Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-424

ttM. országos ülés í'JOí májas 9-én, hétfőn. II meghallgatás és annak értelmében való intézke­dés czéljából. Én nem tudom, t. ház. hogy mi volt a czélja a kormánynak azon cselekedetével, hogy szombaton, a mikor itt a képviselőháznak is volt ülése, a mikor tehát a királyi kézirat előterjeszt­hető lett volna, nem itt terjesztette elő a királyi kéziratot, hanem ugyanazon napon a főrendiházban. Mert ha kegyeletbeli okok voltak, a melyek visszatartották a kormányt, hogy a királyi kéziratot az alsóházban előter­jeszsze, ugyanazon kegyeletbeli okok fennállottak a főrendiházban annál inkább, mert a meghalt Jókai Mór épen a főrendiháznak volt tagja. Nem tudom, mi akar lenni ez az eljárás, mert ha azt czélozza, hogy a főrendiháznak az eddigi gyakorlattal szemben más jog és feladat biz­tosittassék, mint a melylyel eddig bírt, ugy a törvényhozásnak ez a háza azt szótlanul szintén nem tűrheti el. Ha pedig a miniszterelnök ur ezen intézkedése tisztán csak a mi parlamenti szokásaink semmibevétele, megmutatása annak, hogy ő az eddigi eljárást kötelezőnek nem tartja, azok alól magát mindig feloldottnak tekinti, akkor erre csak az a válaszom, hogy a par­lamenti szokásokat, a melyeknek belső tartal­muk, értékük és következményeik vannak, ilyen hebehurgya módon, könnyelműen megváltoztatni nem lehet, Azért én inditványt nem teszek, de tilta­kozom az ellen, hogy a királyi kéziratok ne a képviselőházban olvastassanak fel előbb, hogy a királyi kézirat törvényessége, szabatossága, he­lyessége vagy helytelensége felett ne a kép­viselőház mondja meg a maga véleményét előbb, hanem hogy az már a főrendiház által elfogadva ide másodsorban terjesztessék elő. Mi a törvény­hozásnak elsősorban álló tényezője vagyunk, második sorba pedig a miniszterelnök ur ezt a képviselőházat visszahelyezni nem fogja. (He­lyeslés a szélsöbaloldalon.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! A most szóbanforgó kérdéshez & r kezdeményezési jognak a világon semmi köze. Állandó gyakor­lat az, hogy valahányszor az országgyűléshez egy legfelsőbb királyi kézirat érkezik, az a kép­viselőházban adatik át, a képviselőház elnöke bontja fel, hozza a ház tudomására és a kép­viselőház jegyzőkönyvi kivonat mellett küldi át a főrendiházhoz. Ezt a praxist változatlanul kö­vettük eddig és fogom követni a jövőben is. Hanem ebben az esetben nem érkezett, és nem érkezik soha a delegáczió megnyitásakor királyi kézirat az országgyűléshez, hanem megjelenik egy királyi kézirat a hivatalos lapban és annak másolata két külön átiratban megküldetik a képviselőház elnökének és a főrendiház elnöké­nek. (Helyeslés a jobíoldalon.) Ez a változatlan gyakorlat 1867 óta, ez a gyakorlat követtetett a jelen esetben is. Már most mind a két ház elnöke megkapta a miniszterelnök ezen átiratát és a hozzá mellékelt másolatot akkor, midőn házak megalakulva még nem voltak. A bejelen­tés időpontja bekövetkezett a megalakulás be­fejeztével. Miután pedig a főrendiház házszabá­lyai értelmében ott gyorsabban történik az ala­kulási proczesszus, az az időpont, a mikor a ház elnökének be kellett jelentenie a hozzá ér­kezett átiratot, ott még a szombati ülésen kö­vetkezett be, itt pedig a hétfői ülésen. Ez az egyszerű magyarázata annak, hogy — nem egy királyi kézirat, — hanem két különböző átirat, a mely a két elnökhöz intéztetett, nem egyide­jűleg hozatott az illető házak tudomására, ha­nem előbb a főrendiházéra és utóbb a képviselő­házéra. Én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur eb­ben méltóztatik megnyugodni és látja azt, hogy itt a képviselőházon semmi tekintetben sérelem nem esett. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugron Gábor: T, ház! A miniszterelnök ur nyilatkozata a kérdést megvilágosítja, engem is megnyugtat. (Helyeslés a jobboldalon.) Azonban engedjen meg nekem a t. ház, ha mégis egy megjegyzésem van. Én nem tartom elfogadhatónak a miniszter­elnök urnak azon véleményét, hogy a királyi kézirat itt a házban, daczára annak, hogy még teljesen megalakulva nem volt, ne lett volna bemutatható. Ezek olyan kérdések, a melyeknek tisztázása nem bánthat senkit sem. A háznak kétféle alakulása van: az egyik az, midőn az orsziággyülés összehivatik és első alakulását végzi, s akkor az a ház mindaddig nem határozat­képes, a mig megalakulva ninc3, a másik meg­alakulás az, mikor ülésszak rekesztetik be és uj ülésszak kezdetik meg, azonban ez által a háznak határozatképessége legkevésbbé is érintve, felfüggesztve nincsen. Miért ? Mert a háznak megvan a maga törvényesen megválasztott el­nöke, a ház minden jogát a maga hatás­körében gyakorolhatja. Az alelnökök nemcsak szurrogátumot, kisegítőt képeznek az elnök aka­dályoztatása esetén; a háznak az az alaku­lása, hogy osztályokba soroztatik, hogy bi­zottságokat választ, (Mozgás jobbfelöl.) bocsána­tot kérek, a háznak határozatképességét leg­kevésbbé sem érintheti, mert a ház ezen hiva­talnokainak és ezen osztályoknak és bizottságoknak megválasztása egyszerűen csak a czélszerű mun­kálkodás czéljából történik. A nélkül, hogy osz­tályok és bizottságok lennének, a ház a maga szuverenitásánál fogva a maga munkásságát ki­fejtheti. A régi jegyzők pedig addig kötelesek hivatalukat ellátni, a mig az uj jegyzők meg nem választattak. (Mozgás a jobboldalon.) Engedjen meg a t, ház, de én nem akarom azt a felfogást ellenvetés nélkül hagyni, hogy az újonnan való alakulás alkalmával a törvény­hozás ne volna határozatképes. Hiszen a mióta felolvastuk szombaton ő Felségének legfelsőbb kéziratát, azóta is többrendbeli határozatokat hoztunk, többrendbeli intézkedéseket tettünk, a háznak határozati és szuverén joga fennállott, van! Ugy van! balfelöl.) tanácskozásaiban 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom