Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-425

20 í25. országos ülés 190í május 10-én, kedden. 1904. évi előirányzatot az 1903. évi állatni költségvetéstől megkülönböztetik. ígérem a t. képviselőháznak, hogy nem fogom a t. ház figyel­mét túlságosan igénybe venni. (Halljiilc! Sáli­juk !) A királyi udvartartás czimén benhagytuk a költségvetésben azt a 2 millió koronát, a mely már az 1903. évi költségvetésbe is be volt illesztve és a melyre vonatkozólag törvényjavas­lat fekszik a t. képviselőház előtt. Madarász Imre: Elég rossz! Lukács László pénzügyminiszter: A közös­ügyi kiadásokból az 1904. évre egy aránylag csekély összeg terhel bennünket, a mennyiben összesen 400.000 koronával emelkednek a közös­ügyi kiadások, mert habár a rendes kiadások­ból ránk eső emelkedés 900.000 korona, az extraordinárium apad ezzel szemben 500,000 koronával és igy marad mint nettó ujabb meg­terheltetés 400.000 korona. Nyugdijak czimén 779,000 korona emelke­déssel találkozunk, részint a nyugdijasok szá­mának szaporodása, részint pedig a fizetés­felemelések következtében. Az állami adósságok szükséglete emelkedett 2.229,000 koronával, a mely összeg legfőkép a 4%-os magyar korona­járadék czimére esik és következményét képezi részben az 1897. évi XXX, törvényczikkel el­rendelt vasúti beruházások folytatásának, illető­leg befejezésének és a most benyújtva lévő be­ruházási törvényjavaslat rendelkezéseinek, a mely költségnek 1904-re eső része ebbe a költ­ségvetésbe van beleállitva. A vasúti kamat­biztositás 468,000 koronával nagyobb összeggel szerepel, a pécs-barcsi és a kassa-oderbergi vasút üzleteredményeiben várható alakulások következtében. Horvát-Szlavonországok beligaz­gatási szükséglete 3 millió korona többletet igényel (Egy hang a széhÖbaloldalon: Nagyon szép!) három évi átlagban és az 1904. évi YI. törvényezikkben foglalt felhatalmazás, illetőleg utasitás alapján, a mely a végleges kiegyezés megkötése alkalmával leszámolás tárgyát fogja képezni. A miniszterelnökség kiadásai 240,000 ko­ronával emelkednek, a melyből 46,000 korona esik rendes kiadásokra, 193,000 korona pedig az átmenetiekre. A rendes kiadásoknál van ugyan egy kisebb apadás a személyi járandósá­gok csökkenése következtében, ellenben 50,000 ko­rona van mint többlet az Amerikában élő ma­gyar honosok érdekeinek megvédésére és gon­dozására felvéve. Az átmeneti kiadások közül leginkább a millennáris emlékmű kiadásai emel­kednek, a mi 180,000 korona többletet idéz elő. Jelentékeny emelkedéssel találkozunk, t. ház, a belügyminisztérium költségvetésében, a mely 12.400,000 koronával emelkedik a kiadá­soknál és 3^2 millió koronával a bevételeknél, ugy hogy a mérleg romlása a megelőző évvel szemben 8.861 000 koronát tesz ki. A belügyi tárcza kiadási emelkedését egyrészről a fizetés­rendezések, azután a közegészségügyi és köz­biztonsági kiadások emelkedése idézi elő. A fizetésrendezések körül a jegyzők fizetésének ren­dezésére mint uj tétel van beállitva 2.320,000 ko­rona, a benyújtott törvényjavaslatnak megfele­lően. A közegészségügyi kiadások igen jelen­tékenyen emelkednek két czimén: a tulajdon­képeni közegészségügyi és az országos betegápolási alap czimén 4.400,000 koronát meghaladó ösz­I szegben. Ezen jelentékeny emelkedés részben a betegápolási költségek rohamos emelkedésének, részben a gyermekvédelmi intézkedéseknek ké­pezi következményét. Egy pár esztendő óta az : előbbi czimén az átlagos évi tűlkiadások egy ! milliót, az országos betegápolási alapnál pedig az állandó évi túlkiadás három milliót meg­halad, így tehát, hogy ezen tűlkiadások elkerül­tessenek é3 a költségvetés reális alapra kelyez­! tessék, kénytelenek voltunk a közegészségügyi kiadásokat egy millióval, a betegápolási költsé­geket pedig 3'4 millióval felemelni. Ezenkívül a belügyminiszter ur gondosko­dik arról adminisztratív utón, hogy részint a kezelési költségek, részint pedig az ápolási költ­ségek takarékosabban állapíttassanak meg és ezen óriási túlkiadásoknak és kiadási emelkedé­seknek eleje vétessék. A közbiztonság kiadásai közül a csendőrségi kiadások 649,000 koronával szaporodnak, mi­után a csendőrség létszámának szaporítása nélkülözhetetlen. A fő- és szókvárosi rendőrség kiadásai a főváros fejlődése és terjeszkedése | Következtében 78,000 koronával vannak nagyobb összeggel dotálva. A vármegyei tisztviselők fize­! tése ez alkalommal az átmeneti kiadásokba van beillesztve mint pausális összeg 4,677,000 koro­nával, ez azonban később természetesen a rendes kiadásokba fog áthelyeztetni, mint állandó tétele a költségvetésnek. Az emelkedő közegészségügyi kiadásokkal, illetőleg azokkal a ttílkiadásokkal szemben, a melyek az országos betegápolási alapnál mutat­koznak, elkerülhetetlenül szükséges volt gondos­j kodni arról, hogy ennek az alapnak bevételei | is fokoztassanak. Az országos betegápolási alap 1 megalkotásakor a törvényhozásnak nem az volt I az intencziója, hogy azt az összes költséget, a mely e czimén eddig a törvényhatóságokat ter­helte, áttolja az államra; czélja ennek a tör­; vényes intézkedésnek csak az volt, hogy a költ­\ ségek aránylagos viselését biztosítsa. Miután pedig ez a czél eddig nem volt elérhető, nem marad más hátra és ezt az országos betegápo­S lási alap alapszerü természete is indokolja, mert ez azt hozza magával, hogy az alap kiadásai és bevételei egymást fedezzék, tehát nem marad más bátra, mint hogy arra kérjük a képviselő­házat, hogy a betegápolás és pótadó százalékát, | a mely eddig háromban volt megállapítva, a jövőre ötre méltóztassék felemelni. (Elénk ellen­mondás halfelöl.) Gabányi Miklós: A czivíllistábóí fedezzük!

Next

/
Oldalképek
Tartalom