Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-415
4/5. országos ülés 1904- április 15-én, pénteken. 73 tottuk el ezt az alkalmat, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) akkor a miatt támadtak volna, miért csináltunk félmunkát, mikor egész munkát végezhettünk volna? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Én azt hiszem, hogy a felelősségnek két neme van: nemcsak azért tartozik az ember felelőséggel, a mit csinál, hanem azért is, a mit elmulaszt. (Igaz! TJgy van! a jobbloldalon.) Különben, mikor a Széli-kormányra az mondatik, hogy az idegenek vásárlását előmozdította, erre csak azt mondhatom: difficile est satiram non scribere. Talán némelyek nem emlékeznek arra, hogy a kormány több idegen birtok vételt megakadályozott; nem emlékeznek arra, hogy a gazdatiszti törvényben, az 1900. évi XXIII. t.-cz. 25. §-ában az első kezdeményezés történt ebben az irányban; nem emlékeznek arra, hogy a telepítési törvényjavaslatban is van már hasonló kezdeményezés ; nem emlékeznek arra, hogy a házban annak idején a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg azon kijelentést tettem, hogy az adóreform tárgyalásánál meg fogjuk fontolni, hogy e r részben micsoda intézkedések szükségesek. És azt hiszem, ezen kérdést nem szabad a helyi ellentétek szempontjából tekinteni, . . . Rakovszky István: Ugy van! Tökéletesen helyes! Darányi Ignácz: . . nem szabad szubjektív szempontokból kiindulni. Ha mindenki az országos szempontot nézi és nézi a Tátra jövőjét és érdekét, akkor nyugodtan várhatom a t. ház ítéletét. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Münnich Aurél képviselő ur személyes kérdésben kíván szólani. Münnich Aurél: T. ház! Bocsánatot kérek, hogyha személyemmel összefüggő kérdésben kérem a t. ház szíves türelmét, de kénytelen vagyok vele, mert a tegnapi napon irányomban ép oly méltánytalanul, mint igazságtalanul felhozott gyanúsítások hatása alatt állok még mindig. A tegnapi napon első felháborodásomban válaszoltam ugyan azokra az egyes dolgokra, a melyek felhozattak, és hangsúlyoztam, és ezt most is hangsúlyozom, hogy nem mentségről van szó, mert erre nem szorulok, (TJgy van! Ugy van! a jobboldalon.) de a tényeknek és az igazságoknak felderítéséről és a t. ház előtt való bemutatásáról: de mióta a tegnapi napon itt kimutattam azt röviden, hogy mily szereplésem van ebben a dologban, utólagosan hallottam oly súlyos vádakat, a melyek, hogyha igazak volnának, akkor igenis kénytelen volnék, mint becsületes ember, azonnal a konzekvencziákat levonni. Bartha Miklós: Mit jelent ez? Münnich Aurél: Azt hallottam ugyanis, hogy ezt az egyezményt, a melyről most volt szó, én irtam alá Hohenlohe Keresztély nevében; másodszor azt hallottam, hogy egy • nagyon tekintélyes összeget kaptam ebbeli képviseletemért. Mélyen t. képviselőház! Nem tagadom, hogy az a 24 óra, a mely azóta elmúlt, talán életemKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906 XXIV. KÖTET. nek legkeserűbb perczei és órái voltak . . . (FelMáltások a jobboldalon: Kár volt! Felesleges volt! Mozgás. Halljuk! Halljuk!) Bailagi Géza: Nem lehet ezt jóvátenni! Münnich Aurél: . .. mert ebből láttam azt, hogy ennek a háznak bizonyos elemei nem birják elképzelni, hogy vannak még férfiak, a kik a közügyekben önzetlenül járnak el, hanem mindenütt burkolt érdeket, mindenütt inkorrektséget keresnek. (TJgy van! a jobboldalon.) és arra vadásznak (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hogy képviselőtársaikat meggyanúsítsák és pellengérre állítsák az egész ország előtt. {Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Pozsgay Miklós : Láttuk Hédervárynál ! (Zaj a jobboldalon.) Münnich Aurél: Szerencsémre az általam vezetett ügyekben meglehetős rendet tartok és ennek folytán a tegnapi napon, midőn felháborodással mentem haza, megtaláltam azon levélnek konczeptusát, a melyet 1902, január 11-én herczeg Hohenlohe Keresztélyhez irtam. A levél kezemben van, német nyelven szól, de miután az összeférhetlenségi bizottság bele fog avatkozni ebbe a dologba, természetes, hogy ott fogom előterjeszteni. Itt mellesleg csak kérvekérem az összeférhetlenségi bizottságot, hogy volna kegyes az én ügyemet lehető gyorsasággal elővenni és intézkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mondom, kezemben van ennek a levélnek konczeptusa, a hol mély sajnálattal értesítem a herczeget, hogy nem fogadhatom el azon megtisztelő ajánlatot, hogy őt az állammal szemben ebben az ügyben képviseljem, mert képviselői inkompatibilitásom ezt meg nem engedi, [Helyeslés a jobboldalon.) Hivatkozom ebben a levélben az illető szakaszra és azt mondom, hogy tulajdonítsa kizárólag ennek, hogy nem állhatok rendelkezésére, Gabányä Miklős: Jó, hogy bejött az inkompatibilitás. (Zaj a jobboldalon.) Münnich Aurél: Kezemben van továbbá herczeg Hohenlohe Keresztélynek 1902. január 15-én kelt levele és válasza, a hol ezt mély sajnálattal tudomásul veszi és azt mondja, hogy igenis, csak a mennyire inkompatibilitásom engedi, lehetek támogatására. Ez volna az egyik kérdés, a melyet természetes dolog, az összeférhetlenségi bizottság előtt lesz szerencsém bővebben tárgyalni. A második az a famózus összeg. Mélyen sajnálom, hogy személyes dolgaimmal kell itt előhozakodnom, de nem tehetek másként az adott körülményeknél fogva, Azon tartozó őszinteséggel, a melylyel minden dologban, a mely életem folyásával szemben előfordult, nyilatkozni szoktam, most is nyíltan és készséggel a következőkről van szerencsém a t. képviselőháznak felvilágosítást adni. (Halljuk! Halljuk/) Miután az egyezmény folytán herczeg Hohenlohe megtette a lépéseket arra nézve, hogy SzepesBéía városától a kérdéses birtokot megszerezze, 10
