Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-426

£26. országos ülés 190í május íí-én, szerdán, 43 fogadja-e a ház a törvényjavaslatot általános­ságban,a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? Észrevétel nincs, tehát kimondom, hogy a törvényjavaslat általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadtatott. Az általános vita során Hellebronth Géza képviselő ur határozati javaslatot adott be. A határozati javaslat felett most kell a háznak döntenie. Mielőtt a kérdést feltenném, fel fog a határozati javaslat olvastatni. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérem azon képviselő urakat, a kik Hellebronth Géza képviselőnek határozati javas­latát elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Kisebbség. Kimondom, hogy a ház Hellebronth Géza határozati javaslatát nem fogadba el. Áttérünk a törvényjavaslat részletes tárgya­lására; először a czim következik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t.) Rákosi Viktor jegyző: Hellebronth Géza! Hellebronth Géza: T. ház! A törvény és e törvényjavaslat is a segédjegyzői állást épen olyan kvalifikáczióhoz köti, mint a jegyzői állást. Az 1. §. gondoskodik a községi jegyzők­nek fizetéséről, annak minimumát 1600 koroná­ban állapitván meg és vagy természetbeni lakást, vagy pedig megfelelő lakáspénzt biztosit neki. A segédjegyzőkről azonban ily módon nem gondoskodik. Pedig ez a segédjegyző épen oly kvalifikált ember, mint a községi jegyző. Ugyanolyan hatáskörrel bir, mert a neki ki­osztott dolgokban függetlenül és önállóan intéz­kedik. Lakásáról azonban a törvényjavaslat nem gondoskodik. Méltányos és igazságos volna tehát, hogy ha az 1000 korona minimum mellett valami összeg határoztatnék meg, a mely lakás­pénzként adatik a segédjegyzőnek. Erre nézve tehát az volna a javaslatom, hogy az első sza­kaszban ezen szók után, hogy (olvassa): »meg­választott segédjegyzők (jegyzősegédek, aljegy­zők) javadalmazása pedig 1000 koronának tétessék »és 300 korona lakpénznél kevesebb nem lehet«. Ezen az összegen azok a segéd­jegyzők, még ha nagyobb községben volnának is, kaphatnának lakást. Az 1000 korona fizetés azonban oly csekély, hogy ha ebből még lakást is kell fizetniök, hát azt fizetésrendezésnek nevezni igazán nem lehet. Ajánlom módositásom elfogadását. Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Én nagy sajnálatomra kénytelen vagyok arra kérni a t. házat, hogy ne menjünk túl azon a batáron az ujabb terhek elvállalásában, a med­dig elmentünk. A mi magát a módosítást illeti, még csak azt az egy körülményt ajánlom a, t. ház szíves figyelmébe, hogy tulajdonképen a se­gédjegyzŐi állás rendszerint egy egész fiatal ember pályájának a kezdete, még pedig az egye­temi kvalífikáczióval biró fiatal embereknél is fiatalabb embereké, kik 18 — 20 éves korban jut­nak ebbe az állásba, ugy hogy összehasonlítva más életpályák kezdetének nehézségeivel, azt hi­szem, mindenki megfelelőnek fogja találni ezen javadalmazást. (Helyeslés a jobboldalon!) Elnök: Szólásra szenki sincs feljegyezve. Sághy Gyula: T. képviselőház! Már előbbi felszólalásomban jeleztem, hogy azon községi jegyzőknél, a kik természetben lakást nem kap­nak, óhajtanám, hogy a íakpénznek egy bizonyos mi­nimuma állapíttassák meg, még pedig 200 koroná­ban. Ennélfogva ezen első szakaszt akként kivá­nám kiegészitetni (olvassa): »A mennyiben a jegyző természetben lakást nem kapna, a lakás­pénz 200 koronában állapittatik meg.« Kérem ezen módositásom elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az első szakaszhoz két módosítás ada­tott be. Az egyik Hellebronth Géza képviselő ur módosítása, a mely azt czélozza, hogy a segédjegyzők 1000 korona fizetésen kivül 300 korona lakpénzben rászesittessenek, a másik pedig Sághy Gyula képviselő ur módosítása, a ki az első szakaszba beveendőnek javasolja, hogy, a mennyiben a jegyző természetben lakást nem kapna, a lakpénz 200 koronában állapíttassák meg. T. ház! Először is fel fogom tenni a kér­dést az első szakaszra nézve. Természetes, hogy annak elfogadása nem prejudikál a benyújtott módosítások elfogadásának, miután azok mind­egyike toldást foglal magában. Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a ház az első szakaszt, igen vagy nem? (Igen!) Kijelentem, hogy a /ház azt elfogadja. A kérdés most az: elfogadja-e a ház Hel­lebronth Géza képviselő ur módosítását, hogy a segédjegyzőknek lakbére 300 koronánál kevesebb nem lehet. A kik ezt elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el. Felteszem most a kérdést Sághy Gyula képviselő ur módosítására, mely szerint, a mennyiben a jegyző természetbeni lakással nem bir, lakpénze 200 koronában állapittatik meg. A kik ezt elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el. Következik a második szakasz. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 2. és 8. §§-ait, a melyek megjegy­zés nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 4. §4.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. kép­viselőház ! A mint már jelezni volt szerencsém az általános vitánál, itt a javaslatnak egy ki­egészítését vélném czélszerűnek, t. i, olyan köz­ségekben is, a hol 20°/ 0-on alul van a pótadó, előfordulhat és elő is fordul az az eset, hogy a jegyző vagy segéd jegyző, mint anyakönyvvezető anyakönyvi tiszteletdíjban, vagy a község anya­6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom