magyar nép között töltöttem el, olyan viszonyok között, a hol megszokta mindenki, a ki körülöttem él, hogy minden ügyével, bajával hozzám forduljon és a hol bőséges módom és alkalmam nyilt beletekinteni a magyar nép életviszonyaiba, életszükségleteibe, látni ezen intézményeknek funkczionálását a gyakorlati életben. És mondhatom a t. képviselőháznak, hogy a jegyzői magánmuuk álatokra — természetesen bizonyos kinövésektől, vagy visszaélésektől megtisztítva, a melyekre még röviden visszatérek — a népnek, a közönségnek érdekében feltétlenül szükség van (TJgy van! Ugy van! a jobboldalon.) és óriási anyagi kárt okoznánk épen a magyar népnek, épen a nagyközönségnek akkor, ha arra kényszeritenők, hogy minden olyan ügyben, a melyet ma a helyben lakó jegyző, a ki őt ismeri, a ki tud az ő nyelvén beszélni, a ki meg tudja vele értetni a dolgot, jóformán minden költség nélkül elvégezhet, hogy minden ilyen kérdésben szakszerű jogi tanácsadóhoz kellene fordulnia. (Ugy van! Ugy van! a jobholdalon.) A jegyzői magánmunkálatoknak rendszerét és intézményét tehát a magam részéről fentartandónak tartom, (Helyeslés.) és nagy súlyt helyezek rá, hogy az fentartassók a közigazgatás végleges rendezése alkalmával is, először azért, mert, a mint mondám, meggyőződésem szerint ez a közönségnek is érdeke, másodszor épen azért, a mit Bellebrontht. képviselőtársam nagyon helyesen jegyzett meg, mert nagyon szükséges, hogy az a közigazgatási tisztviselő, a ki a néppel közvetlenül érintkezik, ne csak akkor érintkezzék vele, mikor adót hajt be és mikor katonát állit, hanem hogy tanácsadója, vezetője, gondozója legyen a nép érdekének az egész vonalon. (Elénk helyeslés.) És ón nem ismerek teret és munkakört, a hol szebb hivatás nyilkatik meg a nép között élő intelligens közigazgatási tisztviselőre, mint ezen u. n. magánmunkálatok körét, a hol ő csakugyan jó tanácsadója, vezetője, gondozója lehet a népnek, ennek összes életviszonyai között. (Általános helyeslés.) Ilyen körülmények között a feladat, amely előttünk áll, nem az, hogy eltöröljük ezen intézményt, hanem hogy azt szabályozzuk ugy, hogy ott a helytelenségek vagy visszaélések lehetőleg meggátoltassanak. Ebben a tekintetben fonalat ad a kormány kezébe a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. törvényezikk, a mennyiben ez a törvényczikk és az annak alapján kibocsátott végrehajtási rendelet utasítja a vármegyéket — maga a végrehajtási reudelet is bizonyos szabályokat állit fel különösen az ellenőrzésre nézve — utasítja a vármegyéket arra is, hogy ujabb szabályrendeleteket dolgozzanak ki a magánmunkálatok szabályozására nézve. Ezen munka folyamatban van ugyan, de azt még meglehetős kezdetleges Stádiumban találtam; most azonban a vármegyékhez egy körrendeletet bocsátok ki, a melyhez mellékelem mintáját egy ilyen szabályrendeleti tervezetnek, azzal a felhívással, hogy azt lehetőleg vegyék alapul megalkotandó szabályrendeleteiknél, mert legczélszerübbnek igy tartjuk és mert bizonyos sarkalatos elvi kérdésekben eltérést ezen szabályrendelet-tervezettől nem is volnék hajlandó jóváhagyni. Ezen szabályrendeletnek hivatása lesz az, hogy preczize megállapitsa egyfelől a magánmunkálatok körét, tehát megakadályozza azt, hogy olyan bonyolultabb vagy vitás jogi ügyek is erre a térre tereitessenek, a hol már csakugyan a zugirászat jellegével bírhatna a jegyzői magánmunkálat; (Helyeslés.) másodszor, hogy megállapitsa preczize a dijakat és szigorúan tiltsa meg ezeknél magasabb dijaknak nemcsak követelését, de elfogadását is. (Helyeslés.) A harmadik feladat, a mely ezen szabályrendeleteknek életbelépte után lesz teljesítendő, az 1901 : XX. t.-cz- alapján életbeléptetni a hatályos kontrolt e tekintetben. Én ez irányban egy igen helyes dispozicziót találtam a belügyminisztériumban, hol rám csak az a feladat háramlik, hogy annak a pontos és szigorú végrehajtását ellenőrizzem. T. i. a jegyzők összes nyugtáikat a feleknek másoló papiroson kell, hogy kiállítsák, ugy, hogy minden kiállított nyugtának számokkal ellátott hiteles másolata benn maradjon a jegyző könyvében, a mely azután minden hivatalvizsgálat alkalmával ellenőrzés tárgyát képezi. (ÉlénJc helyeslés.) így tehát fegyelmi utón megtorlandó cselekményt fog elkövetni a jegyző akkor is, ha ezen nyugtákban hibás tételeket találunk, de akkor is, ha a félnek bárminő más alakban vagy papíron állit ki nyugtát, a mi által elvonhatná magát az ellenőrzés alól. Azt hiszem, hogy ezzel nagy hézagot töltünk be a mai ellenőrzési rendszerben, mert kétségtelen igaz az, hogy a mint egy, hivatása magaslatán álló érdemes jegyzőnek legszebb munkaköre a magánmunkálatok köre, másfelől azon selejtes elemeknek, a kik — hiába — ilyen nagyszámú testületben mégis előfordulnak, viszont itt volt legtágabb kapu a visszaélésre, mert olyan munkakörről volt szó, a mely az ellenőrzés alól eddig elvonatott. Az ellenőrzésnek ezen nagyon helyes tervezetét már készen találtam a belügyminisztériumban, de rám vár azon kötelesség, hogy annak pontos és szigorú végrehajtása felett őrködjem, (ÉlénJc helyeslés.) és rajta is leszek, hogy e tekintetben az összes ellenőrzésre hivatott hatóságok a kellő utasítást megkapják. (Helyeslés.) Ezek után, a törvényjavaslat elfogadását kérve, végül még csak azt jegyzem meg, hogy a határozati javaslathoz, sajnálatomra, hozzá nem járulhatok, mert nem tartom helyesnek, hogy inczidentaliter a^ház az adóreform kérdésében prejudikáljon. (Ménh helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozás be lévén fejezve, következik a határozathozatal. A kérdés az, el-