Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-412
10b április 12-én, kedden. 8 412. országos ülés 15 tulása szemmel látható, meg fogja oldani. Én azt hiszem, hogy a mostani kormány is ezt a kérdést a legsürgősebben megoldandó feladatok közé sorolja. Azért, ha ma kaptam volna egy munkaprogrammot a kormányelnök úrtól, talán tartózkodtam volna ettől a felszólalástól, mert abban a jóhiszemben lettem volna, hogy a mostani kormány is ezt a kérdést csakugyan elsőrendű fontosságú és sürgős feladatnak tekinti. Már most, miután tájékozást nem nyertem, méltóztassék kegyesen megengedni, hogy e kérdésben tiszteletteljes kérdést intézzek a mélyen t. miniszterelnök utján az igazgaságügyi és a földmívelésiigyi miniszter urakhoz is. Nevezetesen, minden félreértés kizárásával, tiszteletteljesen választ kérek arra, hogy ezen kérdéssel hajlandó-e és szándékozik-e a kormány a legsürgősebben foglalkozni és annak napirendre tűzését indítványozni ? T. ház! Oly kérdésekről van szó, a melyeknek később törvény által való megoldása és illetőleg reparácziója egyenesen lehetetlenné válik. A t. igazságügyminiszter ur ugyanis igazat fog nekem adni abban, hogy a tagosítás kérdésében most folyamatban lévő birói eljárások során, ha egyszer végérvényes birói itélet keletkezik a tagosítás megengedhetősége tekintetében, vagy pedig ha már a tagosítás esetleg végre is hajtatott, hogy ott többé törvényhozási utón is alig lehetséges a segitség. Pedig halomszámra feküsznek azok a kérdések, a melyek megoldásra várnak, és mély sajnálatomra, a biróságoknál nem találkozunk azzal a jóakarattal, habár a törvényhozás termében ünnepélyesen meg volt Ígérve, hogy ezek törvénynyel fognak rendeztetni, hogy legalább e kérdések függőben tartását rendelné el a bíróság. Ennek folytán az első és konkrét dolog, a miben felszólalni kívánok, hogy az erdélyi tagositási és arányositási kérdés tekintetében a t. kormánytól felvilágosítást nyerjek az iránt, hogy állja-e régebben tett ígéretét, és különösen számithatunk-e arra, hogy ez a kérdés törvényhozási utón a legsürgősebben meg fog oldatni, illetőleg a megfelelő javaslatok a ház elé fognak terjesztetni ? A másik dolog nem konkrét napirendre tüzési kérdés. T. i. a miről most igen röviden beszélni akarok, az a választási törvény reformjának a kérdése. Egy perczig sem szabad kétségben lennie a t. kormánynak és a törvényhozásnak arra nézve, hogy a függetlenségi és 48-as párt azon megállapodások alkalmával, a melyeket nem nevezünk paktumnak, de a melyek a ház szine előtt történtek, a leglényegesebb dolognak tekintette azt, hogy a választási törvény reformja a választási jog kiterjesztése mellett sürgősen, még pedig ugy legyen törvényhozási munka tárgyává, hogj a legközelebbi választásók már ezen törvény alapján történjenek. (Elénk helyeslés. Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Ma már április közepén vagyunk; egy előkonferencziának, ankétnek nevezett tanácskozás történt is azóta, valami rendeletek ki is bocsáttattak statisztikai adatok gyűjtése czéljából. Nekem azonban az a meggyőződésem, hogy ha a kormány ennek a kérdésnek gyökeres megoldásához nyomban hozzá nem fog, és ha más törvényhozási munkálatokat tol előtérbe, könnyen megtörténhetik, hogy az, a miben mi feltétlenül mint ígéretben hittünk, és e pillanatban is a magam részéről bízom, az még az idén törvényerőre nem emelkednék. Nem mulaszthatok el egyetlen alkalmat sem, hogy erről ne szóljak. Kubik Béla: Hát a kaszárnyák feliratai? Polónyi Géza: Mindjárt szólok erről is. Nem mulaszthatok el egy alkalmat sem, hogy a t. képviselőházat és a miniszterelnök urat ne figyelmeztessem arra, hogy abból nagyon kellemetlen konzekvencziákat kellene levonnunk, hogyha a választási reformra vonatkozó javaslat az idén, még ez esztendőben törvénynyé ne lenne. Nem szándékozom én azokra a kérdésekre, a melyek nem tartoznak napirend megállapításra, t. i. a kormányzati körben végrehajtandó Ígéretek kérdésére most rátérni, csak mellékesen említem meg a következőt. A miniszterelnök urnak a múltkori beszédében egy kérdésre még az volt a felfogása, hogy a vakolat még nem fog, mert fagy; azóta bőven lehet vakolni és mázolni is, (Derültség a szélsobaloldalon.) és most elég meleg van arra, hogy a festék is jól fogjon a kaszárnyák feliratai tekintetében. Ezeket külön fogom kérdés tárgyává tenni, most ezek nem napirendi kérdések. Én azonban a kormányzat szempontjából és a kormány munkatervezete szempontjából mély tisztelettel kérek felvilágosítást erre a két kérdésre: az egyik az erdélyi részekre vonatkozó, általam körülirt kérdés, a melyre megnyugtató választ várok abban a tekintetben, hogy a legsürgősebb módon intézkedni fog az igazságügyi kormány a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg, hogy e kérdés a székely nép megnyugvására törvényhozási utón megoldassák; a másik kérdés pedig megnyugvás keresése arra, hogy a kormány most is állja világosan, félreérthetetlenül azt az igéretét, hogy a választási reformra vonatkozó törvényjavaslatból még ebben az évben törvény legyen. Madarász József: A választás előtt! Polónyi Géza: Ezeket tartottam szükségesnek előadni. (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. ház! (Ralijuk! Sálijuk!) Mielőtt felszólalásom tulajdonképeni tárgyára áttérnék, arra a két kérdésre kívánok válaszolni, a melyet az előttem szólott képviselő ur hozott fel. Egyik vonatkozik az erdélyrészi tagositási és arányositási ügyekre. Erre nézve kijelenthetem, hogy a kormány, teljes egyetértésben a t.