Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-425
22 425 országos ülés 1904- május 10-én, kedden. most már nincsen. A sójövedék bevételeit, daczára annak, hogy a marhasó árát 10 koronáról 6 koronára szándékozom leszállítani, a mire nézve törvényjavaslat is van már benyújtva, és daczára, hogy a bulgáriai sókivitelnél nehézségek vannak a külföldi konkurrenczia miatt, 78.320 koronával nagyobb összegben véltem felvenni. Figyelemmel az 1903-ik évi pénzügyi eredményekre, ez egészen megbízható preliminálás. A pénzügyminisztérium rendkívüli bevételeinél az állami előlegek visszatérítéséből várható bevételt leszállítottam 2.229,000 koronával, a várható visszafizetések arányában. A mi már most a kereskedelmügyi tárczát illeti, annak kiadásai emelkednek 9 és fél millió koronával keretszámban. A bevételek emelkednek 10.339,000 koronával; de daczára annak, hogy a bevételek igen szép emelkedést mutatnak, a kiadások emelkedése következtében a mérlegben c?ak 800,000 korona javulás várható. A nagyobb tételek közül kiemelni kívánom azt, hogy az ipar és kereskedelmi szakoktatásra 57,000 koronával veszünk fel többet, mint a • megelőző évben, egyes iskolák fejlesztésére és kibővítésére. Az ipari és kereskedelmi czélok czimén 560,000 koronával nagyobb összeget preliminálunk, mint a megelőző évben a gyári ipar, a kézműipar fejlesztésére. Itt megkívánom jegyezni, hogy az alkotmányos tárgyalás alatt lévő beruházási törvényjavaslatban ipari alap létesítése is kontempláltatik 15.200,000 korona dotáczióval, a mely jelentékenyen fogja előmozdítani a kereskedelemügyi miniszter ur iparfejlesztési akczióját. A posta, távirda és távbeszélő kiadásai a forgalom emelkedésével és az ezzel kapcsolatos személyi ós dologi kiadások szaporodásával 1.478,000 koronával emelkednek. Ezzel a kiadási többlettel szemben természetesen bevételi többlet is van. A postatakarékpénztár kiadásainál a többlet 670.000 korona és ugyanannyi a bevétel. A m. kir. államvasutak kiadásai, a melyek most már 150 milliót tesznek ki, ez alkalommal 6.975,000 koronával emelkednek. Ebből az öszszegből a fizetésrendezésre eső többlet, mint már voltam bátor említeni, 4.783,000 korona, vonalszaporulatra és ezzel kapcsolatos kiadásokra esik 807,000 korona, 1.384,000 korona pedig részint mozdony selejtezések folytán, részint a munkások pihenési idejének meghoszszabbitására szükséges intézkedésekből áll elő. Daczára annak, hogy a benyújtott beruházási törvényjavaslatban foglalt létesítmények és összegek óriási része a kereskedelemügyi tárcza javára esik, magában a költségvetésben sem apasztottuk a beruházásokat. Itt is vannak egyes emelkedő tételek. így pl. közutak czimén 163,000 koronával veszünk fel többet, mint a megelőző évben az alföldi transzverzális ut építésére. Az államvasutaknál 840,000 koronával többet vettünk fel: részint automobil-kocsik beszerzésére — 500,000 koronát — részint útátjárókra és egyéb hasonló létesítményekre. A kereskedelemügyi tárcza bevételei között fontossággal birnak a posta éä távirda bevételei, a melyeket 1.400,000 koronával — kereken — emeltünk, a forgalom természetszerű emelkedése folytán. Azután az államvasutak bevételei birnak különös fontossággal, a melyek 8.320,000 koronával nagyobb összeget adnak, mint a megelőző évben: és pedig személyszállításból várunk 3.300,000 korona többletet, a gyorsáru-szállításból 100,000, a teheráru-szállitásból 4.100,000 korona és vegyes bevételekből 1.120,000 korona többletet A podgyász-szállitás bevételeit 300,000 koronával apasztottuk. Azt hiszem, t. ház, hogy ez a prelimináre is alapos, a mennyiben az államvasutak bevételeinél mutatkozó emelkedés évről-évre átlagosan 7—8 millió korona között variál. Miután pedig az 1903, év tényleges eredménye 230.600,000 koronát tesz ki, ha hozzáadunk 7 milliót, a prelimináre lehetett volna 237—238 millió. Miután pedig 235 millió a prelimináre, azt hiszem, hogy az előirányzat realitása ellen kifogást tenni nem lehet. A földmivelésügyi tárcza kiadásaiban 1.900,000 korona emelkedés, a bevételeknél 1.493,000 korona emelkedés mutatkozik; miután azonban a bevételekben 620,000 korona kölcsönből származó bevétel szerepel, ezt leütve, a bevétel emelkedése tulajdonképen csak 873,000 K. Foutosabb eltérések a megelőző költségvetéssel szemben mutatkoznak az állattenyésztés és tejgazdaság czimén, a hol 548,000 koronával nagyobb összeget veszünk fel, a mely igen jelentékeny emelkedés, de teljesen indokolva van nemcsak az által, hogy megfelelő bevétel által ellensulyoztatik, hanem azon kiválóan örvendetes eredmények által is, melyeket ezen költség felhasználása által ugy az állattenyésztés, valamint az állatokésállati termények exportja terén elérünk. A szőlészet és borászat kiadása 57,000, a mező- és közgazdaság különböző ágai 99,000 koronával nagyobb összeget vesznek igénybe. Megjegyzem azonban, hogy ugyanezen czélokra, a szőlészet, a mező- és közgazdaság, komlótermelés, len- és kendertermelés czéljaira a beruházási törvényjavaslatban is jelentékeny összegek vannak felvéve. Gazdasági munkásügyek fejlesztésére ismét 740,000 koronával nagyobb összeg vétetik fel. Ennek a czimnek czélja a szegény munkások sorsát, a mennyire csak lehet, javitani, főleg a házi ipari ismeretek terjesztése és házi ipari foglalkozások meghonosítása által; ott, a hol az illetők annyira szegények, hogy az ehhez szükséges munkaeszközöket sem képesek beszerezni, a kormány az illetők részére a munkaeszközöket ingyen engedélyezi. (Helyeslés.) A hegyvidéki és a székely földmives nép segélyzése czimén 223.000 koronával nagyobb összeget veszünk fel, mint a megelőző évben,
