Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-407

W7 országos ülés 190) n az országot kormányozni akarja. (Helyeslés a baloldalon.) Felszólalásunk és kérésünk azonban minden alkalommal síiket fülekre talált. Sőt arra is voltunk hajlandók, hogy a legnagyobb ellenzéki harcz közepette hónapról-hónapra való indemnitást megszavazunk, hogy az ország a törvényenkivüli állapottól megmentessék. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) De ezen javaslatainkkal is ridegen el lettünk utasítva; ennélfogva konstatálnom kell, hogy a t. kormány a kormányzási bölcseség legfőbb szabálya ellen vétett, midőn el nem követett minden lehetőt, hogy az ország az ex-lextől és annak következményeitől megszabaduljon. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Az 1904. évi költségvetés tárgyalása alkalmával lesz alkalmunk részletesebben elmondani mindazt, a mi szivünkön fekszik és a mit az ország érdekében szükségesnek tartunk elmondani, különösen a mai körülmények között, midőn a kormány oly nagy terheket vállal magára, hogy valóban aggodalommal tölti el ezen körülmény minden hazafi szivét, hogy hogyan fogja elbirni ez az ország azokat a rengeteg költségeket, a melyek előtt állunk. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Bevallom, hogy most már a tisztviselők fizetésének rendezése elől nem lehet kitérni. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A kérdés fel van vetve, ezt a kérdést meg kell oldani, de ha a lavina ennek folytán egyszer megindul, nem fog egyhamar megakadni és oly nagyra fog nőni, hogy végromlással fogja fenyegetni költségvetésünket és országunkat. Mert ha rendezzük az állami tisztviselők fizetését, ha utána, a mi most már szintén szükséges, előveszszük a vármegyei tisztviselőket, ha belevonjuk e fizetésrendezés keretébe a jegyzőket és segédjegyzőket, nem fognak elmaradhatni a városi tisztviselők sem, mert hiszen a kormány most már arra a sokáig hangoztatott álláspontra helyezkedett, hogy a községi tisztviselők sok állami feladatot teljesítenek, s ezért méltányos, hogy e terhek egyrésze az állam részéről viseltessék. Már pedig, különösen a rendezett tanácsú városok, oly nagy mértékben vannak igénybe véve a tisztviselők fizetése révén, hogy ezen kérdés rendezése elől sem fog a kormány kitérhetni. A rendezett tanácsú városok a tisztviselők egy jó nagy részét tudnák nélkülözni, ha nem volna rá szükségük, különféle állami feladatok teljesítése miatt. Ha tehát a kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a tisztviselők fizetését emelni kell, akkor a városi tisztviselőkkel szemben sem fog más eljárást követhetni. B mellett csak el vannak odázva a katonai költségek, el van odázva, de meg van ígérve, az udvartartás költségének felemelése, a vasutasok fizetésének rendezése, következnek a nagymérvű állami beruházások, mind oly óriási nagy költségek, hogy valóban nem tudja az ember, mit gondoljon és mit képzeljen, hogyan fogja azt államháztartásunk elviselni? . . . •lárczius 22-én, kedden. 283 Hock János: Kevesebb katonát kell tartani! (Mozgás.) Csernoch János: És e mellett azt látjuk, hogy a t. kormánynak mindenre van pénze, minden lehető igényt iparkodik kielégíteni, de programmjában nyomát sem találjuk annak, hogy a szegény föklmives nép és a szegény iparosok ügyével is törődnék. (Ugy van! balfelöl.) Ezek a rengeteg kiadások voltaképen mind az adózó polgárokra, leginkább pedig a szegény földmivelő népre nehezednek. Azonkivül a kisiparosok folyton sürgetik az iparförvény revízióját, de még ígéretet sem kaptunk a t. kormánytól, hogy iparkodnék ezt a törvényt, a mely ma már csakugyan egészen elavult és semmiképen sem illik bele a mi napjaink keretébe, megfontolás és revízió alá venni. (Ugy van! balfelöl.) A pénzügyminiszter ur a pénzügyi bizottságban kijelentette, hogy a tavalyi ex-lex alkalmából még sem volt oly nagymérvű visszaesés az állami költségvetésben. Jól tudjuk, honnan folytak be ezek a jövedelmek. Befolytak nagyobbrészt a fogyasztási adókból. Ezek a fogyasztási adók oly nagymérvűek, hogy igen drágává teszik nálunk a megélhetést és a gazdaság egyikmásik iparát, pl. a szőló'mivelést teljesen tönkreteszik. (Ugy van! balfélöl.) Az egyik oldalon tehát ennyire emelkednek a költségek, a másik oldalon pedig semmiféle kilátásunk, sőt reményünk sem lehet, hogy ezek a fogyasztási adók valaha igazságos revizió alá vétessenek. Ha mindezeket megfontolom, nem látom semmiféle okát, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot megszavazzam. (Helyeslés a baloldalon.) Meg kell azonban jegyeznem, hogy hozzájárulok azokhoz, a miket Barta Ödön t. képviselőtársam a készfizetések felvételére, és a közös osztrák államadósság rendezésére nézve mondott. Oly kérdések ezek, melyek többé halasztást nem szenvedhetnek, és semmiképen sem indokolható a kormánynak késedelmezése az ex-lex által, mert nem volt csakugyan semmi vis major, a mely a kérdéseknek a rendezését valamiképen akadályozta volna. Én tehát ugy a magam, mint pártunk részéről kijelentem, hogy a tágyalás alatt lévő törvényjavaslatot el nem fogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Endrey Gyula jegyző: Gróf Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Nem volt szándékom ezen vitában résztvenni és ha mégis pár perezre igénybe veszem a t. ház becses figyelmét, teszem ezt azért, mert előttem szólott igen t. képviselőtársam, Csernoch János ur, felszólalásának bevezető, része, a melyben a tisztviselők fizetéséről szólott, erre engem kötelez. Én ugyanis, a mióta csak ezen háznak tagja vagyok, mindig azt hangoztattam, mindig azon szempontból fogtam fel a tisztviselők és egyáltalában a kisebb exisztencziák kérdését, hogy az államnak feltétlenül kötelessége gondoskodni 36*