Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-417

417. országos ülés 1904 április 18-án, hétfőn. 123 már ahhoz képest rendezkedtek is be; mondom, kijelentette a kormány, hogy nem azért vonta vissza, mintha hosszn időre el akarná odázni, vagy nagy mértékben csorbítani akarná az abban tervezett fizetéseket, hanem tisztán csak azért, hogy a javaslat egész kihatását együttesen a most szőnyegen forgó törvényjavaslat kihatásával és a jegyzői fizetésekre vonatkozó törvény kihatásával az állam pénzügyeire mérlegelhesse és ahhoz képest hozhassa meg végső elhatározását. Most már ennek lehetősége megvan, én tehát fel akarom hivni a t. kormány figyelmét arra, hogy ennek folytán most már, miután eddigelé csak ideiglenesen szabályozta az állami tisztviselők javadalmazását, sorolja ezen törvényjavaslatot is azon teendők közé, a melyek sürgős megoldást várnak és ne késsék ezen javaslatnak mielőbbi előterjesztésével. Ezen megjegyzéssel, t. ház, a magam részéről a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki szélet Jakäbffy Imre alelnök foglalja el.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Rátkay László jegyző: Darányi Ferencz! Darányi Ferencz: T. ház! A törvényjavaslatot elfogadom, mert igy kívánja ezt a méltányosság és az osztó igazság. Viszont azonban ugyanezen méltányosság és osztó igazság nevében arra kérem a t. kormányt, hogy a pártom nevében Buzáth t. képviselőtársam által beadott határozati javaslatot, mely a létminimumra vonatkozik, elfogadni méltóztassék. Ha már a közigazgatási tisztviselőknek anyagi helyzetét ezzel a fizetésrendezési törvénynyel annyira megjavítottuk, hogy a tisztes megélhetés számukra törvényileg biztosítva van, akkor joggal követelheti a közönség azt, hogy a borravaló-rendszer ezekre a tisztviselőkre nézve a jövőre megszüntettessók, mert az épen a tisztviselői állás tekintélyét csorbítja és ássa alá; és igy én azt kérem és követelem, hogy a megyei tisztviselőkre nézve összeférhetlenségi törvényt alkossunk, (Helyeslés halfelöl.) a mely kizárja azt, hogy egyéb mellékfoglalkozásokkal is jövedelmet teremtsenek maguknak. Semmi ok nincs arra, hogy a jövőben az eddigi helyzet, az eddigi gyakorlat fentartassék. Ismerem erre nézve a t. miniszterelnök ur felfogását és álláspontját, hiszen csak nemrégiben akként nyilatkozott erre vonatkozólag, hogy azért nem lehetne a megyei tisztviselőkre az összeférhetlenséget megalkotni, mert igen sok helyütt mintegy szükség van ezekre az intelligens elemekre, hogy bizonyos társadalmi mellékfoglalkozásokat űzzenek — teszem azt pl. a főbíró egy vidéki helyen a takarékpénztár elnöke vagy igazgatója legyen — és mert, mint a miniszterelnök ur mondotta, a közigazgatási tisztviselők nem gyakorolnak bírói funkeziót, tehát rájuk nem alkalmazható az a szabály, mint a királyi bírákra, hogy mellékfoglalkozásokat nem űzhetnek. Kubik Béla: Nincs igaza a miniszterelnöknek ! Darányi Ferencz: Nohát, t. ház. a miniszterelnök ur ebben nagyon téved. A mi az elsőt illeti, hogy vidéki helyen megtörténhetik, hogy arra a közigazgatási tisztviselőre mint intelligens emberre szükség van: én merem állítani, hogy ha már közigazgatási tisztviselő van ilyen vidéki központi helyen, akkor azonkívül bizonyára akad egyéb intelligens független ember is abban a községben, — teszem azt akár a tanító, a pap vagy akárki — a ki azt a hivatalt betöltheti. De ez csak mellékes kérdés, ez nem a kérdés lényege. A lényege a dolognak az, hogy abban téved inkább a miniszterelnök ur, mikor azt mondja, hogy a közigazgatási tisztviselők birói funkeziót nem gyakorolnak, tehát rájuk a bírákra vonatkozó általános szabály nem alkalmazható. A ki ismeri a közigazgatásnak hivatását, szerepét, ügykörét, az ilyet nem állithat; mert én megfordítom a dolgot és azt mondom, épen a gyakorlatból kifolyólag, hogy a közigazgatási tisztviselő sokkal sűrűbben és sokkal több esetben gyakorol bírói tisztet, mint a királyi bíró. Igaz, hogy a királyi biró — hogy ugy mondjam — egyebet nem tesz, a közigazgatási tisztviselő pedig mást is tesz, de tényleg numericze az a közigazgatási tisztviselő sokkal több esetben bíráskodik és sokkal több emberrel van neki, mint bírónak dolga, mert hiszen tudjuk, hogy a vizrendészet, a cselédügy, ä, kihágásoknak ezernyi és ezernyi esete mind a közigazgatási tisztviselőnek, mint bírónak kezébe fut össze, ugy hogy mondhatom, hogy a társadalomnak alig van egy embere, a ki hébe-hóba ne jutna a közigazgatási tisztviselő, mint biró elé. Azt hiszem, t. ház, hogy ezt bővebben magyarázni, indokolni és bizonyítani felesleges, ezt mindenki tudja. Ha pedig ezt tudja, akkor kell, hogy belássa, hogy a miniszterelnök ur tévedett, a mikor azt állította, hogy ő rájuk ez a szabály nem vonatkozhatik. Kubik Béla: Dehogy tévedett; kortespolitikát folytat. Darányi Ferencz: Ez a szabály vonatkozik ő rájuk is, és a tisztesség követeli, hogy vonatkoztassuk a köztisztviselőkre is. Több apró hiányosságot isiátok a törvényjavaslatban, többek közt, a miről Nessi Pál t. képviselőtársam az imént említést tett, hogy ebből a javaslatból a megyei utmesterek ki vannak hagyva. Erre nézve én valóban gondolkodtam, hogy ozélzatosan, vagy pedig olyan tévedésből, mint a miniszterelnök egy másik tévedését előbb fejtegettem, hagyták-e ki ezeket a hivatalnokokat? Mert ezek is 16*