Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-404

h-Oh. országos ülés 190b márczius 18-án, pénteken. 233 Endrey Gyula jegyző (olvassa az uj 4. §-t). Elnök: Kivan valaki szólani ? Babó Mihály: Azt gondolom, hogy a szöveg egy kissé téves; mert az van mondva ebben a javaslatban: »a'késedelmi kamatelengedése mellette Bocsánatot kérek, itt nem elengedésről van szó. Egyrészről igen, a mennyiben a jaénziigyininiszter ur nagyon helyesen distingvált. (Zaj.) Bocsánatot kérek, a mi törvényeink 9

/io-ed részének épen az a bajuk, hogy nem eléggé világosak és a végrehajtásnál épen a miatt támad a legtöbb kollizió a végrehajtók és az alsófoku hatóságok között, Azt gondolom tehát, hogy ezt a kérdést csakugyan tisztázni kell. Nem kegy gyakorlására akar a törvényhozás felhatalmazást adni a pénzügyminiszternek, (Zaj. Félkiáltások: De igen!) hanem meg akarja oldani ezt a kérdést, a mely a miatt következett be, mert felhatalmazási törvénye a kormánynak nem volt. Én a t. pénzügyminiszter javaslatának értelmét e szerint ugy fogom fel, hogy annak az az értelme és talán az is czélja, hogy az alatt az idő alatt sem követelhető késedelmi kamat, a mely engedélyeztetik neki fizetési halasztásképen. (Altalános helyeslés.) Ugyebár ez az értelme? Ha ez csakugyan a pénzügyminisztertől függhet, akkor nincs kifogásom ellene, de csakis ezzel az értelmezéssel. Mégis helyes volt tehát felszólalásom, és ezért azt hiszem, szives lesz a közönség megnyugtatására azt a kijelentést tenni, hogy kérelmét ki ki bélyegmentesen terjesztheti elő. Elnök: A pénzügyminiszter ur kivan szólni. Lukács László pénzügyminiszter: Azt hiszem, hogy most már nincs eltérés a két felfogás között, mert hiszen, a mint voltam bátor az imént emliteni, a kamatmentesség nemcsak az ex-lex idejére vonatkozik, a melyre a törvény értelmében és a közigazgatási bíróság határozatai értelmében sem számitható késedelmi kamat, hanem arra az időre is vonatkozik, a mely a törvényes állapot beállta napjától kezdve indul meg. (Általános helyeslés.) Azt hiszem, ilyen értelmezéssel a t. képviselő ur is el fogja ezt a szöveget fogadni. A mi a bélyegmentességet illeti, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) voltam bátor már említeni, hogy a kormány keresni fog módokat arra, hogy ezt a kérdést ugy oldja meg, hogy bélyegkötelezettséggel a feleket ne sújtsa; blanketta alakjában, bejelentés formájában vagy valamely oly módon, hogy ne jöjjön kollizióba a bélyegtörvényekkel és mégis ezt a kedvezményt a közönségnek biztosítsa. (Altalános helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Sem!) Ha tehát senki nem kivan szólni, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: (Halljuk! Halljuk!) elfogadja-e a ház azt a módosítást, a melyet a pénzügyminiszter ur, mint önálló 4. § t hozott javaslatba, igen vagy nem? (Igen!) Minthogy ellenészrevétel nincs, kijelentem, hogy a ház elfogadta. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXIII. KÖTET. Most kellene határozni Okolicsányi képviselő ur határozati javaslata felett. Okolicsányi László: Az én határozati javaslatom ezen szakasz beszúrása folytán tárgytalanná vált. Elnök: Ezzel tehát ez a határozati javaslat is elintézést nyert. Következik a régi 4-ik, most már az 5-ik szakasz. Dedovics György jegyző (olvassa a régi 4-ik, illetőleg az uj 5-ik szakaszt). Elnök: A pénzügyminiszter ur kíván szólani. Lukács László pénzügyminiszter: Ebben a szakaszban arról van szó, hogy a törvény hatálya megszűnik, mihelyt az 1904-ik évi állami költségvetésről szóló törvény életbe lép. Ez egészen természetes. De az előbb hozott határozatra való tekintettel, a mely a kamatok elengedését foglalja magában, bátor vagyok egy toldást jovasolni, (Halljuk! Halljuk!) a mely arról szól, hogy ezeii törvény hatálya megszűnik, »kivéve a negyedik szakaszban foglalt rendelkezések hatályát«, a melyek nem szűnnek meg a költségvetési törvény életbeléptetésével. A többi marad. (Helyeslés.) Erre vonatkozólag vagyok bátor módosítást beadni. Einök: A módosítás fel fog olvastatni. Endrey Gyula jegyző (olvassa a módosítást). Az 5. §. következőképen lesz módosítandó : »5. §. " Ezen törvény hatálya, — kivéve a 4. §-ban foglalt rendelkezések hatályát, — az 1904. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik; végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg.« Elnök: T. ház! Minthogy az uj szakasz szemben áll az eredetivel, ugy fogom feltenni a kérdést, hogy elfogadja-e a ház az 5. §-t eredeti szövegében? (Nem!) Nem fogadja el senki. Második kérdésem: elfogadja-e a t. ház az 5. §-t a pénzügyminiszter urnak imént felolvasott szövegezésében? (Igen!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a módosított szöveget elfogadja. (Éljenzés.) Ezzel a törvényjavaslat részletes tárgyalása befejeztetvén, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) javaslom, hogy a törvényjavaslat harmadik olvasását a t. ház a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Hozzájárul ehhez a t. ház ? Akkor ezt a ház határozataként mondom ki. T. ház! Minthogy a törvényjavaslat részletes tárgyalásának befejezésével a mai ülés napirendje ki van merítve, javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, szombaton délelőtt tiz órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a most hozott határozathoz képest az imént letárgyalt törvényjavaslat harmadszori olvasását, azután pedig a tárgyalásra kész tárgyak közül a 465. és 466. számuakat, és pedig: az 1889. évi VI. törvényczikk 14., valamint az 30