Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-426
32 4-26". országos ülés Í90k- május 11-én, szerdán. kevesebb községi pótadót fizető községek a javadalmazás kiegészítésénél fizetni fognak, A pénzügyminiszter ur által tegnap előterjesztett expozéból már meggyőzödtünk arról, hogy a pénzügyi bizottságnak ez a vélekedése egészen alapos volt, miután a miniszter ur tegnap a kiadásokat e czimen csak 2.320,000 koronában preliminálta. A pénzügyi bizottság különben abban a meggyőződésben van, bogy ez a többletkiadás busásan vissza fog térülni az által a javulás által, a mely e törvényjavaslat alapján a községi életben és az állami közigazgatás funkczióiban bizonyára érvényesülni fog. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek voltak azok a szempontok, t. b melyekből a közigazgatási és a pénzügyi bizottság az előttünk fekvő törvényjavaslatot tárgyalta, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) és a mely szempontok mérlegelésével azt általánosságban és csak igen csekély mértékben módosított részleteiben elfogadta. Elfogadták ezt abból a szempontból is, mert e törvényjavaslatban kezdeményezést látnak arra nézve, bogy a kormány a közigazgatás bajait nem felülről, a mint rendszerint történni szokott, hanem alulról, gyökereiben kivánja orvosolni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez az irányzat nálunk nagyon indokolt és nagyon szükséges. Ott lenn, állami életünk gyökereiben, ott van erős szervezetekre szükségünk, erős szervezetekre, a melyek az állam jogrendjének és a magyar állameszmének valósággal védbástyái legyenek, ott van szükségünk erős szervezetekre, hol az atyai bánásmód, a jó tanácsadás sok sebet behegeszthet, sok bajt meggyógyíthat. (Igaz! JJgy van!a jobboldalon.) Ha széttekintünk az ország területén, szomorú jelenségeket észlelünk. A lakosság egy része kivándorol, másik része a szoczializmus, vagy a r nemzetiségi izgatók karjai közé veti magát. És ily körülmények közt nálunk a községi jegyzőnek nemcsak hivatali, de hivatásos kötelessége, magasztos missziója is van. A községi jegyző nálunk a nép atyja, tanácsadója, vezetője kell, hogy legyen, (Helyeslés a jobboldalon.) De a hivatali teendőkkel túlhalmozott községi jegyző, a kinek a mindennapi megélhetés gondjaival kell küzködni, magasztos missziója teljesítésére egyáltalán képtelen. Az itt kifejtett czélt kivánja ez a törvényjavaslat szolgálni; rendezi a községi jegyzők fizetését, biztosítja megélhetésüket az egész vonalon, ós ez által képesíteni akarja őket hivatásos kötelességük teljesítésére. És épen azért, és mert ez a törvényjavaslat még a jó és becsületes községi közigazgatásnak is egy ujabb alapfeltételét is kivánja megteremteni, a közigazgatási és a pénzügyi bizottság nevében van szerencsém a törvényjavaslatot általánosságban, és a közigazgatási és a pénzügyi bizottság által módosított részleteiben elfogadásra ajánlani, (Hoszszantartó élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Rákosi Viktor jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! A jegyzők feladatáról kifejtett nézeteiben a t. előttem szólott előadó urnak magam is osztozom, mert a jegyzők, ha feladatukat helyesen fogják fel, csakugyan nagyon fontos tényezői az állami életnek és ugy kell felfogniuk feladatukat, a mint azt a t, előadó ur épen most beszédének végén jelezte. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Habár a jegyzők a közigazgatásnak legkisebb szervei közé tartoznak és a legalsóbb fokon látják el a közigazgatást, mégis ma az ő vállukon nyugszik nemcsak a községi, helybeli jó adminisztráczió, hanem tőlük függ az állami törvényeknek helyes és jó végrehajtása is. Épen azért a jegyzők feladatának kellő teljesítése a törvényeknek a legkülönbözőbb szakokban való ismeretét feltételezi, oly általános előkószüitséget és képzettséget igényel, bogy csak ugy remélhetjük azt, hogy e feladatok teljesítésére megfelelő uj erőket nyerhetünk a jövőben, csak ugy pótolhatjuk majd a támadt hézagokat, ha legalább a jegyzők anyagi megélhetését lehetővé teszszük Uray Imre: Gondoskodnak magukról! Sághy Gyuia: Hát, t. barátom, én megengedem, hogy több helyen olyan a helyzet, hogy nem kell külön gondoskodni róluk és az állam segélyét igéiiyleni; de igen sok olyan község és körzet is van, a hol a mostani bizony minimális fizetés mellett alig tud exisztálni az a jegyző. Ezt csak közbevetőleg a közbeszólásra vagyok bátor r megjegyezni. Én elismerem azt, bogy ez a törvényjavaslat ezen czélt taríja szem előtt és arra törekszik, bogy azon községekben és körzetekben, a hol a jegyzőknek mai helyzete olyan, hogy a tisztességes megélhetést nem biztosítja maguk és családjuk részére, ezen minimális fizetés megállapítása által ez elérhető és biztositható legyen. Azonban ennek daczára nézetem szerint vannak ennek a törvényjavaslatnak bizonyos hézagai, bizonyos hiányai, a melyek pótlást, a melyek kiegészítést igényelnek. JSTera akarok itt most általánosságban a törvényjavaslattal hosszasabban foglalkozni, hanem jelezni akarom előre azokat a szempontokat, a melyek véleményem szerint ezen módosításoknál irányadóknak tekintendők volnának és a melyekből kiindulva, ha ennek megfelelő módosítások egyes képviselőtársaink részéről előterjesztetnek, azokat szívesen támogatom, némely irányban pedig magam is bátor leszek ezen szempontoknak megfelelő módosításokat a részleteknél előterjeszteni. Ezeket röviden csak azért óhajtom jelezni, hogy módot nyújtsak már most, az általános tárgyalás folyamán, a kormánynak ezeknek megfontolására és hogy ez által ezeknek elfogadását könnyebbítsem, lehetővé tegyem, a menynyire lehet, a magam részéről is előmozdítsam.
