Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-413

Ü3. országos ülés 1904 jegyezni, hogy a mennyiben taktikáról van szó, akkor ezen jelentés tárgyalása valószínűleg nem az elnökségnek és a gazdasági bizottságnak taktikázása miatt maradt ilyen későre. (Igaz! TJgy van! jobboldalon.) Ismételten kérem a gazdasági bifottság jelentésének elfogadását. Nessi Pál: Hát ki taktikázott ? (Felkiáltások a jobboldalon. Más valaki!) Hát akkor a a kormány! (Zaj.) Elnök (csenget): Eátkay László képviselő úr kivan szólani. Rátkay László: T. képviselőház! Én azt hiszem, legjobb lett volna, ha a ház az elnök ur indítványára akként határoz, hogy ezt a három gazdasági bizottsági jelentést együttesen tárgyalja, mert hiszen ez a három dolog szoros összefüggésben van egymással és valóban helyesen nem is tárgyalható egymástól külön-külön, elválasztva. A midőn a gazdasági bizottság jelentéséhez pártom nevében hozzá akarok szólani, ^— hozzá akarok szólani pedig azon kötelezettség okából, hogy egy ellenzéki pártnak minden dolgot, a parlament minden intézkedését ellenőrizni kötelessége . . . (Folytonos zaj) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Rátkay László: ... és minden dolgot szóvá kell tennie, — mondom, a midőn ez okból felszólalok, lehetetlen, hogy vissza ne térjek a t. előadó urnak most hallott egy-két szavára. (Halljuk! Halljuk!) Engem meglep, hogy a t. előadó ur oly meleg védelemben részesítette gróf Apponyi volt elnök urat. Hát biztosithatom a t. előadó urat, hogy nem volt szükség erre a védelemre, mert gróf Apponji elnöki működését senki sem vette bírálat alá. 8 a mint a t. előadó ur olyan határozottsággal jelentette ki, hogy nem a gazdasági bizotts?g és nem az elnökség, hanem bizonyára más az oka, én azt hiszem, igen helyesen néztem bele a rejtett gondolataiba, hogy ez alatt a »más« alatt az ellenzéket értette. Nyegre László: Nem az ellenzéket, az obstrukcziót! Rátkay László: A t. előadó urnak ebben sincs igaza. Ugron Gábor: Abban sincs igazuk, hogy czinkoskodnak a kormánynyal! (Zaj.) Rátkay László: Ha a t. előadó ur visszanéz a múltba, láthatja, hogy akkor, mikor sürgős javaslatokat hozott a kormány a ház elé, különösen a tisztviselők fizetésének javítására vonatkozólag, az ellenzék igenis módot adott a kormánynak, hogy tárgyalhassa ezeket. De méltóztassék megmondani az igaz okot az előadó urnak, a mely nem lehet más, mint hogy a t. többség és a mindenkori kormányok csak a katonai javaslatokat erőltették és nem hozták KÉPTH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIV. KÖTET. április 13-án, szerdán. 25 abba a helyzetbe a házat, hogy a saját ügyeit tárgyalhassa! (TJgy van! a szélsobaloldalon.) Nem akartam ebből a szempontból a múltba visszamenni és onnan okokat és vádaskodást felhozni, de azt lehetetlennek tartom, — és ez szolgáljon tanácsadásul a t. elnökségnek a jövőre is — hogy a képviselőház saját ügyeire nézve maga is ex-lexben legyen. A jelentés 1903 júniusban kelt és ma, 1904-ben utólagosan tárgyaljuk a ház költségvetésére vonatkozó javaslatokat. Ez, t. képviselőház, nem rend és nem egyezik meg a ház méltóságával és igazságszeretetével (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ez a jelentés, t. képviselőház, distingvál az alkalmazottak között. Én, t. képviselőház, kijelenthetem — és ezt a kijelentést a párt nevében teszem — hogy ez a párt az alkalmazottak fizetésemelése ellenében kifogást nem tesz. (Igaz! Tlqy van! a szélsobaloldalon.) Ez a párt mindenkor a méltányosság szempontjából indult ki és abból a szempontból, hogy kell, hogy szolgálatáért mindenki tisztességes, becsületes fizetésben részesüljön. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ue ezt az elvet nem fogjuk alkalmazni a czivillista kérdésében! (TJgy van! a szélsobaloldalon.) Ezt csak azért hozom fel, hogy nem vehetjük rossz néven, ha a ház alkalmazottjai is példát vesznek ä királyi udvartartástól, a mely nincs, és ők is fizetésemelésért jönnek; holott ők igazán nem tudnak megélni, pedig munkásságukat és szolgálataikat becsületesen teljesitik. (Igaz! TJgy van!) Rá kell mutatnom még arra a visszásságra is, hogy a fizetésemeléseket pótlékok alakjában szavazza meg a ház, mert a t. kormány nem nyújtja be az eredeti törvényjavaslatot, a mely gerinczét és gyökerét képezi a kérdésnek: a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezért kell nekünk folytonosan pótlékok és utólagos dijak alakjában rendeznünk a tisztviselők fizetését, holott a t. kormánynak első kötelessége az volna, hogy benyújtsa azt a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló javaslatot, a melyre nézve őt az előtte lévő kormány ígérete és adott szava mint utódot kötelezi. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ebből a jelentésből az is látszik, hogy valami királyi ellenőrség dolgozik itt és bizonyos országház-építési alap is van, a mely még bizonyos kiadásokat okoz. Ez mind azt mutatja, hogy a ház gazdasági és pénzügyeiben nincs teljes rend. Mindezeket, azt hiszem, rövid időn belül rendezni lehetne, hogy a ház teljes szuverenitással gondoskodjék költségvetéseiről és kiadásairól. (Helyeslés.) Egy-két megjegyzésem volna még, a melyeket hozzáfűzök a gazdasági bizottság jelentéséhez, mert a ház belső rendtartásához amúgy is csak igen ritkán van alkalmunk hozzászólani. Ezt a házat bizonyos arisztokratikus vonás • jellemzi. Ha a karzatot végignézzük, azt látjuk, i