Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-445

362 H5. országos ülés 1904- június 22-én, szerdán. Gr. Tisza István miniszterelnök: Először van ezer más szerződés, nemcsak kereskedelmi; másodszor az lt>68 : XII. t.-cz. 8-ik §-a szerint a külkereskedelmi képviselet a külügyminisztert illeti és a szerződéseket ő köti meg, természetesen a kormányoknak az indítványai szerint és felelősége mellett. Tehát igenis, a szerződés megkötése közös orgánumnak a ténye és közös. B. Kaas Ivor: De csak addig, a meddig közös vámterület van! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Ugyancsak a nyelvnek a paritás szerint kell szigorúan alkalmaztatnia a delegácziók nyilvános tárgyalásainál, a hol nemcsak nagyon természetszerűleg a magyar delegáczió ülésezésében más, mint magyar és horvát szó nem hangozhatik el, hanem a közös, vagy együttes ülésén is a két delegáeziónak a magyar és német nyelvnek teljesen paritásosán kell érvényesülnie. Tehát ezen ünnepélyes állami aktusnál igenis érvényesül a paritás teljesen. A közös hivatalok adminisztratív tevékenységi körében azonban czélszerűségi szempontok követelik azt .... (Zaj a szélsöbalóldalon.) Polónyi Géza: Tehát nem törvényességi? Kubik Béla: Hát nem törvényes, csak czéb szerűségi? (Halljuk/ Halljuk! a jobboldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: Itt két képviselő ur szól nekem közbe. Az egyikről elhiszem, hogy igazán nincs tisztában a jogi alapfogalmakkal, a másik — azt hiszem — szuggerálni kívánja azt, hogy mi ne legyünk vele tisztában. (Derültség jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Czélszerűségi szempontok kívánják meg, hogy a nyelv kérdését igy a végtelenig ne hajtsuk túl. Törvényességi szempontból pedig a helyzet egy áll, hogy törvényes akadálya annak nincs, hogy a közös orgánumok szolgálati nyelve a német legyen. Pap Zoltán: Hát a magyar állameszme az nem akadály? (Halljuk! Halijuk! a jobboldalon.) Kubik Béla: Mért nem tapsolnak odaát? Elnök: Csendet kérek. Gr. Tisza István miniszterelnök: A törvény sem a német . . . (Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát én nem mondhatok egyebet, mint a mi az összes magyar 67-es alapon álló kormánypárt ós az ellenzék magatartásával teljesen összhangban áll. Pap Zoltán: Hát ez a magatartása a kormánypártnak? Szép magatartás! (Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon. Elnök csenget.) Hirdettük az országban, nem hitték el nekünk, most a miniszterelnök ur mondja meg! Szép beismerés! (Nagy zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk a miniszterelnököt!) Elnök: Csendet kerek, Pap Zoltán képviselő ur! Kovács Pál: Ebből a dicsőségből nem kérünk. Bernáth Béla: Ilyen osztrák felfogással ne gyanúsítson minket a miniszterelnök ur! Gr. Tisza István minisztereinők: Akármit beszél Bernáth Béla képviselő ur, ez a felfogás teljesen összhangban áll a nemzeti párt egész magatartásával. Kubinyi Géza: Széll alatt is igy volt! (Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon: Mit mond ehhez Hódossy!) Széll alatt Bernáthék is igy beszéltek! Gr. Tisza István miniszterelnök: Az nagyon természetes dolog, hogy a törvényhozásnak joga van ebben a tekintetben is törvényt hozni. (Helyeslés.) Ez nagyon természetes, A mai állapot szerint azonban . . . (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Rátkay László (felállva:) Ez törvényhozás? Kupaktanács, a melyiknek igy beszél a miniszterelnök ur. (Zaj a jobboldalon és felkiáltások: Halljuk a miniszterelnököt!) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni! (Felkiáltások a szélsäbaloldalon: Lehetetlen meghallgatni!) Csendet kérek! (Nagy zaj. Halljuk! jobbfelöl.) Polónyi Géza: Másutt nem is hallgatnák meg! Gr. Tisza István miniszterelnök: A mai állapot pedig az, hogy semmi törvényes akadálya annak nincs, hogy a konzulátusok, vagy követségek német átiratokat intézzenek. (Folytonos zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ezért tapsolnak? Ezért lelkesednek olyan hangosan? A viczinálisták!) Kubinyi Géza: Tessék nevet nevezni, nem pedig ordítani a világba, mert akkor a pofájára mászom valakinek! (Nagy zaj. Halljuk /) Kubik Béla: Ezeket nem hallotta az elnök ur ? Elnök: Nincs szükségem arra, hogy Kubik Béla képviselő ur engem figyelmeztessen. (Egy hang a, szélsöbaloldalon: TJgy látszik, hogy a jobbfülére nem hall az elnök ur! Nagy zaj.) Kubik Béla képviselő urat ezért a kifejezéseért rendreutasítom! (Helyeslés jobbfelöl. Zaj.) Kubik Béla: Azt hallottam, hogy odaát pofákról beszéltek; nem hallotta az elnök ur ? (Nagy zaj.) Elnök: Nem, azt nem hallottam. Ki mondta azt kérem ? (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Csendet kérek! (A jobboldal felé): Kérem, ki használta ezt a kifejezést ezen az oldalon ? Kubinyi Géza: Én, és itt a háztól bocsánatot kérek ezért, de az illetőktől nem \ (Derültség a szélsöbaloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A képviselő ur bocsánatot kért a háztól; ezzel ez a kérdés el van intézve; a miniszterelnök ur folytatni fogja beszédét. (Halljuk! jobb felöl.) Lengyei Zoltán: Ezentúl engem is mindig meg tessék kérdezni, hátha bocsánatot kérek.