Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-415

74 4Í5. országos ülés Í90k április 15-én, pénteken. hozzám jött Kégl, a herczeg jószágigazgatója és azt mondotta: Uram, ön ügyvéd is, herczeg Hohenlohe Keresztély felkéri, hogy képviselje ezen dologban és tegye lehetővé ezen birtok megvásárlását. Ezért természetesen megfelelő honorárium is fog járni, a mely, ugy emlékszem, 40—50,000 korona között variált volna. T. képviselőház, mint ügyvédnek jogom lett volna ezt az ajánlatot elfogadni. (Helyesléseit a jobboldalon. Éllenmondások a szélsöbaloldálon.) Polónyi Géza: A. községgel szemben igenis joga lett volna a herczeget képviselni! Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Münnich Aurél: Itt semmiféle inkompatibilitásról szó sincsen, {igaz! Ugy van a jobbóldalon. Helyeslések a szélsöbaloldálon.) és én meg vagyok győződve, hogy a ház ügyvéd tagjainak jó része, a kiket személyes viszonyaik nem gátoltak volna, nyugodt lelkiismerettel elvállalta volna ezt a megbízatást. (Mozgás a szélsőbaloldalon és a néppárton.) Polónyi Géza: Igaza van, a községgel szemben joga van képviselni. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, hogy nézeteiket máskor méltóztassanak kicserélni. (Halljuk! Halljuk!) Münnich Aurél: Itt nem az állammal állottam volna szemben, hanem egy privát féllel, a községgel szemben, azt pedig nem tiltja az inkompatibilitási törvény, hogy az ügyvéd ott képviseletet ne vállalhasson, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) Polónyi Géza : Igaza van! Hock János: De csak állami jóváhagyás mellett történhetett volna az eladás! (Zaj. Elnök csenget.) Münnich Aurél: Ismétlem, t. ház, hogy habár én itt nem látok inkompatibilitást és nem lát más senkisem, ép oly kevéssé láthat t. képviselőtársam, a ki szintén Béla városának egy része érdekében járt el, sőt itt a házban interpellált is, és azt hiszem, a mi neki szat ad, nekem is szabad lett volna: ismétlem, hogy habár én itt inkompatibilitást nem láttam, én Kégl jószágigazgatónak kijelentettem, hogy miután én a Magyarországi Kárpátegyesület elnöke vagyok... Bartha Miklós: Ez a fő! Münnich Aurél: Igen, ez a fő, jó lesz hallgatni. (Zaj.) Azt mondottam, hogy miután én a Magyarországi Kárpát-Egyesület elnöke vagyok és mint ilyen érdekelve vagyok obben a dologban, a mennyiben igyekezetem odairányul, a mint a tegnapi ülésben is már megmondottam, hogy szabad közlekedést biztosítsak a turisztikának, azért tisztelettel nem fogadtam el Kégl igazgatónak az ajánlatát, (Helyeslés és felkiáltások a jobboldalon: Nohát! Mozgás a szélsöbaloldálon.) és megmondottam neki, hogy igenis én ügyvéd vagyok, de ebben a dologban feszélyezve érzem magam ezen második minőségemben, igy tehát nem tartom összeférhetőnek a magam nézetével és becsületével, hogy én ilyen utón honorárium mellett ebben az ügyben megbízatást vállaljak el. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek folytán én, mint a Kárpát-Egyesület elnöke igenis támogattam a dolgot, ott is voltam, a mint tegnap elmondottam, mert ezt az üzletet előnyösnek tartom ugy herczeg Hohenlohera, mint Szepes-Béla városára, mind pedig a Kárpát-Egyesületre nézve. Ezek után, t. képviselőház, meg kell még azt is mondanom — mert azt mondottam, hogy nevekre hivatkozom — hogy midőn ez velem történt, akkor én ezt elmondtam mindjárt Róth kárpát-egyesületi alelnöknek, Fischer Miklós kárpát-egyesületi ügyvivő alelnöknek és még 4—5 urnak, a kiknek nevére nem emlékszem és azért nem is hivatkozom most rájuk, lehet, hogy ők maguk fognak jelentkezni. Ezek után, t. ház, azokból, a melyek személyemet érintik, levonom a konzekvencziákat és kérdem a t. képviselőháztól, vájjon ilyen eljárás mellett megérdemeltem-e én, hogy engem 24 óráig meggyanúsítva tartsanak a nagyközönség előtt ? (Ugy van! Ugy van ! jobb felöl.) Helyesnek és korrektnek tartják-e a t. urak, hogyha ilyesmi történik itt a képviselőházban? Végül Rakovszky István képviselő urnak oly sokat emiitett lovagiasságára hivatkozom, hogy ezek után, vagy ha neki ugy tetszik, majd az összeférhetlenségi bizottság határozata után, hajlandó lesz-e bizonyos nyilatkozatokat tenni? Ha pedig azokat nem tenné és fentartaná ezeket a gyanúsításokat, akkor megengedi, hogy én ebben az esetben azt a véleményt konstruáljam magamnak róla, a mi nekem tetszik. (Zaj balfelöl.) Nősz képviselő urnak pedig hasonlóképen azt válaszolom, — mert ő is aposztrofált engem és szintén nem látja tisztázva a dolgot — hogy azokból azután vonja le magára nézve szintén azokat a konzekvencziákat, a melyeket ő jónak lát. Persvadeálni vagy tanácsot adni természetesen semmi irányban abszolúte nincs szándékom. Csak ezeket kívántam elmondani és ezek után nagyon köszönöm a t. ház szíves türelmét. (Élénk hosszas éljenzés és taps jobbfelöl.) Elnök: Veszter Imre képviselő ur személyes kérdésben kíván szólani. Veszter Imre: T. képviselőház! Mikor a tegnapi ülés folyamán értesültem arról, hogy Nősz Gyula képviselő ur Szepes-Béla városának ügyét ismét a t. ház elé hozza . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Csendet kérek a ház jobboldalán! Veszter Imre: . . . megvallom, azon képviselőtársaimhoz csatlakoztam, a kik mindannyiszor, valahányszor Nősz képviselő ur felszólalni készül, a folyosókra menekülnek. (Derültség jobbfelöl. Nagy zaj és felkiáltások balfelöl: Sértegetés !) Elnök: Ha Nősz képviselő ur személyes sértést lát benne, az ő rá tartozik. (Folytonosan