Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-443

443. országos ülés 1904 június 20-án, hétfőn. 313 lékos levonás, előléptetés czimén 50 százalékos levonás, a rendes nyugdijakra 3 százalékos levonás, az osztrák államvasuti tisztviselőknek 5—6 százalékos, a vonat- és niozdonykisérőknek 4"5 százalék, 2'5 százalék levonás, ezeknek azután rekompenzáczióképen másfélszeresen számíttatik az eltöltött szolgálati idő. Az előterjesztettek alapján méltányosnak tartom, hogy az államvasuti altisztek, szolgák, pályaőrök és kezelőnők által memorandumukban benyújtott kérések, illetve azoknak nagy része, mint méltányos, teljesíttessék. Teljesíttessék különösen az állomásfőnököknek, illetőleg állomási elöljáróknak az a kérelme, hogy nekik az általuk kezelt állomás forgalmi és kereskedelmi fontossága szerint bizonyos személyi pótlékok engedélyeztessenek. Ezek az állomási hivatalnokok sokszor nagy vagyonokat és hatáskörükön kivül is kisebb fűtőházakat, vizállomáson gépházat kezelnek. Méltányos lenne tehát, hogy az ilyenek részére személyi pótlékok állapíttassanak meg. Helyes volna, hogyha a hivatalokban történt áthelyezéseknél az államvasuti alkalmazottak ugyanoly elbánás alá esnének, mint a m. kir. posta alkalmazottai, hogy t. i. napidijat, útiköltséget, butorkárpótlást kapnának. Ez esetben ezek az áthelyezések sem történnének olyan önkéntesen, mert ennek a financziális akadály útját állana. Szokásban van néhány év óta a m. kir. államvasutaknál, hogy kisebb forgalmú állomásokon, a melyek azelőtt állomási elöljárókkal voltak betöltve, képzett szolgákat, úgynevezett, állomási kiadó őröket alkalmaznak. Tekintettel arra, hogy ezek az emberek, mielőtt ezekre az állomásokra bejutnak, bizonyos szakvizsgát tesznek le, azután állomást önállóan vezetnek, pénztárt önállóan kezelnek, fizetésük pedig 600 korona marad, méltányos volna, hogy kezdőfizetésük 840 koronában állapíttassák meg ugy, hogy 1600 koronáig előre haladhatnának. Gzimük sem tetszik nekik, mi némiképen hiúsági kérdés ugyan, de őket némiképen kielégítené, hogy ha ezentúl megnyernék az állomásvezető czimet. Nagyon hátrányos a m. kir. államvasuti hivatalnokok legalsó fizetési osztályába, illetőleg a ínég ide sem besorozott gyakornokok helyzete. Megtörténik sokszor, bogy ezek a gyakornokok három-négy éven keresztül kénytelenek várni, mig a legalsó fizetési osztályba kerülnek. Helyén volt a tisztképző tanfolyamon a redukczió, de azok, a kik tanulmányukat már elvégezték, megérdemlik, hogy a m. kir. államvasutaknál, a hol jövendő élethivatásukat teljesíteni óhajtják, hosszú várakozásnak kitéve ne legyenek. Mondja ki tehát ezért a t. miniszter ur, hogy az államvasutaknál alkalmazott gyakornokok, mondjuk egy évi gyakorlat után véglegesittetnek. (Helyeslés.) T. képviselőház ! A mint emiitettem, a m. kir. államvasuti alkalmazottak sérelmei nem csupán anyagiak, hanem kiválóan erkölcsiek és KÉPVH. UAPLÓ. 1901 1906. XXV. KÖTET. vonatkoznak az ő jogviszonyaikra és szolgálati viszonyaikra általában. Az előttem felszólalt t. képviselő urak kellőképen rámutattak annak szükségére, hogy az elavult szolgálati rendtartás a mai kor és a modern jogállam követelményeihez képest átalakittassék. Hogy milyen intézkedések foglaltatnak ebben a szolgálati rendtartásban, leszek bátor csak röviden annak egy-két szakaszára utalni. (Halljak! Halljuk! a baloldalon.) Itt van mindjárt a szolgálati rendtartás 4-ik szakasza, melyben világosan ki van mondva, hogy a rendtartás a szerzett jogok épségbentartása mellett csak a közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter által módosítható. És mi történt idők folyamán, t. képviselőház ? Az, hogy az üzletvezetőségek és az igazgatóságok derüre-borura adták ki a rendeleteket, a melyekkel a szolgálati rendtartás 4-ik szakaszát egyszerűen hatályon kivül helyezték. így történt pl, a sztrájkból kifolyólag a következő eset. Az igazgatóság a 687. számú távirattal, a melyet április 26-án adott ki, letiltotta mindazok illetményeit, a kik ellen vizsgálat folyik, jóllehet az illetők szolgálatot tettek, felfüggesztve nem voltak. Kétségtelen, hogy ez az eljárás a szolgálati rendtartás 4-ik szakasza értelmében teljesen jogtalan volt. Itt van azután az építési pótlék kérdése. Az illetményi szabályzat 15. szakasza ellenére az építési pótlékot nem az építkezés tartamára, hanem a naptári év végéig engedélyezik még akkor is, ha az építkezés a következő év végéig terjed. Azután felemlítem az illetményi szabályzat 18-ik szakaszát, mely a kocsibérekre vonatkozik. Az igazgatók és az üzletvezetők kiadták a rendeletet, hogy a külszolgálatban koesibért rendszerint nem lehet többé felszámítani. Sérelmes a szolgálati rendtartás 26-ik szakasza is, a mely ÍIZ ál kalmazottak felett rendkívül nagy jogot ad, és adott esetben sérelmes lehet az államvasuti alkalmazottakra, minthogy ők e szakasz értelmében ideiglenesen vagy véglegesen bármikor áthelyezhetők. Ez, t. képviselőház, önkényre, boszura, megtorlásra, jogtalan eljárásra vezethet; méltányos tehát, hogy különösen a hivatalfőnökökre nézve ezen szakasz akként módosittassék, hogy azok megkérdez tetősük nélkül áthelyezhetők ne legyenek. (Helyeslés a baloldalon.) Helytelen, t. képviselőház, ezen rendtartás 26-ik szakasza abból a szempontból is, a melyet gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam már előbb kellő világításba helyezett. Habár a 48-iki törvényhozás kimondotta, hogy gondolatait a sajtó utján mindenki szabadon közölheti, az államvasutak igazgatósága rendeletet adott ki, mely szerint az ő hozzájárulása nélkül újságba írni egyetlen államvasuti alkalmazottnak sem szabad. No már, t. ház, ilyen igazgatósági rendeletekkel talán még sem szabad a korszakot alkotó 48-as 40