Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

4Í4. országos ütés 190í teljesítendő, igy tehát a névszerinti szavazás azon kérdés felett, (Halljuk! Halljuk!) vájjon tudomásul veszi-e a ház a földmivelésügyi minisz­ter urnak Nősz Gyula képviselő ur interpellá­cziójára adott válaszát, igen vagy nem, a holnapi ülésre marad. Rakovszky István: A kérdés feltevéséhez kérek szót! (Halljuk!) Én egy halasztó indít­ványt terjesztettem be .. . Elnök : A képviselő ur nem halasztó indítványt adott he. Épen erre akartam előbbi kijelentésem után rátérni. A képviselő ur egészen önálló indít­ványt adott be az iránt, hogy az illető egyezség ki­nyomassák. Ez nem halasztó természetű. Ha a képviselő ur netalán nem ma, hanem a holnapi szavazás után akarja indítványát előterjeszteni, erre hajlandó vagyok. Rakovszky István: Nem! Elnök: E szerint azon kérdés, hogy tudomá­sul veszi-e a ház a földmivelésügyi miniszter ur válaszát, igen vagy nem, a holnapi ülésen név­szerinti szavazással fog eldöntetni. Most Rakovszky István képviselő ur elő fogja terjeszteni azon indítványát, hogy a föld­mivelésügyi miniszter ur válasza közben a ház asztalára letett, a földmivelésügyi miniszter és herczeg Hohenlohe Keresztéiy között létrejött egyezség kinyomassák és a ház tagjai közt szét­osztassák. Rakovszky István : T. ház! A mióta beadtam indítványomat, aggályaim merültek fel ezen szer­ződésre nézve. Ezen szerződés egyszerű másolat, és egjik pontjából azt vélem kivehetni, hogy ezen szerződés hézagos. Ugyanis az első szakasz a) pontja nincs bevégezve, hanem vörös czeruzá­val hozzá jegyezték a minisztériumban: stb. (Tallián Béla földmivelésügyi miniszter meg­tekinti az iratot.) Ez az irat egy egyszerű másolat, és azért, hogy czélt érjünk, kérem, hogy az eredeti szerző­dés tétessék a ház asztalára és az nyomassák ki. (Helyeslés.) _ Elnök: Azt hiszem, a kérdésnek az volna a legczélszerűbb megoldása, ha Rakovszky István képviselő ur erre nézve indítványt adna be, hogy utasíttassák a földmivelésügyi miniszter ur, hogy a most kivonatos másolatban a ház asztalára letett szerződést eredetiben mutassa be a t. ház­nak, és azután az fog kinyomatni és szétosz­tatni. Rakovszky István: Hozzájárulok az elnök ur által javasolt formulához, ily értelemben adom be inditványomat és annak elfogadását kérem. Elnök: Rakovszky István képviselő ur indít­ványa most tehát az, hogy a földmivelésügyi miniszter ur utasíttassák, hogy a magyar kir. kor­mány és a herczeg Hohenlohe Keresztéiy között 1902-ben létrejött egyezményt eredeti teljes szövegében a háznak mutassa be. A földmivelésügyi miniszter ur kivan szólani. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: T. ház! Magam részéről már bátor voltam előző­KÉFVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIV. KÖXET. mlis ih-én, csütörtökön. 57 leg kijelenteni, hogy semmi nehézséget és aggályt nem látok abban, hogy a kérdés ugy oldassók meg. a mint ezt Rakovszky István t. képviselő ur javasolja. Minthogy a kérdés ugy változott meg, hogy nem ezt az iratot, hanem az eredeti szerződést kívánják kinyomatni, kötelességemnek fogom ismerni az eredeti szerződés bemutatását és nincs kifogásom, nem is lehet észrevételem az ellen, hogy az kfnyomattassék, s a ház tagjai közt szétosztassák. (Helyeslés.) Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház Rakovszky" István t. képviselő ur módosított indítványát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha nincs észrevétel, kimondom tehát, hogy a ház elfo­gadja Rakovszky István t. képviselő ur módosí­tott indítványát. (Helyeslés.) Következik most a földmivelésügyi miniszter válasza Gsernoch János képviselő urnak a Morva szabályozása ügyében beadott interpellácziójára (írom. 238). (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szünetet kérünk!) Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Rö­viden végzek. Elnök: Ezt méltóztassanak meghallgatni, azután lesz a szünet. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Tallián Béla földmiveiésügyi miniszter: T. képviselőház! A második interpelláczió, a melyre válaszolok, az, a melyet Gsernoch János t. kép­viselő ur 1903. évi deczember hó 9-én adott be. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Inter­pellácziójában azt kérdezte, hogy mi a Morva­szabályozásra vonatkozó tárgyalásoknak jelenlegi állása? És másodszor, hogy van-e kilátás arra, hogy miként Ausztriában, ugy nálunk is a Morva szabályozása még az 1904. év folyamán meg fog kezdődni? (Halljak! Halljuk !) Még a múlt században merültek fel erre nézve panaszok. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Trubinyi János: Nincs panamaszerű ize! Nessi Pál: A saját miniszterüket sem hall­gatják meg! Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Már régebben merülnek fel panaszok, hogy a Morva folyó ugy Magyarországon, mint Ausztriában sokszor, majdnem évenkint visszatérő károkat okoz. Ennek folytán 1889-ben a földmivelésügyi kormányzat a Morva völgyének szabályozását illető tervek elkészítésére a szükséges intéz­kedéseket megtette és kirendeltséget küldött Pozsonyba. Ez a kirendeltség a terveket elkészí­tette és bemutatta a kormánynak. Közbevetőleg legyen szabad válaszolnom Gsernoch János képviselő urnak nem az inter­pelláczióhan, de az indokoló beszédben felemlí­tett egy panaszára, hogy ugyanis az osztrák partokon többször építettek töltéseket, a melyek a vizet a magyar partra tolják át. Erre vonat­kozólag van szerencsém jelenteni, hogy a két kormány között megállapodás jött létre, hogy míg a tervek keresztül nem vitetnek, sem az osztrák, sem a magyar parton töltések nem 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom