Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-424

ttM. országos ülés í'JOí májas 9-én, hétfőn. II meghallgatás és annak értelmében való intézkedés czéljából. Én nem tudom, t. ház. hogy mi volt a czélja a kormánynak azon cselekedetével, hogy szombaton, a mikor itt a képviselőháznak is volt ülése, a mikor tehát a királyi kézirat előterjeszthető lett volna, nem itt terjesztette elő a királyi kéziratot, hanem ugyanazon napon a főrendiházban. Mert ha kegyeletbeli okok voltak, a melyek visszatartották a kormányt, hogy a királyi kéziratot az alsóházban előterjeszsze, ugyanazon kegyeletbeli okok fennállottak a főrendiházban annál inkább, mert a meghalt Jókai Mór épen a főrendiháznak volt tagja. Nem tudom, mi akar lenni ez az eljárás, mert ha azt czélozza, hogy a főrendiháznak az eddigi gyakorlattal szemben más jog és feladat biztosittassék, mint a melylyel eddig bírt, ugy a törvényhozásnak ez a háza azt szótlanul szintén nem tűrheti el. Ha pedig a miniszterelnök ur ezen intézkedése tisztán csak a mi parlamenti szokásaink semmibevétele, megmutatása annak, hogy ő az eddigi eljárást kötelezőnek nem tartja, azok alól magát mindig feloldottnak tekinti, akkor erre csak az a válaszom, hogy a parlamenti szokásokat, a melyeknek belső tartalmuk, értékük és következményeik vannak, ilyen hebehurgya módon, könnyelműen megváltoztatni nem lehet, Azért én inditványt nem teszek, de tiltakozom az ellen, hogy a királyi kéziratok ne a képviselőházban olvastassanak fel előbb, hogy a királyi kézirat törvényessége, szabatossága, helyessége vagy helytelensége felett ne a képviselőház mondja meg a maga véleményét előbb, hanem hogy az már a főrendiház által elfogadva ide másodsorban terjesztessék elő. Mi a törvényhozásnak elsősorban álló tényezője vagyunk, második sorba pedig a miniszterelnök ur ezt a képviselőházat visszahelyezni nem fogja. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! A most szóbanforgó kérdéshez &

r kezdeményezési jognak a világon semmi köze. Állandó gyakorlat az, hogy valahányszor az országgyűléshez egy legfelsőbb királyi kézirat érkezik, az a képviselőházban adatik át, a képviselőház elnöke bontja fel, hozza a ház tudomására és a képviselőház jegyzőkönyvi kivonat mellett küldi át a főrendiházhoz. Ezt a praxist változatlanul követtük eddig és fogom követni a jövőben is. Hanem ebben az esetben nem érkezett, és nem érkezik soha a delegáczió megnyitásakor királyi kézirat az országgyűléshez, hanem megjelenik egy királyi kézirat a hivatalos lapban és annak másolata két külön átiratban megküldetik a képviselőház elnökének és a főrendiház elnökének. (Helyeslés a jobíoldalon.) Ez a változatlan gyakorlat 1867 óta, ez a gyakorlat követtetett a jelen esetben is. Már most mind a két ház elnöke megkapta a miniszterelnök ezen átiratát és a hozzá mellékelt másolatot akkor, midőn házak megalakulva még nem voltak. A bejelentés időpontja bekövetkezett a megalakulás befejeztével. Miután pedig a főrendiház házszabályai értelmében ott gyorsabban történik az alakulási proczesszus, az az időpont, a mikor a ház elnökének be kellett jelentenie a hozzá érkezett átiratot, ott még a szombati ülésen következett be, itt pedig a hétfői ülésen. Ez az egyszerű magyarázata annak, hogy — nem egy királyi kézirat, — hanem két különböző átirat, a mely a két elnökhöz intéztetett, nem egyidejűleg hozatott az illető házak tudomására, hanem előbb a főrendiházéra és utóbb a képviselőházéra. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur ebben méltóztatik megnyugodni és látja azt, hogy itt a képviselőházon semmi tekintetben sérelem nem esett. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: T, ház! A miniszterelnök ur nyilatkozata a kérdést megvilágosítja, engem is megnyugtat. (Helyeslés a jobboldalon.) Azonban engedjen meg nekem a t. ház, ha mégis egy megjegyzésem van. Én nem tartom elfogadhatónak a miniszterelnök urnak azon véleményét, hogy a királyi kézirat itt a házban, daczára annak, hogy még teljesen megalakulva nem volt, ne lett volna bemutatható. Ezek olyan kérdések, a melyeknek tisztázása nem bánthat senkit sem. A háznak kétféle alakulása van: az egyik az, midőn az orsziággyülés összehivatik és első alakulását végzi, s akkor az a ház mindaddig nem határozatképes, a mig megalakulva ninc3, a másik megalakulás az, mikor ülésszak rekesztetik be és uj ülésszak kezdetik meg, azonban ez által a háznak határozatképessége legkevésbbé is érintve, felfüggesztve nincsen. Miért ? Mert a háznak megvan a maga törvényesen megválasztott elnöke, a ház minden jogát a maga hatáskörében gyakorolhatja. Az alelnökök nemcsak szurrogátumot, kisegítőt képeznek az elnök akadályoztatása esetén; a háznak az az alakulása, hogy osztályokba soroztatik, hogy bizottságokat választ, (Mozgás jobbfelöl.) bocsánatot kérek, a háznak határozatképességét legkevésbbé sem érintheti, mert a ház ezen hivatalnokainak és ezen osztályoknak és bizottságoknak megválasztása egyszerűen csak a czélszerű munkálkodás czéljából történik. A nélkül, hogy osztályok és bizottságok lennének, a ház a maga szuverenitásánál fogva a maga munkásságát kifejtheti. A régi jegyzők pedig addig kötelesek hivatalukat ellátni, a mig az uj jegyzők meg nem választattak. (Mozgás a jobboldalon.) Engedjen meg a t, ház, de én nem akarom azt a felfogást ellenvetés nélkül hagyni, hogy az újonnan való alakulás alkalmával a törvényhozás ne volna határozatképes. Hiszen a mióta felolvastuk szombaton ő Felségének legfelsőbb kéziratát, azóta is többrendbeli határozatokat hoztunk, többrendbeli intézkedéseket tettünk, a háznak határozati és szuverén joga fennállott, van! Ugy van! balfelöl.) tanácskozásaiban 2*