Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-425
425. országos ülés /904 május 10-én, kedden. 21 Lovászy Márton: Nem lehet az adót emelni! (Folytonos zaj a hal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Kérek csendet! , Lukács László pénzügyminiszter: Áttérve a pénzügyi tárczára, konstatálom, hogy a pénzügyi tárcza az egyedüli, a melynek kiadásai nem emelkednek, hanem csökkennek 3.100,000 koronával. S miután bevételei 16 millió koronával emelkednek, ennélfogva a pénzügyi tárcza mérlege 19 millió koronával javul a megeló'ző évhez képest. Vannak ugyan egyes tételek, a hol többletet kérek, de ezek a többletek elenyésző csekélységek a megtakarításokkal szemben. így többet kérek a pónzügyigazgatóságok cziménél 185.000 koronával, az adóhivataloknál többet kérek 89,000 koronával. Mind a két tétel összefügg a vármegyei pénztári és számviteli teendők államosításáról szóló törvényes intézkedéssel, a mennyiben most már a vármegyéktől átvett személyzetnek végleges elhelyezéséről kell gondoskodnunk s egyszersmind a járási számvevői intézmény felállításáról, a mennyiben 143 járási számvevői állás szerveztetik. Madarász József: Lesznek uj hivatalok! Lukács László pénzügyminiszter: Az egyenes adók kiadásai 67,000 koronával emelkednek, miután a jövő évben uj adókivetési cziklus következik be és ennek előmunkálatait még az idén kell elvégezni, A fogyasztási adók és az italadók kiadásai csökkennek 4.577,000 koronával, a mely tétel ugy alakult, hogy egyrészről elesik a brüsszeli megállapodás következtében a czukorprémium, másrészről a városokat és községeket fogyasztási adó czimén illető megtérítések összege szintén kisebb tételre preliminálható, ellenben a mezőgazdasági szeszfőzdéknek járó jutalmakat emeltük. A dokányjövedék kiadásai emelkedtek 1.206,000 koronával, mert a beváltási terület emelkedik s egyszersmind bizonyos mértékben a beváltási árakat is javítottam. Ezzel szemben a dohányjövedék bevételei is emelkednek 1.674,000 koronával. A sójövedék kiadásait apasztottam 604,000 koronával, részint egyes feleslegessé vált sóhivalok feloszlatása, főleg pedig a szállítási költségek apasztbatása következtében. A budapesti állami hidak szükséglete 46,000 koronával emelkedik az uj Erzsébet-hid megnyitása és az ezzel kapcsolatos költségek folytán, A pénzügyminisztériumnak átmeneti kiadásait egy millió koronával apasztottam, a mennyiben azt a 16 millió koronát, a melyet a múlt évben az állami tisztviselők fizetésének rendezésére a költségvetésbe felvettem, mint pausális összeget, egy millió koronával csökkentettem. Méltóztatnak tudni, hogy ez a fizetésrendezési törvényjavaslat nem ment ugy keresztül, a mint eredetileg kontemplálva volt: a legmagasabb fizetési fokozatok nem töltettek be s igy ezt az összeget törölhetni vélem. A pénzügyi tárcza beruházásai szintén emelkednek 503,000 koronával, a melyekből 114,000 korona a budapesti központi fővámház szükségszerű átalakítására, 105,000 korona a marosujvár-kocsárdi összekötő vasút megépítésére és 103,000 korona a técsői híd újjáépítésének első részletére van igénybe véve. Ez a hid ugyanis már annyira rongált állapotban van, hogy életveszélyes s ujjáépitése elkerülhetetlenül szükséges, a mi 403,000 koronát fog igénybe venni. Ez alkalommal az első részletet illesztettem be. Különös fontossággal bir a pénzügyi tárcza bevételeinek alakulása. (Halljuk! Halljuk!) A mint bátor voltam említeni, a pénzügyi tárcza bevételei 16 millió koronával emelkednek. Ez ugy alakul, hogy emelkednek ugyan 18 millió koronával a rendes bevételek, de csökkentek az átmeneti bevételek 2 millió koronával, és igy a tényleges emelkedés 16 millió korona Emelkednek az egyenes adók bevételei 6.028,000 koronával, és pedig: a házadó 1 millió koronával, a kereseti adó 2 millió koronával, a szállítási adó 1 millió koronával, az általános jövedelmi pótadó 300,000 koronával. Az emelkedésnek többi részei kisebb tételek között oszlanak meg. Azt hiszem, hogy ez a preliminálás egészen reális, ha tekintetbe veszszük azt, hogy az egyenes adókból várható egész bevétel 1904-re 217 millió koronával van felvéve, holott már a három évi átlag a múltban meghaladja a 227 milliót. Ebből látható, hogy az 1904. évre 10 millió koronával kevesebbet prelimináltam, mint a mennyi a múlt évben befolyt és azt hiszem, ez a preliminálás reális és kifogás alá nem eshetik, A fogyasztási és italadóknál 9 1 / s milióval várok többet, a szeszadóból 3.340,000 koronával többet, a czukoradóból 3 millióval, az ásványolajadókból 2.100,000 koronával, a söradópótlékból 800,000-el, a szeszadópótlékból 360,000-el többet. Azt hiszem, ez a preliminálás is reális. Előirányoztatott az összes fogyasztási adókból bevétel 176 millió korona 1903-ban, tehát a legközelebb lefolyt évben, melynek idevágó zárszámadásai már ismeretesek, befolyt tényleg 185 millió korona; tehát a preliminálás még mindig 9, majdnem 10 millióval alatta marad a múlt évi tényleges eredménynek. A határvámnál prelimináltam 700,000 koronával többet, a vámkezelési átalány czimén, azon megállapodás alapján, mely köztem és az osztrák kormány között létrejött. A bélyegnél 214 ezer koronával emeltem a bevételeket, szintén a zárszámadások alapján. A jogilletékeknél a bevételeket 2.656,000 koronával emeltem, tekintettel az 1902. évi zárszámadási eredményekre. Ellenben a dijaknál leszállítottam a bevételt 3.783,000 koronával; mert ez a nagy tétel be volt állitható az 1903. évi költségvetésbe; miután a tisztviselők fizetésemelésével kapcsolatos dijak fizetésének kötelezettsége akkor beállott, de a befizetés már megtörténvén, további jogosultsága e tétel ily magasságának
