Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-416
kí6. országos ülés 190b április 16-án, szombaton. 101 kötelezettségeknek eleget tesz, másrészt ha sajátos állami viszonyainkra figyelemmel a politikai szabadság és közpolgári jogosultság körét, annak mértékét minden törvényhatóság területén belül az állampolgári összes kötelességek mikénti teljesítésének alapjára fektetjük. Kérem a t. házat, miszerint a házszabályok 199, §-a alapján indítványomnak tárgyalás alá vételét elhatározni méltóztassék. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Bárhogyan gondolkozzék valaki a választási reform egyes kérdései és azon eszmék felől, a melyeket t. képviselőtársam itt kifejtett, én megvallom, azt gondolom, hogy talán mégis egyet kellene mindnyájunknak abban értenünk, hogy egy ilyen rendkívül fontos kérdés eldöntésének bárminő előzetesen elfoglalt elvi határozatok által praejudikálni nem volna czélszerü. (Helyeslés a jobboldalon.) Hisz azért indult meg egy beható részletes munka, hogy azok az adatok, a melyek szükségesek arra, hogy megítélhessük a felvetett eszméknek gyakorlati konzekvencziáit, minden irányban rendelkezésre álljanak, nehogy egy sötétbe ugrás által olyan konzekveneziákat idézzünk fel az országra nézve, a melyekre egyik vagy másik elvi álláspont apriorisztikus elfoglalásánál bizonyosan nem gondolhatunk. Ezen oknál fogva nem is kívánok jelenleg belebocsátkozni a t. képviselőtársam által előadottakba, mert hiszen még ha helyeselném is mindazt, a mit mondott, akkor is arra kérném a házat, hogy most ne határozzon ezekben a kérdésekben, de hagyja fenn a kérdés megvitatására a teljes szabad kezet akkorra, mikor a javaslat le lesz téve a ház asztalára. (Élénk helyeslés a jobbóldalon.) Ezen indoknál fogva arra kérném a t. házat, hogy a most indokolt indítványt napirendre kitűzni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A házszabályok ' értelmében következik határozathozatal a felett: kívánja-e a ház a Kelemen Béla képviselő ur által a mai napon indokolt indítványt tárgyalás alá venni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik az indítványt tárgyalás alá venni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondom, hogy a ház az indítványt tárgyalás alá venni nem kívánja. Áttérünk most napirend ^szerint a vármegyei alkalmazottak illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatására. Trubinyi János jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatra mindenekelőtt pénzügyi szempontból kívánom észrevételeimet megtenni. Midőn a tisztviselői fizetésrendezés mozgalma megindult, elsősorban a kisebb javadalmazásu állami tisztviselők fizetésemeléséről volt sző és a kik ezen mozgalmat megindították, azzal a kérelemmel járultak a törvényhozás elé, hogy mivel az állam fináncziális helyzete kedvezőbb, gondoskodjék a törvényhozás az állami tisztviselők fizetésének felemeléséről. Az igen t. pénzügyminiszter ur akkor expozéja alkalmával a kérdésről nyilatkozott s azon felfogásának adott kifejezést, hogy a tisztviselői fizetés emelésének kérdése nem rendezhető akként, hogy bizonyos összeg a költségvetés keretébe beillesztessék, mert az állandó megterheltetést képezne, mig ellenben a zárszámadásban feltüntetett pénzfeleslegek olyanok, a melyek az államnak biztos feltételeit nem képezik. Kiemelte azután azt is, hogy ha az állami tisztviselők fizetésének rendezése napirendre kerül, az nem történhetik csak ugy, hogy az alsóbb fokon lévő állami tisztviselők helyzete javíttassák, hanem keresztül kell hogy vitessék az egész vonalon, a mi körülbelül 40 millió korona terhet okozna, de ez oly tetemes összeg, hogy ha az a költségvetésbe beillesztetnék, az által annak egyensúlya volna megzavarva. A pénzügyminiszter ur azon nézetének is adott kifejezést, hogy a tisztviselői fizetés másként nem rendezhető, csak akként, hogy az ügykezelés egyszerüsittessék és hogy a tisztviselők száma apasztassék, a tisztviselők számának apasztásábóí befolyó összeg azután a meglévő tisztviselők javadalmazására fordíttatnék. Hát előttünk fekszik, t. képviselőház, a megyei tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslat, valamint ismerjük az állami tisztviselők, továbbá a községi és körjegyzők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatokat, és ezeknél azt tapasztaljuk, hogy a fizetésrendezés nem a t. pénzügyminiszter ur által kifejtett elvek alapján van megoldva, mert nem látjuk, hogy a kormány akár az ügykezelés egyszerűsítésére törekednék, akár a tisztviselők számát apasztaná, hanem ellenkezőleg, azt tapasztaljuk, hogy a tisztviselők száma folyton emelkedik és így ennek természetes következménye lesz, hogy államháztartásunk e czélra mind nagyobb és nagyobb összegeket vesz igénybe. Már most, t. képviselőház, két eset forog fenn: vagy megváltozott kedvezően az államnak pénzügyi helyzete és akkor a tisztviselők fizetése rendezésének kérdését meg lehet oldani a költségvetés keretében, vagy pedig a t. kormánynak felfogása változott meg, a nélkül azonban, hogy az országnak pénzügyi helyzete kedvezőbbé vált volna. Ez esetben, t. képviselőház, egy könnyelmű léj>és megtételéről volna szó a kormány részéről, mert hogy ha ezen összegek a költségvetés keretébe lesznek beillesztve, akkor ez által államháztartásunk egyensúlya igenis meg lesz zavarva. A t. pénzügyminiszter ur ezeket a költségeket annak idején 40 millió koronára tette.
