Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-413
26 ÍÍ3. országos ülés 190b április 13-án, szerdán. hogy a. jegyek kiosztása bizonyos kedvezményként történik, nem akarom mondani, hogy bizonyos protekczió mellett. Én a kérdés lényegébe most nem megyek bele, hiszen sokszor feszegettük ezt, de nem tartom helyesnek, hogy ott egész soroknak fel kell állani, ha utólagosan be méltóztatik valakinek jönni. Ebben a házban elsőbbséget ne adjunk senkinek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a ház a nemzet háza, itt a demokratikus elvnek kell érvényesülni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nem lehet megtűrni, hogy valaki jegyet váltson és azután, ha később méltóztatik bejönnie, 12 vagy 1 órakor, másokat inkommodálhasson. A jegyek kiosztásának akképen kell történnie, hogy mindenki, a ki előbb jön, előbb is foglalhasson helyet és senkinek előjoga ne lehessen. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Még egy körülményt hozok fel és kérem a t. képviselőházat, méltóztassék e tekintetben is orvoslásról gondoskodni, mert ez, a mint van, nem egyezik meg a ház méltóságával. Ha a képviselő urak fáradságot vesznek maguknak és lemennek oda, a hol a közönség vár bebocsáttatást és keresztül mennek azon az egész kálvárián, a melyet a közönségnek végig kell szenvednie, a mig bejut egy helyiségbe, a hol végre megmondhatja, hogy mit / akar: akkor látják csak, hogy ez mit jelent. Órák hosszáig tart ez. Az első szobákba nem tisztviselők, hanem rendőrök vezetik a közönséget; hogy minő tapintattal és minő hanggal, azt csak az tudja, a ki ezt a kálváriát végigcsinálja. Sohasem szabad elfelejteni azt, hogy ez a ház nem a mienk, nem egyeseké, hanem az egész közönségé, a ki ebbe a házba látogatóként bejönni akar. Azzal nem szabad azt éreztetni, hogy ő közönség. 0 az ur itt és mindenkor be kell bocsátani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nem tartom továbbá a ház méltóságával megegyezőnek, hogy a ház rendes körülmények között is tömve van mindig rendőrökkel. Hiszen ha egy idegen bejön ebbe a házba, végig megy a lépcsőkön, az egyes zugoknál mindenütt rendőröket lát, úgyhogy azt hiheti, hogy itt mindennap dinamitmerényletek, orgyilkosságok és bünszövetkezések történnek. Mikor a háznak 3 x /2 milliós költségvetése van ós a mikor annyira szeret a külföld után menni, nem tudom, miért nem gondoskodik a ház arról, hogy behozzuk mi is azt a külföldi jó szokást, hogy a ház belsejében a ház saját szolgaszemélyzete tartson rendet? Miért kell a háznak mindig rendőrséggel tömve lenni ? Ez csak egy a multakból fennmaradt rossz szokás, (Ugy van!) a melyet azért nem gyógyítunk, mert a képviselőház olyankor, a mikor elébe kerül a gazdasági bizottság jelentése, nagyúri könnyedséggel fogja fel a dolgot, sőt a képviselő uraknak igen nagy része valószinüleg át sem olvassa a gazdasági bizottság jelentéseit. Nem akarom a t. házat tovább untatni a kérdések részletezésével, de kérem az elnökséget, méltóztassék a felvetett tárgyakat figyelmére mél- . tatni és gondoskodni arról, hogy ezek a visszaélések a jövőre kiküszöböltessenek. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki a tárgyhoz szólani ? Nessi Pál : T. képviselőház! Én igen röviden csak egy kérdést kívánok felvetni és kérek a tekintetben az előadó úrtól felvilágosítást. Ebből a jelentésből ugy látom, hogy a ház minden alkalmazottjának, tisztviselőjének állása az utolsó szolgáig rendszeresítve van, azok mind nyugdij-jogosultsággal bírnak. De egyet nem látok ebben a jelentésben, t. i. a gépírónők helyzetének szervezését. (Derültség és zaj a jobboldalon.) Miután ugy értesültem, hogy a gazdasági bizottság legutóbbi ülésében (Zaj a jobboldalon.) ez a kérdés tárgyalás alá került, és miután a gépírónők a háznak nagyon hasznos és szükséges munkáját végzik, a kiket nem lehet márólholnapra tartani és fizetni: épen azt óhajtom, hogy ha már az utolsó szolga állása is rendszeresítve van, a ház ezen igen hasznos alkalmazottainak állását is rendszeresítsük oly módon, hogy azoknak jövője biztosítva legyen, mert kétségtelen, hogy ahhoz a munkához, a melyet ők végeznek, nagy fizikai ügyesség és íntelligenczia is szükséges. Ha tehát a ház ilyen intelligens gépirónó'i karral rendelkezik, becsüljük meg őket és biztosítsuk á jövőjüket az által, hogy részükre a nyugdij-jogosultsáf ot szintén megállapítjuk. Ez az én óhajom és kérelmem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Nyegre László előadó: Előttem szólott képviselőtársam a képviselőházi gépírónők sorsa iránt érdeklődvén, méltóztassék megengedni, hogy erre nézve röviden nyilatkozhassam. (Halljuk! Halljuk!) A dolog a ház gazdasági bizottságának legutóbbi ülésén tárgyaltatott. A gépírónők eddigelé csak napidijakban részesültek. Tekintettel azonban épen azokra a szempontokra, a melyeket előttem szólott t. képviselőtársam felhozott, — mert hiszen a gazdasági bizottság is kellőleg méltányolta elfoglaltatási körüket, — a szervezeti szabályzatba azt vettük bele, hogy a gépírónők ezentúl évi ezer korona fizetést fognak kapni. Ezen kérdés felett különben a háznak akkor lesz módjában határozni, ha a szervezeti szabályzat a ház elé kerül. Egyébként méltóztassanak megengedni, hogy csupán arra utalhassak, hogy kivételes^ állapotok kivételes helyzeteket eredményeznek. Épen ugy, mint az állami költségvetésnél, a ház költségvetésénél is a múlt esztendőben sajátszerű helyzet merült fel, a mely azonban egyáltalában nem képezhet preczedenst arra nézve, hogy ez a jövőben is megtörténhessék. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék az előterjesztett javaslatokat elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki a tárgyhoz szólani? (Nem !) Akkor fel fog olvastatni Molnár