Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-445

M5. országos ülés 1904 június 22-én, szerdán. 361 Gr. Tisza István miniszterelnök: Mondhatom, elkezdve Deák Ferenczen és gróf Andrássy Gyulán, báró Bánffy Dezsőig, Széll Kálmánig ós utolsó helyen csekélységemig . . . Polónyi Géza: Kivéve Héderváryt, a ki magyarul akart leveleztetni! Majd kimutatjuk hivatalosan! (Zajos derültség jobbfelöl. Felkiáltások : Hát ezt honnan tudod ? Ezért kellett megbuktatni hétszer?) Igaz, a granicsár volt az egyetlen magyar köztük. (Nagy derültség jobbról. Sálijuk! Ralijuk!) Gr. Tisza István miniszterelnök: Az összes magyar kormányok ezen az állásponton voltak. (TJgy van! jobb felöl.) A közjogi alapon álló magyar ellenzék ezen az állásponton volt. (Ellenmondások balfelöl.) A mélyen t. néppárt is ezen az állásponton volt, mert bölcsen hallgatott ezzel a kérdéssel a mai napig. (Zaj balfelöl.) Molnár János: Ebből nem az következik! (TJgy van! balfelöl.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ebből igenis az következik. Már most, t. ház, vizsgáljuk meg a kérdésnek egy másik vonatkozását, t. i. a nyelvkérdését a hadsereg levelezésében. A hadsereg hatóságainak levelezéséről tételes magyar törvény létezik, a mely a magyar ezredek hatóságaira és parancsnokságaira irja elő a magyar levelezést. Ez eleinte ugy vitetett keresztül, hogy a magyar ezredparancsnokságok irtak magyarul a hatóságokhoz, de semmi más katonai hatóság, 1893-ban jött létre a magyar kormány hozzájárulásával egy megoldás, a mely szerint a többi katonai hatóságok is magyarul válaszoltak a hozzájuk intézett átiratokra, de németül kezdeményeztek, vagyis ha egy ügy ugy keletkezett, hogy katonai hatóság készítette az első * ügyiratot, akkor ez németül történt. Végül most sikerül a kérdést megoldani ugy, hogy a katonai hatóságok a magyar hatóságokkal magyarul fognak levelezni. (Zaj bal felöl; felkiáltások: Soha! Mikor?) Erre csak azt jegyzem meg. hogy az erre vonatkozó rendelet kibocsátása, azt hiszem, már a legközelebbi jövőben megtörténik. (Éljenzés a jobboldalon. Mozgás balfelől.) Már most hasonlítsuk össze a kérdést. (Halljuk! Halljuk!) A katonai levelezésre nézve tételes törvényünk van és 1867-től 1893-ig alkalmaztatott ez a tételes törvény a legszorosabb betű szerinti értelemben, s német maradt a levelezés mindenütt, a hol a tételes törvény betűje a magyar nyelvet nem rendelte el. Majd később jelentékeny lépés történt előre, de azért az eset még mindig az volt, a mi most kifogás tárgyát képezi, hogy t. i. nem az ezredparancsnokságok, hanem más katonai hatóságok német nyelvű átiratokkal kezdeményeztek közigazgatási eljárást magyar hatóságoknál. Ezt a képviselő urak természetesen vita tárgyává tették, de a magyar országgyűlés többsége és a magyar kormányok ezt KÉPVH. KAPTA 1901 1906. XXV. KÖTET. akczeptälták a katonaságnál, tehát olyan téren, a hol egyfelől a magyar csapatok jogi fogalmával találkozunk, másfelől pedig tételes törvény irta elő a magyar levelezést bizonyos korlátokig. (Zaj balfelöl.) Ebből evidensül következik az, hogy miután pedig a diplomácziai szolgálat nyelvére nézve tételes törvény nem rendelkezett, (Mozgás balfelöl.) ugyanaz, a mi a katonaságnál történt egészen napjainkig, a tételes törvény által nem szabályozott részében a kérdésnek, ugyanaz történhetett a diplomácziánál az egész vonalon. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Félkiáltások jobbfelöl: Halljuk! Halljuk!) Polónyi Géza: Jogos, törvényes és paritásos-e ? Ez a kérdés. (Felkiáltások jobb felöl: Hallgassa meg !) Gr. Tisza István miniszterelnök: A paritásnak nagy lényege a jogok egyenlőségében van, (Ugy van! Tjgy van! a jobboldalon.) abban, hogy a közös intézmények feletti rendelkezési jog egyenlően osztassák meg a két állam között. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez a lényege a paritásnak. Minden kicsiségben ezt keresztülvinni teljes lehetetlen, (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Ez kicsiség'?) Kern azt mondtam, hogy ez kicsiség, hanem azt, hogy minden kicsiségben teljes lehetetlen a paritást keresztülvinni. Három közös miniszter van; hogy akarja azoknál a képviselő ur a paritást keresztülvinni? másfél magyar és másfél német miniszter legyen ? (Mozgás balfelöl. Derültség jobbról.) Ugyanez áll a nyelvkérdésre nézve is bizonyos határokig. Teljes egyenlőség a két állam nyelvére nézve a közös intézményekben a végén is lehetetlen lesz. Gál Sándor: Akkor miért nem magyar? (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. Halljuk! Hallj lik! jobb felöl. Elnök csenget.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Majd megmondom a képviselő uraknak, hogy a nyelv tekintetében a paritásnak hol kell igazán érvényesülnie és hol érvényesül is. Ott, a hol a nyelv állami aktusoknál használtatik, a hol a nyelv használatánál kidomborodik az állam szuverenitása. Molnár Jenő: Például a német büntető perrendtartásnál ! Gr. Tisza István miniszterelnök: Például a nemzetközi szerződések kötésénél, a hol, a menynyiben nem franczia nyelven köttetnek a szerződések, hasábos, egyformán eredeti német és magyar szöveg használtatik. Polónyi Géza: Ez nem közös ügy! Kereskedelmi szerződés kötése nem közös ügy, az nem tartozik a külügyminiszter hatáskörébe! Semmi köze ahhoz ! ífeni közös ügy! (Zaj a jobboldalon ; felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Itt nem lehet paritásról beszélni, hogy a magyar kereskedelmi szerződéseket magyarul készítjük! Ez nem a paritás kérdése! (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) 46