Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-409
409. országos ülés 19t)h r vényjavaslat, a mely ilyen természetű volt, a múltban is kizárólag a pénzügyi bizottsághoz lett utasítva. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Mielőtt a napirendre áttérnénk, Barta Ferencz képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Barta _ Ferencz: T. képviselőház! 1903 november hó 18 án a vaskohi íőszolgabirósághoz tartozó lunkai körjegyző, Drágán József visszaélései tárgyában terjesztettem interpelláeziót a belügyminiszter ur elé, elmondva, hogy ez a körjegyző a kerületéhez tartozó összes községek lakosságával ellenséges lábon áll, 1898 óta a községi képviselőtestületet össze nem hivta, azonban jegyzőkönyveket vett fel, s azokon a képviselőtestületi tagok névaláírását hamisította, maga szedte be és hajtotta be az adót, mellőzésével az adószedőnek és 1100 koronát vett fel a községek terhére a belényesi takarékpénztárnál, ráirva a községi képviselők egynémelyikének nevét, a nélkül, hogy ezek erről tudtak volna és egyáltalán oly szembeszökő számtalan visszaéléseket követett el, a melyek által a népnek egész kedélyét elmérgesitette és maga ellen fellázította. Több mint négy hónapja tettem az interpelláeziót, de eddigelé semminemű intézkedésről tudomásom nincs ilyen és hasonló visszaélésekkel szemben, a melyek épen az ország oly részében fordulnak elő, a hol a szocziálizmus is kezd már lábrakapni, ép ilyen a nép kárára történt, s meg nem torolt visszaélések miatt és a hol annál erélyesebb megtorlásban kellene részesülniök az ilyen visszaéléseknek. A házszabályokra hivatkozva, tisztelettel kérem tehát elnök urat: méltóztassék a belügyminiszter urat figyelmeztetni, hogy 30 napon belül tartozik megadni a választ, s én a magam részéről kérem a t. belügyminiszter urat arra, hogy ez ügyben sürgősen intézkedni szíveskedjék. Gr. Tisza István miniszterelnök: T.képviselőház ! A képviselő ur megnyugtatására közölhetem a t. házzal, hogy az emiitett fegyelmi ügyben a vizsgálat folyik; azt hátráltatta egyfelől az a körülmény, hogy nagyon sok tanura történt a panaszosok részéről hivatkozás, a kiknek előállítása és kihallgatása nehézségekbe ütközött, de kéjleitette az a körülmény is, hogy a vármegye alispánjától az oda már egyszer beterjesztett vizsgálati iratokat kiegészítés végett vissza kellett kérni. Mivel azonban a magam részéről is minden fegyelmi ügynél nagy súlyt helyezek arra, hogy ez az ügy a lehető leggyorsabban hajtassék végre, (Helyeslés.) épen talán hét-nyolcz nappal ezelőtt intéztem ebben az ügyben egy rendeletet Bihar vármegye alispánjához, a melyben őt az ügynek mentül sürgősebb elintézésére hivtam fel. Gondolom, helyeselni fogja a t. képviselő ur is, ha az interpelláczióra választ akkor adok, mikor érdemleges választ adhatok. (Helyeslés.) Barta Ferencz: Tudomásul veszem. Elnök: Áttérünk most napirend szerint az írczius 2'i-én, csütörtökön. 349 1903. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasására.(írom. 325, 433, 484). Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvény ja vaslatot). Elnök: Kérdem már most a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasás után, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. így hatáiozatként kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta és az alkotmányszerű tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Áttérünk most a Magyarország és HorvátSzlavon-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény beczikkelyezóséről szóló 1889. évi XL. t.-czikk hatályának ujabbi meghosszabbitásííról szóló törvényjavaslat (írom. 472, 476j általános tárgyalásának folytatására. Mielőtt azonban az első szónok felhivatnék, a ház tudomására kell hoznom, hogy ugy ezen törvényjavaslat, valamint az ez után közvetetlenül tárgyalandó és »a szolgálati biztosítékok megszüntetésérők szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Papp Elek miniszteri tanácsost. a minisztérium megbízottjául nevezte meg. Endrey Gyula jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! bálfelöl.) Mindenekelőtt sajnálatomnak kell kifejezést adnom, hogy Horvát- Szlavonés Dalmátországokkal a pénzügyi egyezményt 1899 óta mindez ideig újból megkötnünk nem sikerült Ez által egyrészt a magyar állam tekintélyén esett csorba, hogy t. i. a magyar állam a maga politikai és anyagi súlyával a kérdés rendezésére befolyást gyakorolni egyáltalában nem képes, másrészről pedig bizonytalan maradt a helyzet Horvátországgal, a mi a horvát túlzók részéről mindenféle ürügyül használtatik fel arra, hogy a magyar állam ellen izgassanak, megzavarják azt a testvéri egyetértést, a mely kell, hogy Magyarország és Horvátország között fennálljon és hogy Horvátország békés fejlődését ezáltal lehetetlenné tegyék. Épen azért különösen a horvátok mérsékeltebbjeire hárulna a feladat, hogy mindent elkövessenek, hogy ezt a pénzügyi egyezséget egyszer már dűlőre juttassák, de azok részérői sem tapasztaltuk azt a jóakaratot, a melyet tőlük jogosan megvárhatnánk, (Ugy van! balfelöl.) a kik ugy tüntetik fel magukat, mint a kik a magyar államhoz őszintén, igaz belsőséggel ragaszkodnak. Mégis a tárgyalás folyamán ezek részéről oly túlzó követelések formáltattak, hogy épen e miatt immár ötödik éve, hogy ezt az egyezséget megkötnünk nem lehetett. T. ház, mi utóvégre is nem zárkózunk el attól, hogy teljesítsük azokat a követeléseket, a melyek az 1868: XXX. t.-cz.-ben lefektetett elveknek megfelelnek, de olyasmit, a mi azokkal határozottan összeütközésben van, vissza kell utasítanunk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbal-