Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.

Ülésnapok - 1901-435

124 435. országos ülés 1904 június 10-én, pénteken. megengedtetett, a mi pedig teljesen helytelen, mert főleg azokat a részvényeseket károsítja, a kik a legnagyobb jövedelmet adják a vasútnak, a kik ott laknak és leginkább kívánnák a vasút jövedelmét élvezni. Nem akarok most kiterjeszkedni arra, hogy a múltban mily hibák voltak a viczinális vasúti törvényben, de a szakemberek előtt világos ez az ügy. Szóval elérkezettnek látom az időt, hogy a kormány e javaslatot beterjeszsze és ezt ismételve kérem a t. miniszter urat, legyen szíves erre a kérdésre válaszolni és a t. házat tájékoztatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: T. képviselőház! A hozzám intézett kérdésre, hogy mikor akarom a viczinális vasutakra vonatkozó ujabb törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni, (Mozgás a szélsobalóldalon.) kalendáriumi terminust, a dolog természeténél fogva, nem állapithatok meg, (Zaj a szélsobalóldalon.) mert ez nem tisztán tőlem függ. Igyekezni fogok azonban minél előbb beterjeszteni a törvényjavaslatot, a mely nagyon fontos és a mely az én felfogásom szerint különösen abban az irányban van hivatva reformálni a h. é. vasút építését, hogy mentül számosabb oly vasút létesüljön, mint a minőt a t. ház épen az imént tárgyalt, értvén a gazdasági vasutakat, a melyekhez állami hozzájárulás nem kell, a melyek kizárólag az érdekeltség hozzájárulásával épülnek, a melyeknek költsége kilométerenkint csak 19,000 K-át tesz, a mi, azt hiszem, a takarékosságnak minden tekintetben megfelel. Mondom, az uj javaslatnak különösen az lesz a feladata, hogy ilyen olcsó gazdasági vasutak létesítését megkönnyítse, mert kétségtelen, hogy nagy nehézségeket támaszt a mostani törvény azon sok formaiság előírásával, a melyekhez minden konczesszió kötve van. Ebben az esetben is, a melyet most tárgyaltunk, törvényjavaslatot kellett előterjeszteni és engedélyokmányt kell a kormánynak kiadnia egy 70 czentiméteres vasút tárgyában, a melynek hossza 25 kilométer, holott másutt az ilyen vasutaknak engedélyezése a helyhatóságokra van bizva. Ebben az irányban vélem én legsürgősebben a viczinális törvényt reformálhatónak, és az a törvényjavaslat, melyet elő fogok terjeszteni, különösen erre fog kiterjeszkedni. Lehetetlen azonban pár szóval nem reflektálnom arra, a mit a képviselő ur az eddigi törvény hatásáról mondott. Kétségtelen, hogy az eddigi törvénynek uralma alatt sok visszaélés történt, de nagyban és egészben mégsem lehet kétségbevonni, hogy a most érvényben lévő törvény alapján 8000 km. vasút épült, a mely az ország közgazdasági viszonyainak javítására véghetetlen nagy befolyással volt. Visszaéléseket a törvény beterjesztése által, bármilyen tökéletes legyen is az, sohasem fogunk meggátolni, mert az emberi dolog, de gondoskodnunk kell arról, hogy ezeknek a | visszaéléseknek kellő megtorlása . . . (Egy hang balfelöl: Ellenőrzés!) . . . igen, ellenőrzése és kellő megtorlása legyen. A mi pedig azt illeti, hogy különös kifogásokat tett a képviselő ur arra nézve, hogy eddig a részvénytőke miképen osztatott meg az elsőbbségi és törzsrészvények közt, e tekintetben a képviselő ur nagy tévedésben van, miután a most érvényben lévő törvény a törzsrészvényeknek az elsőbbségi részvényekhez való arányát megállapítja. Várady Károly: Elég hiba! Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter: Dehogy hiba. Ellenkezőleg, a képviselő ur is épen azt kéri, hogy ne lehessen itt helye semmi önkénynek és ha valami előnye van ennek a törvénynek, ugy ez az. Egészen rosszul van tehát a képviselő ur tájékozva. E tekintetben semmi visszaélés nem történt, mert nincs egyetlen vasút sem, hol a törzs- és elsőbbségi részvények közti megoszlás más lenne, mint a mit a törvény előír. Vannak egyes vasutak, a melyeknél elsőbbségi részvény nincs, de ez csak előny és akkor volna visszaélés, ha a kormány megengedte volna, hogy az elsőbbségi részvények aránya a törzsrészvényekéhez nagyobb lenne, mint a mit a törvény előír. Ez pedig egyetlenegy esetben sem történt meg. (Ugy van! jobb felöl.) Midőn én ezeket a múltra vonatkozólag elmondtam, nem a magam álláspontját védem, mert hiszen a múltra nézve nekem semmi befolyásom nem volt, csak a dolog érdekében az ilyen megjegyzéseket nem akartam szó nélkül hagyni. A kérdésre nézve ismétlem, hogy igyekezni fogok mentül hamarább egy törvényjavaslatot előterjeszteni, a mely különösen az olcsó dazdasági vasutaknak az eddiginél egyszerűbb módon, lehető olcsó előállítását biztosítsa. Kérem ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Senki nem kivan szólni általánosságban? Ha szólni nem kivan senki, a vitát bezárom, és felteszem a kérdést. Kérdem: elfogadja-e a ház általánosságban a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául ? Ellenvetés nem emeltetvén, tehát határozatképen kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás és pedig első sorban a czim. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—4. §-át, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : E szerint a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott; javaslom, hogy a t. ház a törvényjavaslat harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a ház ? (Igen!) Ezt tehát a ház határozatakép kijelentem. Következik napirend szerint a kérvények V. sorjegyzékében (írom. 276) foglalt kérvények közül azoknak tárgyalása, a melyek a 174—214