Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-397

397. országos ülés 1904 márczius 9-én, szerdán. 89 Ugron Gábor: Ez igaz! (Egy hang jóbbfelől: Ahhoz legény Jcell!) Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Csak egész röviden nyilatkoznom kell, hogy a felmerült aggályokat eloszlassam, s mindenekelőtt Lengyel Zoltán képviselő urat szomoritom meg azzal, hogy egy, a kormány által beadott törvényjavaslatot a házszabályok értelmében nem tehet magáévá, mert ez a házszabályok értelmében csak az inditványra vonatkozik. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások balfelöl) Hogy pedig a törvényjavaslat és indítvány a házszabályok szerint nem ugyanaz, erre nézve hivatkozhatnam nagyon sok pontjára a házszabályoknak, de tökéletesen eldönti a kérdést a 197. és 198. §. A 198. §. azt mondja, hogy minden indítvány az inditványkönyvbe irandó be; tehát az, a mi nem az inditványkönyvbe való beírás, nem az abból történt felolvasás és nem a tárgyalásra vonatkozó határozat alapján jön a ház elé, az a házszabályok értelmében indítványnak egyáltalában nem tekinthető. És nagyon természetes .. . (Egy hang a baloldalon: Nem önálló indítvány!) A nem önálló indítvány, vagyis a vita során tett indítvány, az egészen más kategóriába tartozik; de nagyon természetes, hogy ha egy önálló indítványt az indítványozó visszavon, itt bármelyik képviselő helyébe léphet az indítványozónak, mert ezen önálló inditványra nézve a ház már határozott annyiban, hogy napirendre kitűzte stb. Ellenkezőleg, a törvényjavaslatoknál az eljárás egészen más. A törvényjavaslatoktól az előzetes tárgyalást a ház meg nem tagadhatja . . . Lengyel Zoltán: Hiába! Ezt nem lehet elmagyarázni ! Gr. Tisza István miniszterelnök:. . . tehát természetszerűleg teljesen más a helyzet; a házszabály és a praxis olyan jogokat ad a kormánynak a törvényjavaslatok kezelése terén, a melyek a parlamentarizmus természetéből, a miniszteri felelőségből folynak, de a melyek természetszerűleg a ház minden egyes tagját meg nem illethetik. Hát én ugy gondolom, hogy a házszabály itt világosan szól, világosan megmondja, hogy csak indítványt tehet magáévá a képviselő, világosan megmondja, hogy csak azt az indítványt, a mely a házszabályok 197. és 198. §-a értelmében kerül a ház elé, mert minden inditványra nézve ezt kívánja a házszabály. Ennek folytán, nézetem szerint, önmagától elesik az a kérdés, hogy itt egy törvényjavaslatot, a melyet a kormány visszavon, bárki is magáévá tehessen. A dolog lényegére nézve pedig soha senki sem vonta kétségbe, hogy a törvényjavaslatok elintézése után és az évi ülések végével kell a házszabályokat módosítani; a mint jeleztem,a házszabályok ezen dispozicziőjának teljes mértékben eleget fogunk tenni, eleget fogunk tenni az által, hogy az összes törvényjavaslatokat visszaKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIII. KÖTET. vonjuk, tehát elintézetlen ügy a ház asztalán feküdni nem fog. Várady Károly: Letárgyalásról van szó! Gr. Tisza István miniszterelnök: Az egészen mindegy. Visszavonni bármely stádiumban lehet egy ügyet. Tehát mondom, t. ház, elintézetlen ügy a ház előtt nem marad; az pedig nagyon természetes, hogy elérkeztünk az évi ülések végéhez is, mert, a mint a házszabályok kérdésébea a ház határozott, a dolog természeténél fogva az ülésszak bezárására és majdan az ujabb ülésszak megnyitására kerül a sor. (Helyeslés jóbbfelbl.) Hát én meg akartam a képviselő ur aggódó lelkiismeretét nyugtatni abban az irányban, hogy itt teljes mértékben a házszabályok szerint járunk el. (Helyeslés a jobboldalon és felkiáltások: Mi van a forradalommal?) Lengyel Zoltán: T. képviselőház! A miniszterelnök ur nagyon sok szakaszra hivatkozott. Én csak egyetlenegyre kérem a miniszterelnök urat. Ha a t. miniszterelnök ur egy szakaszt fog találni, — a 129. §. kivételével — a hol a miniszterek által benyújtott törvényjavaslatra vonatkozólag a képviselőnek jogai ezen házszabályokban korlátozva volnának, akkor én a miniszterelnök urnak igazat fogok adni. De ez sehol sincsen. A miniszterek által benyújtott törvényjavaslatok egyedül a 129. §-ban vannak elkülönítve, a mennyiben privilégiumuk -van abban a tekintetben, hogy azoktól az osztályokhoz, illetve a bizottságokhoz való utasítás és a bizottság előtt való tárgyalás meg nem tagadható. Azonkívül a minisztereknek egy különös joguk van biztosítva a házszabályok 214. § ában, az t. i., hogy ők bármikor felszólalhatnak, illetőleg nemcsak ők, hanem megbízottaik is az 1848:111. t.-cz, 28. §-a alapján. A t. miniszterelnök ur azt állítja ... (Egy hang a jobboldalon : Lengyel, a hivatott interpretátor! Zaj a baloldalon.) Hát a t. képviselő ur bízvást privát órákat vehetne tőlem a házszabályokból! (Derültség a jobboldalon.) Azt mondja a miniszterelnök ur, hosry más az indítvány és más a törvényjavaslat. Hát természetes, de az indítvány minden. A törvényjavaslat is indítvány, mert ha nem lenne indítvány, akkor nem is lehetne tárgyalni. (Derültség és mozgás jobbfelöl.) Az indítvány egy általános kifejezés; az épen olyan, mint pl. az ember szó, a melynek fogalmában benne van a férfi is, a nő is. {Nagy derültség a jobboldalon.) Épen ugy az indítvány fogalmában benne van az olyan indítvány is, a mely törvény alkotását czélozza ós másféle indítvány is. (Ugy! van a szélsöbaloldalon.) A házszabályoknak 201. §-a azt mondja, hogy (olvassa): 2>ha az indítvány* — tehát indítvány — törvény alkotását czélozza, (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nohát!) azt 12