Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

56 4Í4. országos ülés ISOh- április íi-én, csütörtökön. Rakovszky István: Igen, vigyázok, nagyon vigyázok! Münnich Aurél: ... és akkor, — hivatkozom a képviselőtestületnek akkor jelenlevő 45 vagy 50 képviselő tagjára — azt mondtam ezeknek az uraknak: Én nekem tudomásom van Hohenlobe ajánlatáról. Mivel a magyarországi Kárpát-egyesület oly óriási módon érdekelve van e dologban, mivel én az árt is megfelelőnek tartom, én kérem, hogy méltóztassanak ezzel a dologgal komolyan foglalkozni, Kijelentem azonban — és most nagyon örülök, hogy oly óvatos voltam akkor, oly eshetőséggel szemben, a minőre nem is gondolhattam . . . Rakovszky István: Circumspectus! Münnich Aurél: . . . kijelentem azonban, hogy én itt nem jelenek meg, mint Hohenlohe megbízottja, vagy az ő nevében, hanem tisztán ezeknél az okoknál fogva, a miket bátor voltam előadni, hoztam fel a dolgot. A mióta azután beleavatkozott a dologba Nősz képviselő ur ... (Egy hang balfelöl: Elrontottad ?) azóta, sem most, sem ezelőtt, nem folytam be többé ebbe a dologba. Hogy hol van itt valami megtámadni való, annak eldöntését a t. urak bölcsességére bizom. Továbbá még egy kijelentéssel tartozom és ez az, hogy mikor az első határozat hozatott Bélán és a megye jóváhagyta ezt a határo zatot — a mely gyűlésen, nóta bene, nem is voltam jelen — akkor feljött a belügyminiszterhez ; és itt alaposan hazudott az, a ki Nősz urnak azt mondotta, hogy én valamiképen közbenjártam volna ezen határozat érdekében. Talán Nősz képviselő ur járt közben . . . (Egy hang balfelöl: Hiszen közbenjárhatott!) lehet, de én nem. Veszter képviselő ur sem mondhatta tehát azt, hogy Münnichnek megígérte Széll miniszterelnök, hogy a határozatot jóváhagyja. Sőt, tovább megyek, tény az is, hogy a határozatot nem hagyták jóvá, hanem megváltoztatták. No már most, t. uraim és t. ház, ha az embert a képviselőházban a nélkül, hogy valakinek csak távolról is bizonyítéka volna az ember ellen, vagy csak valószínűvé is tehetné állítását, ugy támadják, mint a hogy engem voltak szívesek támadni, akkor kérdezem: vájjon nem kell-e a nagy közönségnek hitét, becsülését elvesztenie ezen testület iránt? (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Rakovszky István: Rég elveszett az már! Münnich Aurél: Hiszen kérem, gyanúsítani nagyon könnyű, de bizonyítani nehéz; azután megretirálni, az is könnyű. Én tehát tisztelettel nagyon kérem a t. urakat, hogy személyemet illetőleg, ha már szívesek azzal foglalkozni, legyenek kegyesek és informálják magukat. Hiszen épen Rakovszky képviselő ur már máskor is abban a helyzetben volt velem szemben, hogy kénytelen volt bevallani, hogy nincs igaza. Inkompatibilitási ügyben egyszer oly borzasztóan rám támadt, a midőn kijelentettem neki, hogy a kormánytól soha egy félkrajczárnyi állást nem kaptam és azután ő kénytelen volt bevallani, hogy ugy van, mert tényleg ugy állt a dolog. Miért folytonosan forszírozni tehát az ilyen dolgokat, a melyeknek semmi, de semmi alapjuk sincs ? Ezeket kívántam elmondani. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Nősz Gyula képviselő ur személyes kérdésben kór szót. I Nosz Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Miután Münnich Aurél előttem szólott t. képviselő ur az én nevemet is felemiitette, a midőn személyes kérdés czimén válaszolt, szükségesnek tartom a magam részéről megjegyezni, hogy én az igen t. felszólaló urnak mostani nyilatkozata után sem tartom egészen tisztázottnak a dolgot. (Ugy van! balfelöl.) Méltóztassék elhinni, t. ház, hogy én ezen egész ügyben nem kerestem és nem keresek semmiféle személyes vonatkozású dolgot, hanem a tiszta valót, a tiszta igazságot keresem és reméltem, hogy a t. miniszterelnök ur ezen igyekezetem mellett engem abba a helyzetbe fog hozni, hogy tisztán lássak, és hogy annak a közönségnek, a mely tőlem támogatást kér, a tiszta igazságot megmondhassam. Én csupán azért emiitettem fel Münnich Aurél és Veszter Imre urak neveit — a mely utóbbi sajnálatomra most nincs itt, vagy legalább nem nyilatkozott, és igy nem tudom, hogy hogyan áll a dolog, — hogy ez a kérdés is tisztába hozzasssék, mert sajnos, még személyes téren is annyi mindenféle pletyka kering a Szepességen... Münnich Aurél: Lesz még több is! Nosz Gyula:... hogy végre azt a szepesi közönséget is meg kell már szabadítani ezen pletykáktól, mert addig ott helyes közigazgatás ki nem fejlődhetik. Azért szolgálatot vélek tenni az egész közügynek, valamint azon uraknak is, a kiknek neveit felemiitettem, a midőn az előadottak alapján ezennel összeférhetlenségi bejelentést teszek ugy Münnich Aurél mint Veszter Imre képviselő urak ellen (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) az 1901: XXIV. t.-cz. 5. §-ának 2. pontja értelmében. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kénytelen vagyok erre, mert azon urak, a kik nekem ezeket Szepes-Bélán elmondották, nem tűrik el azt, hogy ők hazugoknak neveztessenek. (Elénk helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! A házszabályok értelmében ezen összeférhetlenségi bejelentés kiadatik az összeférhetlenségi bizottságnak. Most pedig a tanácskozás be lévén fejezve, következik a határozathozatal. T. i. azon kérdést teszem fel: tudomásul veszi-e a ház a földmivelésügyi miniszter urnak Nosz Gyula képviselő ur interpellácziójára adott válaszát. Erre a kérdésre nézve húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért, és ugyancsak húsznál több képviselő a házszabályok értelmében ezen névszerinti szavazásnak a holnapi ülésre való elhalasztását kérte. Mind a két kérelem a házszabályok értelmében