Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-414

április lh-én, csütörtökön. 47 Wh országos ülés 1904Hogy az igen t. képviselő ur az adatokat miképen csoportosítja, annak legvilágosabb tanubizonyitéka, a midőn azt állítja, bogy én helytelen adatokat boztam fel arra nézve, bogy az ő választókerületében csak ennyi és ennyi katasztrális hold van parczellázva bérbe adva. A t. képviselő ur sobasem beszélt csak az ő választókerületéről, hanem beszélt a buziási és csákovai főtisztség működéséről, erre vonatkozik interpellácziója. Én tehát összes számadataimat arra alapítottam, hogy a buziási vagy csákovai főtisztség területén mennyi katasztrális hold van igy vagy amúgy bérbe adva, és erre nézve, a leghatározottabban fentartom állításomat, a melyet a t. képviselő ur meg nem czáfolt: hogy a buziási vagy csákovai főtisztség területén összesen 66.000 katasztrális holdat tevő közalapítványi birtok van, a melyből — nem emlékszem egészen preczize a számadatokra — negyven egynéhány ezer hold a szántóföld és ebből parczellázvd, a kisgazdáknak bérbe van adva 14.579 katasztrális hold. Ezt az állításomat a t. képviselő ur megczáfolni nem tudja. Lovászy Márton: Ilyesmit nem lehet eltussolni! (Zaj. Halljuh! Halljuk! jobb felöl.) Berzeviczy Albert vallás és közoktatásügyi miniszter: Egyes birtokrészeket, különösen az olyan birtokrészeket, a melyeken értékes épületek vannak, a melyeknek fentartása tehát nagy költségeket igényel, parczellázni és a kisgazdáknak bérbe adni nem lehet. Ne tessék feledni, hogy nemcsak a kisgazdák érdekei állanak előttem, a kikre különben igen nagy súlyt fektetek, hanem előttem a közalapítványok érdeke is áll, és hogy e tekintetben a felügyelő- és ellenőrző-bizottság ellenőrzése alatt állok és tartozom a közalapítványi földeket a földuzsora kizárásával, a miről az alapítványi földeknél szó sem lehet, a kellő jogszerű módozatok mellett lehetőleg jövedelmezővé tenni. (Igaz! TJgy van! jobb felől.) Ezeket kívántam újból is hangsúlyozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha a t. képviselő ur összes argumentumaim, teljesen objektív és számadatokra alapított fejtegetéseim elől mereven elzárkózik: erről nem tehetek. (Ugy van! jobbfelöl.) A t. képviselőházat azonban kérem, méltóztassék válaszomat válasznak tekinteni és azt tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl és a középen. Zaj a baloldalon,) Lendl Adolf: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Lendl képviselő urnak még egyszer joga van szólani. Lendl _ Adolf: Bátorkodom a t. képviselőháznak interpellácziómból csak azt az egy sort felolvasni, a melyben az áll, hogy kerületemnek kilencz falujáról szólok. Én csupán csak erről és nem a csákovai területekről beszéltem, mert megengedem, hogy ha azokat is hozzáveszik, tényleg több van a nép kezén. Azonban ott nagybérlők is vannak és ha ezeket leütjük, az arány ugyancsak az lesz, a minő az én kerületemben. A mi továbbá azt illeti, hogy olyan birtokokat nem lehet a nép kezére adni közvetlenül, a melyek el vannak látva épületekkel, azt én magam is belátom, mert villákkal, lakóházakkal, nagy istálókkal ellátott birtokokat tényleg nem lehet bármikor közvetlenül a földmivelő népnek kezébe adni. De épen az itt felsorolt községekben vannak egyes birtokok, a melyeket a népnek lehetne adni. Itt van pl. a kövercsi Sutroka, a szirbovai stb., a hol egy épület sincsen. Miért nem adták ezt a kisgazdáknak? NagyKővercsen pl. Dávid Józsefnek adták a földet és igy tovább. Akárhány birtok van ott, a melyiken nincs épület ós azokat még sem kapja meg a nép. A mi végül azt illeti, hogy a közalapítvány érdekeit is szem előtt kell tartani,, ez helyes, mert azt igenis szem előtt kell tartani, de nem tartják szem előtt a minisztériumban, mert ha közvetlenül a népnek adnák bérbe ezeket a földeket, sokkal többet kapnának érte, mint igy. (TJgy van! balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: De el is értéktelenitenék!) Nem akarok kiterjeszkedni most arra, hogy miképen lehetne ezeket a földeket művelni kicsinyben, akár kertészkedéssel, mint a hogy ezelőtt történt, de bizonyos, hogy sokkal többet hajtana az a föld a kisbérlők kezében, mint ma. A minisztériumban azonban — sajnálom, hogy a miniszter ur felszólalása ebbe belekényszerit, de most már belemegyek — csakugyan nem a közalapítványok érdekeit nézik, mert, a mint tudjuk, most pl. nemrég Nagylakon, illetőleg Szemlakon bérbe adtak egy birtokot árverés nélkül. (Mozgás balfelöl.) Az egész kortesfogás volt. Egyszerűen kicserélték az egyik bérlőt, valami Kövér Mártonnal történt ez, (Zaj balfelöl.) Én utánajártam, hogy igaz-e ez? és arról győződtem meg, hogy a kisbirtokosok és a parasztgazdák együttesen még egyszer olyan magas bért ígértek és csak szóba álltak velük, (Zaj balfelöl.) de nem vették figyelembe ajánlatukat. Rakovszky István: Ez panama! (Ellenmondások jobbfelöl.) Az a legnagyobb panama, a mikor mellőzik az árverést. Itt és a bíróság előtt merem ezt mondani! (Zaj.) A bíróság felmentene ezért! (Zaj és mozgás jobb felöl.) Lendl Adolf: Erre nem akaratam kiterjeszkedni, mert ez kerületemen kivül, tudvalévőleg Aradmegyében fekszik, Pécska is érdekelve van, más községek is érdekelvék, mert egy ötezer holdas birtokról van szó. Jól tudom, hogy másutt is történtek ilyen dolgok, de mivel pontos adatokkal nem rendelkezem, nem szólok róluk. Miután mindezekből eléggé kitűnik, hogy ismét csak nekem van igazam, újból kérem a miniszter urat: ne vegye ezt az ő személye elleni támadásnak, mert távol áll tőlem, hogy én neki kellemetlenséget akarjak okozni, hanem vizsgálja meg ezeket az adatokat, vizsgálja meg ügyosztályát a minisztériumban és