Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-405
kOb. országos ülés 190k márczius 19-én, szombaton. 251 hogy több bizalommal lennénk ez iránt a kormány iránt, mint az előbbi kormány iránt, s nem vagyok hajlandó én se semmiféle eszközöket rendelkezésére bocsátani a t. kormánynak, sem az anyagi eszközöket, sem pedig azokat a vérbeli áldozatokat, melyeket kivan, azon oknál fogva, hogy a másfélévi harcz után, t. képviselőház, még most se látja időszerűnek a t. kormány életbeléptetni legalább azokat az intézményeket, melyeket saját pártjának megigért. Nem fogadom el az ujonczjavaslatot, csatlakozom azon határozati javaslathoz, melyet Bakonyi és Szederkényi képviselőtársam benyújtott. Lovászy Márton: T. képviselőház! A mai ülés elején a t. képviselőház akként határozott, hogy háromnegyed kettőkor az interpelláczióra tér át. Miután beszédem hosszabbra nyúlnék és esetleg az interpelláló képviselőt fosztanám meg attól, hogy interpelláczióját előterjeszsze, kérem a t. házat, egyeznék bele abba, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök : Méltóztatik hozzájárulni ? (Igen!) E szerint a képviselő ur a következő ülésen fogja elmondani beszédét. A földmivelésügyi bizottság előadója kivan jelentést tenni. Rónay Ernő előadó: T. képviselőház! Mint a foldmivelésügyi bizottság előadója, van szerencsém előterjeszteni e bizottság előterjesztését a dunai halászat védelme és kihasználása tárgyában Romániával 1903 január 31-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról (írom. 394, 509). Kérem, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog tűzetni. A hétfőn d. e. 10 órakor tartandó legközelebbi ülésre javaslom, hogy tűzessenek ki ugyanazon törvényjavaslatok, a melyek a mai napirendnek is tárgyát képezték, tehát az ujonczjutaJék mennyiségének fentartásáról és az ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat és az utóbbival kapcsolatos jelentések. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatilag kimondom. Következik az interpelláczió. Horváth Gyula: T. képviselőház! Csupán közérdekű száraz tényeket kivánok a t. képviselőház előtt felhozni A budapesti közúti vasúttársaság az állóhelyek megszüntetése következtében a közönséget, ugy látszik, ki óhajtja használni. A városi villamos vasutaknál az állóhelyek megszüntetésének effektuálása nem okozott semmiféle nehézséget; a közúti vasúti társaság azonban azzal felelt erre az intézkedésre, hogy a feltétlenül szűk séges beruházásokra és a jövedelemcsökkenés pótlására megkívántató összegeket a közönség rovására akarja beszerezni. Első dolga volt tehát, hogy felemelte a bérletjegyek árát. Ismeretes ez a szűkkeblűség, sőt visszaélés is, a melyet a közönség bőrén meggazdagodott ez a társaság a külső váczi uti vonalra szoruló, többnyire hivatalnok- és munkásemberekkel szemben tanusit, illetőleg elkövet. Mindezeken azonban túltesz az, a mi a társaság zugló-csömöri uti vonalán tapasztalható. Ezt az u. n. körforgalmat csak valami megcsontosodott bürokrata gondolhatta ki; (Ugy van! a szólsbbaloldalon.) az azonban bizonyos, erre az egy vonalra még a fővárosi tanács is elismerte, hogy a közönség igényeit ki nem elégiti. Haraszti Jellinek úrtól nem kivánom azt, hogy ennek igazságáról, mint a többi közönséges emberek, a villamos vasút kocsiján győződjék meg, de esetleg kényelmes magánfogaton meggyőződhetnék és meggyőződhetett volna már is ezen vonalnak képtelen voltáról és az utazó közönség ott napirenden lévő bosszantásáról és zaklatásáról. Először is képtelenség például az, hogy a Zuglóból elinduló kocsi felírása a kocsi elején a következő: »Városliget—Njugati pályaudvar* ; a kocsi közepén: »Margit-hid—Belső-körut« és a végén »Zugló—Csöoiöri-ut.« Józan észszel ebből nem lehet mást következtetni, mint azt, hogy ez a kocsi a Városliget, illetőleg a Nyugati pályaudvar íelé fog menni s a mikor azután az ilyen kocsi a Nemzeti Színház bérházánál bekanyarodik a Muzeum-körutra, és a FerenczJózsef-hidon át Budára tart, természetesen napirenden vannak az izgalmas jelenetek, mert a közönség avatatlan része a »Nyugati pályaudvar* jelzésű kocsira közvetlen jegyet vált, a mely jegy ekképcn a Nemzeti Színháznál hasznavehetetlenné válik, a mint ezt a kalauz hidegvérrel ki szokta jelenteni. (Mozgás.) Denique, ez a kocsi a budai belső körúton áthaladva, a Margit-hidon, a Váczi-köruton, Károly-köruton, a Rottenbiller utczán át tér vissza a Városligetbe. Ez volna a »körforgalom«, a mely azonban tulajdonképen nem más, mint zsákutcza. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ennek a vonalnak pendantja.a Városligetből kiinduló másik körforgalom. A kocsi előrészén ez esetben az van kiirva, hogy a kocsi a »Zugló—Csömöri ut«-ra megy, s a midőn az a kocsi a Rottenbillei-utczán kifordul, az utas bámulatára nem a Csömöri-útra, hanem a Kerepesi-utra megy, a honnan a Váczi-köruton, a Margit-hidon, a budai belső körúton s a Ferencz József-hidon át, valamint a Vámház köruton és a Muzeum-köruton keresztül, a Kerepesi-uton és a CsömÖri-uton végig a Zugló felé tart. Ez nem más, mint a közönség félrevezetése. Azért mondottam, hogy a Zugló felé tart az a kocsi, mert oda való megérkezése még mindig nagyon kétséges. Addig még nagyon sokféle viszontagságokon kell az utazó közönségnek átesnie. Ez a nevezetes körforgalom ugyanis a lehető legszerencsésebb esetben három óra ötven percznyi ideig tart. De a mint a legszerencsésebb ember sem veheti bktosM ?zt, 32*
