Képviselőházi napló, 1901. XXIV. kötet • 1904. április 12–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-416
98 ílÚ. országos ülés IWk Zólyom vármegye Beszterczebánya várossal 21.904 magyarul tudó lakossal bir. Mint külön törvényhatóság 1 választókerületet képezne. A városi törvényhatóságok közül: (Halljuk! Halljuk!) Budapest székesfőváros 14 képviselőt küldene; Arad város 49,191 magyarul tudó lakos arányában 2 képviselőt küldene; Debreezen 74.575 magyarul tudó lakos arányában 3 képviselőt küldene; Hódmezővásárhely 60.839 magyarul tudó lakos arányában 3 képviselőt küldene; Kecskemét 57.669 magyarul tudó lakos arányában 2 képviselőt küldene; Kolozsvár 45.975 magyarul tudó lakos arányában 2 képviselőt küldene; Nagyvárad 48.382 magyarul tudó lakos arányában 2 képviselőt küldene; Pécs 40.568 magyarul tudó lakos arányában 2 képviselőt küldene; Pozsony 35.076 magyarul tudó lakos arányában 2 képviselőt küldene; Szabadka 60.626 magyarul tudó lakosság arányában 3 képviselőt küldene; Szeged 101.788 magyarul tudó lakos arányában 4 képviselőt küldene. Baja, Győr, Kassa, Komárom, Marosvásárhely, Pancsova, Selmeczbánya, Sopron, Szarmárnémeti, Szókesfejérvár, Temesvár, Újvidék, Versecz, Zombor és Fiume városok 1 — 1 választókerületet képeznének, Ha összehasonlítjuk most már törvényhatóságonkint a jelenlegi képviselőválasztási kerületek számát az általam indítványozott alapon történő beosztással, azt találjuk, (Halljuk! Halljuk 1 ) hogy a megyei törvényhatóságok közül: a) ugyanannyit küldene, mint jelenleg a következő 9 törvényhatóság: Esztergom, Hont, Maros-Torda, Mosón, Sopron, Udvarhely, Ugocsa, Vas és Zemplén; b) több képviselőt küldene a következő 23 törvényhatóság; Bács Bodrog 1, Baranya 1, Békés 4, Bereg 1, Bihar 1, Borsod 2, Csanád 2, Csik 1, Csongrád 1, Fehér 3, Győr 1, Hajdú 2, Heves 3, Jásznagykun-Szolnok 7, Komárom 2, Nógrád 2, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 15, Somogy 6, Szabolcs 6, Szatmár 2, Tolna 2, Veszprém 1, Zala 5 képviselővel; c) kevesebb képviselőt küldene a következő 31 törvényhatóság: Abauj-Torna 2, Alsó-Fehér 5. Arad 3, Árva 1, Bars 1, Besztercze-Naszód 1, Brassó 2, Fogaras 1, GömörKishont 1, Háromszék 2, Hunyad 4, Kisküküllő 1. Kolozs 1, Krassó-Szörény 5, Liptó 1, Máramaros 3. Nagyküküllő 2, Nyitra 6, Pozsony 2, Sáros 5, Szeben 5, Szilágy 1, SzolnokDoboka 4, Temes 6, Torda-Aranyos 2, Torontál 6, Trencsén 7, Turócz 3, Ung 1, Zólyom 3 képviselővel kevesebbet. A mi a törvényhatósági joggal felruházott városokat illeti: 1. kevesebbet küldene Marosvásárhely 1 képviselővel; 2. többet küldene Arad 1, Budapest 5, Hódmezővásárhely 2, Nagyvárad 1, Pécs 1, Szabadka 1, Szeged 2 képviselővel, — A többi városi muniezipiumnál a kerületek számában nem történnék váláprilis 16-án, szombaton. tozás, ugyanannyi választókerületet képeznének, mint jelenleg. Pancsova, a dolog természete szerint, külön képviselőküldési joggal birna. Az indítványom benyújtásának ideje óta hallott ellenérvek közül arra az egyre óhajtok megjegyzéseket tenni, (Halljuk ! Halljuk !) hogy javaslatom szerint igen sok vármegyében 50—200 ezer lakosságra nem eshetnék több egyetlen választó-kerületnél és eképen a választási reformnak ez a módja nem a kerületek arányosítására, hanem a mai anomáliáknak még szertelenebbé fokozására vezetne. (Ugy van! a szäsöbalolclalon.) Erre nézve a megjegyzéseim a következők: (Halljuk ! Ralijuk!) Abban, hogy valamely törvényhatóság területén az összes lakosságszám szerint 50.000 lélek esnék egy választó-kerületre, elannyira semmi anomália sincs, hogy ha a lakosság összes számát osztanék el a kerületek hozzávetőleges számával, 400-zal, ugy megközelítőleg ez lenne az országos átlagszám. (Ugy van! a sgélsőbáloldalon.) A jelenleg érvényben lévő választói törvény alapján Bács-Bodrog 605 ezer lakosa 12 kerületet képez; Bereg megye 209 ezer lakosa 4 kerületet; Besztercze-Naszód 119 ezer lakosa 2 kerületet; Hunyad 303 ezer lakosa 6 kerületet; Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye 350 ezer lakosa 7 kerületet; Kolozs 204 ezer lakosa 4 kerületet; Krassó-Szörény 443 ezer lakosa 7 kerületet; Máramaros 309 ezer lakosa 6 kerületet; PestPilis-Solt-Kiskun megye 825 ezer lakosa 15 kerületet; Szeged város 102 ezer lakosa 2 kerületet; tehát jelenleg is ezekben a törvényhatóságokban több mint 50.000 lakosságra esik egy kerület; Pest megyében 55.000, Krassó-Szörényben 63.000 a kerületek lakosságának átlagszáma. Semmiféle lényeges eltérés sem áll elő azokban a törvényhatóságokban sem, a hol az általam javasolt rendszer keresztülvitele folytán egy választó-kerületre a magjrarul nem tudó nagy számú lakosság folytán 50—100 ezer lélekszám esnék. Csongrád vármegyében egy választó-kerületben 26.500 lélekszám volna; ezzel szemben pl. Árva és Liptó vármegyék 1 — 1 választókerületet képeznének és itt 85.000 illetve 82.000 volna a lélekszám. Az a helyzet állna azonban elő. hogy Csongrád vármegye bármely választókerületének választó polgárai száma és Árva vagy Liptó megye egyetlen választó-kerületének választó polgárainak száma közöít^valami lényeges különbség nem mutatkoznék. És pedig azért, mert Csongrád megyében s általán a nagy magyar Alföldön, valamint Dunántúl a magyar anyanyelvű lakosság által lakott megyékben a lakosság 33 százaléka, usque 40 százaléka adófizető, itt minden harmadik ember adót fizet és a teljeskorú férfi lakosságnak mintegy 70 százaléka választói joggal birna, mert az összes lakosságból a kiskorúakra, továbbá a nőkre legfölebb 30 százalékot lehet számítani az adóalanyok számából; ellenben a felső-magyarországi és dél-
