Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-425

Í25. országos ülés 1904 május 10-én, kedden. 23 mivel ez az akczió egyrészről két további vármegyére terjesztetik ki, másrészről a székely nép intenzivebb segélyezése is kilátásba van véve. A vallás- és közoktatásügyi tárcza szükséglete emelkedik 3 millió koronával, bevételei emelkednek 500,000-rel, és igy a mérleg romlik a megelőző évvel szemben 2.500,000-rel. A felső tanintézetek szükséglete 156,000 koronával nagyobb, mint a megelőző évben, a mi a két egyetem és a műegyetem közt oszlik fel, és egyes tanszékek felállítására, a klinikák bővebb felszerelésére és a Pasteur-intézet megnyitására vezethető vissza. A középiskolák szükséglete 463,000 koronával emelkedik, a melyből 228,000 gimnáziumokra és reáliskolákra, 101,000 felekezeti iskolák segélyezésére, 100,000 a középiskolai internátu sokra, 24,000 felsőbb leányiskolákra, illetőleg az intézetek fokozatos fejlesztésére, a négy hónapra beállított fizetéseknek egész évre való kiterjesztésére és más hasonló czélokra szükségeltetik. A népiskolák szükséglete emelkedik 1 millió 232,000 koronával, és most már 17.700,000 koronát tesz ki. Ebből az összegből esik az állami népiskolákra 613,000 korona többlet, melyből 200.000 a létező iskolák további fejlesztésére, 100,000 korona pedig uj iskolák létesítésére, a bátralévő rész pedig törvényen alapuló korpótlékok fizetésére íordittatik. Az egyházak segélyezése czimén ez alkalommal ismét 500.000 koronával nagyobb öszszeget veszünk fel, a melyből 350.000 korona a kongruának törvényen alapuló kiegészítésére, 150,000 korona pedig az egyes felekezeti egyházak segélyezésére fordittatik. Azigazságügyminiszterium kiadásai 254,000 koronával emelkednek, bevételei apadnak 41,000 koronával, és igy a mérleg romlik 295,000 koronával. A királyi törvényszékek és járásbiróságok cziménél van 160,000 K többlet. Miután ugyanis az albirák a birói szervezetről szóló törvény értelmében nem mindig helyettesithetik a törvényszéki bírákat és miuLán emiatt a tanácsok megalakításában sokszor nehézségek mutatkoznak, ezért az igazságügyminiszter ur az albirák számának apasztásával a birói létszámot apasztja, és 10 albirói és curiai tanácsjegyzői állás megszüntetésével 12 uj birói állást kivan kreálni. Hasonlóképen 47 aljegyzői állás megszüntetésével 40 jegyzői áliás felállítását tervezi. Miután több járásbíróságot telekkönyvi hatósággal kivan felruházni, a telekkönyvek számát nyolczczal szaporítja, ezenkívül 12 szolgai állás van kilátásba véve. A királyi ügyészség költségei 67.000 K-val szaporodnak a bűnügyi költségek emelkedése folytán. Végül az átmeneti kiadások között az erdélyi birtokrendezési alapot 100.000 K-val dotáljuk, (Helyeslés a jobbóldalon.) miután ez az alap ki van merülve és igen fontos feladatot van hivatva teljesíteni. A honvédelmi tárcza kiadásai 461,000 koronával emelkednek. A több bevétel 37,000 korona és igy a mérleg romlik nyugdijak nélkül 423,000 koronával. A honvédségi intézetek szükséglete 82,000 koronával szaporodik a nevelő- és képzőintézetek programmszerü fejlődésének utolsó részletével; az alapítványi helyek szükséglete 79,000 koronával emelkedik a benyújtva lévő törvényjavaslat alapján, mely a közös nevelőintézetekben a magyar alapítványi helyek szaporításáról intézkedik. A beruházások a honvédelmi tárczánál emelkednek a honvédségi intézeteknél 260,000 koronával a Ludovika Akadémiában létesítendő egyes építkezések következtében, a csapatoknál 334,000 koronával a pozsonyi laktanya kiépítésére és részben lőterek megszerzéseié és berendezésére. Ezek után még két nagy tétel foglaltatik a költségvetésben, két beruházási tétel és pedig az egyik az 1897-dik évi XXX. t.-czikken alapuló vasúti beruházás utolsó tétele, a mely 10.800,000 K, vagyis 3.000,000 K-val kisebb Összegben van beállítva, mint a megelőző évben és mint utolsó tétel szerepel, továbbá 77.435,000 korona, mely a benyújtva lévő és tárgyalás alatt álló beruházási törvényjavaslatnak képezi folyományát, illetőleg az 1904. évre eső részlete. Mind a két tétel a megfelelő bevételekben találja ellensúlyozását. Ha összehasonlítjuk ezen eredményeket, azt látjuk, hogy az 1904. évre az állam kiadásai 1,190.084,621 K-ban, a bevételek 1.190.681,945 koronában állajdttattak meg, és igy a felesleg 597,324 K. A mi a rendes kezelés mérlegét illeti, melyre különös súlyt kell helyezni, az ugy áll, hogy a rendes bevételek a rendes kiadásokat 56.814,615 koronával haladják meg, tehát a rendes kezelés mórlege 5.809,000 K-val emelkedik a megelőző évvel szemben. A mint az előadottakból méltóztatik látni, igen jelentékeny az állami kiadások emelkedése ebben a költségvetési előirányzatban. Méltóztatott látni, hogy milyen okokra vezethető vissza az emelkedés. Az egyik jelentékeny emelkedés az állami adósságoknál fordul elő, a mely összefüggésben áll a mindenki által évek óta sürgetett beruházásokkal, illetőleg a beruházási kölcsönnel. Emelkedés van a horvát beligazgatási szükségletnél, a mely elől azon politikai és közjogi viszonynál fogva, a melylyel Horvátországgal szemben állunk, elzárkózni nem lehet. Emelkedés van a közegészségügyi és gyermekvédelmi költségeknél, a melyeket humanitárius és magasabb állami szempontokból szintén nem lehet mellőzni. Emelkedés van azután a személyi járandóságoknál, a vármegyei és községi alkalmazottak, valamint a vasúti alkalmazottak fizetésénél, a mely fizetésemeléseket nemcsak az illető érdekeltek, banem a közvélemény is már évek óta hangosan követel. Ha mindezekhez hozzáveszszük, hogy az állami életnek minden