Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-404
232 401. országos ülés Km kamat fizetésének kötelezettségére vonatkozó részére nézve bármiféle eltérés volna, azt hiszem, a t. képviselőháznak legtöbb tagja egészen helyesen értette meg azt, a mit mondottam és igy annál könnyebb, hogy a kérdést a felszólaló t. kézviselőtársammal szemben is tisztázzam. Én a múltkor a következőket jelentettem ki körülbelül majdnem ugyanezen szavakkal: A mi a késedelmi kamat fizetésének kötelezettségét illeti, itt különböztetni kell azon tartozások között, a melyek 1903. május 1-je előtt váltak esedékesekké és azok között, a melyek ezen idő pont után lettek esedékesekké, tehát az ex-lex időtartama alatt. Mig az előbbiekre nézve, az 1903. május 1-je előtt már esedékesekké vált tartozásokra nézve meg volt a végrehajtás lehetősége és meg volt a fizetés kötelezetsége, a mennyiben ez a fizetés nem teljesíttetett, nagyon természetes, beállott a késedelem és azok után folyik a késedelmi kamat még az ex-lex alatt számítandó, mindaddig az időpontig, a mig a fizetés megtörténik: addig a második csoportba tartozó összegekre, vagyis azokra, a melyek 1903. május elseje után váltak esedékessé, volt szerencsém expressis verbis kijelenteni, hogy miután fizetési kötelezettség ezen idő alatt nem állott fenn: esedékesség nem következett be; ennélfogva késedelem nincs és késedelmi kamat ezek után nem is számitható (Helyeslés jobbfelöl.) és ez a második cziklus tartani fog mindaddig, a mig ezen javaslat törvényerőre fog emelkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Továbbá megkülönböztettem az ez után következő időszakot és azt, a midőn az adófizetési kötelezettség ismét beáll és erre nézve azt voltam bátor mondani, hogy a kik a jelen törvény életbelépte utáni időben is elmulasztják már esedkessé vált adótartozásaikat törleszteni, azokra nézve igen természetes, hogy beáll a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége és ezen fizetési kötelezettségre vonatkozik az a felhatalmazás, a mely ezen törvényjavaslatban foglaltatik ; (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) tehát azokra az adózókra nézve áll ez, a kik a törvényes állapot beállta utáni időben sem teljesitik az adófizetési kötelezettséget. A mi már most azt a kérdést illeti, hogy magába a törvénybe vegyünk-e fel egy határidőt, a mely határnapig adhatók be az ilyen kérvények: azt hiszem, hogy ez az adófizetők jogainak szükség nélkül való megszorítása volna, holott ha ezt az adminisztráczióra méltóztatnak bizni, ugy azt hiszem, hogy sokkal inkább tekintetbe lehet venni a méltánylást érdemlő eseteket, és inkább lehet figyelembe venni a netalán később beérkező kérvényeket is, mint hogyha a törvény maga szabná meg azt a határidőt. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem tehát a t. házat, méltóztassék belenyugodni abba, hogy e tekintetben ne törvényhozásilag, hanem adminisztratív utón intézkedjék a kormány (Helyeslés jobbfelöl.) és a legszélesebb körben márczins 18-án, pénteken. igyekezzünk közhirré tenni, (Helyeslés jóbbfélöl és a szäsöbaloldalon.) hogy most már bekövetkezvén az adófizetés kötelezettsége teljesítésének ideje, ilyen és ilyen jogokat vehet az adófizető igénybe. Erre igenis fel fogjuk hivni figyelmüket, sőt azt hiszem, hogy azt az eljárást is követhetjük, a melyet t. képviselőtársam megemlített, hogy tudniillik blankettákat fogunk nyomatni, és az arra jogosultak ezen blanketták aláírása által vehetik majd igénybe az itt kontemplált jogot. (Általános helyeslés.) Ezek után újból kérem, méltóztassék a módosítást ugy, a mint azt előterjeszteni bátor voltam, elfogadni és pedig egy külön 4. §. alakjában a 3. §. letárgyalása után. (Helyeslés.) Elnök: Babó képviselő ur kivan szólani. Babó Mihály: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A t. pénzügyminiszter ur felvilágosításai után az ő javaslata azzal az értelmezéssel, a melyet az imént előterjesztett, felfogásom szerint elfogadható, azonban bátor vagyok egy körülményre szíves figyelmét felhívni. A t, pénzügyminiszter ur előbbi felszólalásában érintette ugyan, hogy bélyegmentesen fognak ezen kérvények beadatni, (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, én nagyon jól tudom, hogy adók tárgyában ellenkezőleg áll a dolog. (Ellenmondások jobbfelöl.) Engedelmet, ha ez a törvényjavaslat most törvényerőre emelkedik, nemde, akkor esedékessé válnak az adók? Már pedig az kétségtelen dolog, hogy ha kedvezményt akar valamely állampolgár igénybe venni az adófizetés tekintetében, akkor igenis bélyegköteles okirattal kell a kedvezményt kérnie. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon.) Ugy látszik, nagyon rosszul tudják ott a túloldalon a törvényt. Én tehát arra kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy akkor, a midőn saját hatáskörében a végrehajtási rendeletet erre vonatkozólag kiadja, egyenesen ós világosan méltóztassék itt tett kijelentéséhez hiven azt is kijelenteni, — és a rendeletben utasítást adni erre nézve — hogy ezek a kérvények bélyegmentesek, mert egyébként az lesz a rendelet következménye, hogy az egyes adózók ellen fölveszik a leletet, és bekövetkeznek az összes ezzel járó kellemetlenségek, (Ugy van! a szélsöbaloldalon és jobbfelöl.) Elnök : Kíván-e még valaki szólani ? (Nem!) Ha tehát szólani senki nem kíván, a vitát bezárom. A kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 3. §-át, igen, vagy nem ? (Felkiáltások jobbfelöl: Igen!) Természetes, hogy a pénzügyminiszter ur által beadott módosítás mint külön álló 4. §. iktattatik a javaslatba. Kérem tehát azokat, a kik a törvényjavaslat 3. §át elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a szakaszt elfogadta. Fel fogom most már olvastatni azt a módosítást, a melyet a pénzügyminiszter ur mint önálló 4. §-t hozott javaslatba.
