Képviselőházi napló, 1901. XXV. kötet • 1904. május 7–junius 22.
Ülésnapok - 1901-435
Í35. országos ülés 190b június 10-én, pénteken. 123 mátra—kőrösvidéki egyesült helyi érdekű vasutak Vésztő állomásáig vezetendő keskeny vágányu helyi érdekű vasutat, a helyi érdekű vasutakról szóló törvény alapján, engedélyezhesse. A szóban forgó vasút motorüzemre fog berendeztetni, a pályát könnyebb modorban építik ós szerelik fel, forgalma pedig a közúti vasutak egyszerűbb kezelése szerint lesz berendezve. A közlekedésügyi bizottság meggyőződés*: szerint a szóban forgó vasút építése egészen okszerűen és gazdaságosan van tervezve és igen kívánatos, hogy hasonló rendszerű vasutak építése az országban minél szélesebb körben meghonosittassék. Ennélfogva a közlekedésügyi bizottság örömmel üdvözli ezen uj rendszerű vasútnak engedélyezését. Minthogy pegig az előterjesztett okirati tervezet minden tekintetben megfelel a helyi érdekű vasutakról szóló törvények követelményeinek, állami hozzájárulás pedig egyáltalán nem adatik, mert az érdekeltség saját erejéből állítja elő a vasutat: ennélfogva a közlekedésügyi bizottság javasolja a t. háznak, hogy ezen vasútvonal engedélyezésére a felhatalmazást a kereskedelemügyiminiszter urnak adja meg, valamint vegye tudomásul a kereskedelemügyi miniszter ur azon intézkedését is, mely szerint az építés megkezdésére már a törvényjavaslat benyújtása alkalmával megadta volt előzetesen, az engedélyt. Tisztelettel javaslom, hogy a jelen törvényjavaslatot a t. képviselőház általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Megjegyzem még, hogy időközben ezen helyi érdekű vasút megépíttetett és két szakaszban a forgalomnak át is adatott, és pedig az első szakasz átadatott a forgalomnak 1903 deczember 23-án, a második pedig 1904 április 8-án. (Felkiáltások a szélsőhaloldalon: Ez nagyon rossz ijyakorlat! Eső után köpönyeg!) Elnök: Kivan valaki általánosságban a törvényjavaslathoz szólani ? (Nem!) Ha tehát senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Felteszem a. kérdést: elfogadja-e a ház s, törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául ? (Igen!) Ellenészrevétel nem lévén, határozatképen kimondom, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a képviselőház a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, Következik a részletes tárgyalás. Először is fel fog olvastatni a czim. Rákosi Viktor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és 1—3. §-át, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvénylavaslat részleteiben is elfogadtatván, javaslom a t. háznak, hogy annak harmadszori olvasását a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Ha ez ellen nincs észrevétel, a határozatot ebben az értelemben kimondom. Áttérünk most már a balaton-szentgyörgy— keszthelyi helyi érdekű vasút keszthely—tapolczai folytatólagos vonalának engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 304, 375) általános tárgyalására. Az előadó ur kivan szólani. Vörös László előadó: T. képviselőház! Az előterjesztett törvényjavaslatban a kereskedelemügyi miniszter ur felhatalmazást kér arra, hogy a balaton-szentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasút folytatásaként Keszthelyről Balaton-Edericsen át a dunántúli helyi érdekű vasutak tapolczai állomásáig egy folytatólagos vonal kiépítését engedélyezhesse, és hogy a most engedélyezett vonalnak és a tapolcza—keszthelyi, illetőleg balaton-szentgyörgy—keszthelyi helyi érdekű vasútnak részvénytőkéjét egyesíthesse és a két vonal engedély-időtartamát egységesen állapithassa meg. A közlekedési bizottság tárgyalván az előterjesztett törvényjavaslatot, közgazdasági szempontból szükségesnek tartja a vasút kiépítését és a kereskedelemügyi miniszter által kért felhatalmazást ennélfogva megadandónak tartja. Az állami hozzájárulás, illetőleg segély ezen folytatólagos vonalnál postaszállítási átalány czimén az építési tőkének 5'6°,o-át, az állami segélyezés pedig a tőkének 8'2°,'o-át teszi ki, tehát a törvényben megállapított 10—10 0, o-ot meg nem haladván, kifogás alá nem esik. A folytatólagos h. é. vasút építése, mivel a vidék mentén inség uralkodott, sürgősen szükségesnek mutatkozván, a kereskedelemügyi miniszter ur az épitési munkálatok megindítására az engedélyt saját hatáskörében megadta és ennek az intézkedésnek utólagos tudomásul vételét kéri. Az előterjesztettek alapján bátorkodom a közlekedésügyi bizottság nevében azt a javaslatot előterjeszteni, méltóztassanak ezt a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. A t. ház tájékozásául megjegyzem még. hogy időközben a vasúti vonal szintén kiépült és 1903. évi január hó 7-én a közforgalomnak átadatott. Rákosi Viktor jegyző: Várady Károly! Várady Károly: T. ház! Tulajdonképen nem a javaslathoz akarok szólani, hanem azért, hogy a kereskedelemügyi miniszter úrhoz egy kérdést intézzek. Nevezetesen, ha jól emlékszem, már elődje megig érte volt, hogy a viczinális törvény módosíttatni fog és a ház maga előtt fog látni oly törvényjavaslatot, a mely a mostani törvény hibáit kiküszöböli és lehetetlenné teszi, hogy azok a botrányos állapotok többé elő ne forduljanak, a melyekben az országnak eddig tetemes része volt. Felkérem tehát a t. kereskedelemügyi miniszter urat, legyen kegyes a házat tájékoztatni arról, hogy mikor leszünk abban a helyzetben, hogy magunk előtt láthassuk az uj viczinális törvényjavaslatot? Mindnyájan emlékezünk arra, hogy igen sok helytelenség történt az építési tőke megállapításánál, a postakedvezmény és az állami hozzájárulás megoldásánál, valamint kifogás alá vétetett a részvénytőkének azon megállapítása is, a mely szerint a törzs- és elsőbbségi részvényekre való megoszlás a miniszterek által
