Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-412

kl%. országos ülés 1904április 12-én, kedden. 7 Először az igazságügyi , bizottság jelentését a székesfehérvári kir. járásbíróság felterjesztése folytán a büntetőtörvénykönyv 269. §-a értelmében adandó felhatalmazás tárgyában; azután: a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház 1903. évi költségvetési előirányzatának helyesbítéséről; ugyancsak a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház kisebb fizetésű hivatalnokainak adandó drágasági pótlékról; továbbá: a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház hivatalnokainak fizetési pótléka tárgyában; továbbá a számvizsgáló - bizottság háromrendbeli jelentésót, még pedig: a képviselőház pénztárának az 1902. év második felére vonatkozó számadásairól, ugyanannak jelentését az 1903. év első felére vonatkozó számadásairól, és ugyanannak jelentésót az 1903. év második felére vonatkozó számadásairól. Minthogy valószínű, hogy ezek a tárgyak nem fogják a holnapi ülés egész idejét igénybe venni, a ház tudomására hozom, hogy a holnapi ülés folyamán válaszolni kivan a miniszterelnök Ugron Gábor képviselő urnak a királynak adott tanácsok, — Holló Lajos képviselő urnak a most folyó küzdelemben az udvar állásfoglalása, — Endrey Gyula képviselő urnak az üszkübi osztrák-magyar konzulnak egy magyar bonpolgárral szemben elkövetett erőszakos eljárása, — Molnár Ákos képviselő urnak az olasz borvámszerződés mibenállása, —Okolicsányi László kép viselő urnak ugyancsak az Olaszországgal kötendő kereskedelmi szerződés felett megindult tárgyalások, — és végre Lovászy Márton képviselő urnak a magyarországi gör. kel. egyház viszonyai tárgyában ; a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur válaszolni kivan Lendl Adolf képviselő urnak a buziási közalapítványi főtisztség működése , — és Vlád Aurél képviselő urnak a Zám községben lévő iskolaköteles gyermekeknek a gör. kel. felekezeti iskola látogatásától való eltiltása és az állami iskolába belépésre törvénytelen eszközökkel való kényszerítése tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Végezetül pedig a földművelésügyi miniszter ur válaszolni kivan Nősz Gyula képviselő urnak az állami birtokvételek tárgyában a Tátrában, — Csernoch János képviselő urnak a Morva-szabályozás ügyében —, Udvary Ferencz képviselő urnak a gazdák kiirtott lovainak a kincstár részéről leendő kártalanítása tárgyában, — és Lendl Adolf képviselő urnak a kiszetói vizi malmok és a Gyertyámos-patak szabályozásának tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Ez lenne a holnapi ülés napirendjére vonatkozó javaslatom. Polónyi Géza képviselő ur kíván szólani. Polónyi Géza: T. képviselőház! (Sálijuk!) A háznak ilyen hosszabb szünetelése után szokás is, de helyes is. hogy a kormány a saját munkaterve felől a képviselőházat kellő módon tájékoztassa (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) azért, hogy a képviselő urak a saját munkabeosztásuk mellett kellőleg készülhessenek azon javaslatok tárgyalására, a melyek a házat foglalkoztatni fogják. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Megvallom, hogy én a mai napon, különösen miután a hírlapi közlemények kilátásba helyezték ilyen munkaprogramm előterjesztését, bizonyos mértékű csalódással hallottam az elnöki előterjesztést. Ezen elnöki előterjesztés a legjobb hiszemmel egyetlenegy ülés programmját tárja elénk; hogy azonban ez a kegyes óhajtás alig teljesülhet, az nyilvánvaló abból a sorozatból, a mely előttünk felolvastatott, mert nem valószínű, hogy mindezen tárgyak alkotmányos és komoly tárgyalás mellett egy nap alatt elintézhetők legyenek. De ám legyen igy. Ez esetben is tulajdonképen egyetlen ülés munkarendje és programmja állana előttünk, a nélkül, hogy a képviselőház tájékozva lenne a felől, hogy legközelebb micsoda teendők várnak rá. (Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Én e pillanatban nem szándékozom felvetni azt a kérdést: hogy a fizetési pótlékokkal és egyáltalában a tisztviselői állások szervezésével és fizetésemelésével kapcsolatos kérdések nem volnának-e helyesebben egy költségvetési vita keretében tárgyalandók, illetőleg nem volna-e helyesebb, előbb végre-valahára komolyan és sürgősen az állami költségvetés tárgyalásához fogni, hogy azután egyéb állami szükségleteinket a költségvetés keretében megállapított szükségletek mértékéhez szabhassuk? (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Nem szándékozom ezt a kérdést most érinteni, illetőleg nem akarok konkrét elleninditványnyal járulni a ház elé, bár én a magam részéről a költségvetésnek előbb és sürgősen való tárgyalását tartanám a legsürgősebb és leghelyesebb dolognak. Azonban kötelességszerűleg felszólalok ez alkalommal azért, mert van egy rendkívül sürgős kérdés, a melynek törvényhozási megoldása már boldogabb időkben igéret tárgyát is képezte és a melyre én a kormánynak és különösen az igazságügyi kormánynak figyelmét nyomban fel akarom hivni. T. ház! Nem akarok e pillanatban a nagy székely-kérdésnek egész terjedelmében való felvetésével foglalkozni, hanem a multak történetéből és az előadott körülményekből köztudomású, hogy a székelység közt oly nagymérvű kivándorlás és vagyonpusztulás indult meg az úgynevezett arányositási és tagositási törvényeknek igaztalan, helytelen és a székelységre való káros volta okából, hogy az igazságügyi kormány e tekintetben ismételt nyilatkozataiban maga is belátta — a földmívelésügyi kormány nyal egyetemben — hogy ezt az erdő- és birtokrendezési kérdést az erdélyi részekre vonatkozólag azzal a specziális törvénynyel szemben, mely ott a gazdasági nagyobb bajoknak oly mértékben lett forrásává, hogy ott a magyarság vagyoni pusz-