Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-404

232 401. országos ülés Km kamat fizetésének kötelezettségére vonatkozó ré­szére nézve bármiféle eltérés volna, azt hiszem, a t. képviselőháznak legtöbb tagja egészen helye­sen értette meg azt, a mit mondottam és igy annál könnyebb, hogy a kérdést a felszólaló t. kézviselőtársammal szemben is tisztázzam. Én a múltkor a következőket jelentettem ki körülbelül majdnem ugyanezen szavakkal: A mi a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsé­gét illeti, itt különböztetni kell azon tartozások között, a melyek 1903. május 1-je előtt váltak esedékesekké és azok között, a melyek ezen idő pont után lettek esedékesekké, tehát az ex-lex időtartama alatt. Mig az előbbiekre nézve, az 1903. május 1-je előtt már esedékesekké vált tartozásokra nézve meg volt a végrehajtás lehető­sége és meg volt a fizetés kötelezetsége, a mennyiben ez a fizetés nem teljesíttetett, nagyon természetes, beállott a késedelem és azok után folyik a késedelmi kamat még az ex-lex alatt számítandó, mindaddig az időpontig, a mig a fizetés megtörténik: addig a második csoportba tartozó összegekre, vagyis azokra, a melyek 1903. május elseje után váltak esedékessé, volt szerencsém expressis verbis kijelenteni, hogy miután fizetési kötelezettség ezen idő alatt nem állott fenn: esedékesség nem követ­kezett be; ennélfogva késedelem nincs és kése­delmi kamat ezek után nem is számit­ható (Helyeslés jobbfelöl.) és ez a második czik­lus tartani fog mindaddig, a mig ezen javaslat törvényerőre fog emelkedni. (Helyeslés a jobbolda­lon.) Továbbá megkülönböztettem az ez után következő időszakot és azt, a midőn az adófize­tési kötelezettség ismét beáll és erre nézve azt voltam bátor mondani, hogy a kik a jelen tör­vény életbelépte utáni időben is elmulasztják már esedkessé vált adótartozásaikat törleszteni, azokra nézve igen természetes, hogy beáll a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége és ezen fizetési kötelezettségre vonatkozik az a fel­hatalmazás, a mely ezen törvényjavaslatban fog­laltatik ; (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) tehát azokra az adózókra nézve áll ez, a kik a törvényes állapot beállta utáni időben sem telje­sitik az adófizetési kötelezettséget. A mi már most azt a kérdést illeti, hogy magába a törvénybe vegyünk-e fel egy határ­időt, a mely határnapig adhatók be az ilyen kérvények: azt hiszem, hogy ez az adófizetők jogainak szükség nélkül való megszorítása volna, holott ha ezt az adminisztráczióra mél­tóztatnak bizni, ugy azt hiszem, hogy sokkal inkább tekintetbe lehet venni a méltánylást érdemlő eseteket, és inkább lehet figyelembe venni a netalán később beérkező kérvényeket is, mint hogyha a törvény maga szabná meg azt a határidőt. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem tehát a t. házat, méltóztassék belenyugodni abba, hogy e tekintetben ne törvényhozásilag, hanem adminisztratív utón intézkedjék a kormány (Helyeslés jobbfelöl.) és a legszélesebb körben márczins 18-án, pénteken. igyekezzünk közhirré tenni, (Helyeslés jóbbfélöl és a szäsöbaloldalon.) hogy most már bekövet­kezvén az adófizetés kötelezettsége teljesítésének ideje, ilyen és ilyen jogokat vehet az adófizető igénybe. Erre igenis fel fogjuk hivni figyel­müket, sőt azt hiszem, hogy azt az eljárást is követhetjük, a melyet t. képviselőtársam meg­említett, hogy tudniillik blankettákat fogunk nyomatni, és az arra jogosultak ezen blanketták aláírása által vehetik majd igénybe az itt kon­templált jogot. (Általános helyeslés.) Ezek után újból kérem, méltóztassék a mó­dosítást ugy, a mint azt előterjeszteni bátor voltam, elfogadni és pedig egy külön 4. §. alak­jában a 3. §. letárgyalása után. (Helyeslés.) Elnök: Babó képviselő ur kivan szólani. Babó Mihály: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A t. pénzügyminiszter ur felvilágosí­tásai után az ő javaslata azzal az értelmezéssel, a melyet az imént előterjesztett, felfogásom sze­rint elfogadható, azonban bátor vagyok egy kö­rülményre szíves figyelmét felhívni. A t, pénzügy­miniszter ur előbbi felszólalásában érintette ugyan, hogy bélyegmentesen fognak ezen kér­vények beadatni, (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon.) Bocsánatot kérek, én nagyon jól tudom, hogy adók tárgyában ellenkezőleg áll a dolog. (Ellenmondások jobbfelöl.) Engedelmet, ha ez a törvényjavaslat most törvényerőre emel­kedik, nemde, akkor esedékessé válnak az adók? Már pedig az kétségtelen dolog, hogy ha ked­vezményt akar valamely állampolgár igénybe venni az adófizetés tekintetében, akkor igenis bélyegköteles okirattal kell a kedvezményt kér­nie. (Mozgás és ellenmondások a jobboldalon.) Ugy látszik, nagyon rosszul tudják ott a túl­oldalon a törvényt. Én tehát arra kérem a t. pénzügyminiszter urat, hogy akkor, a midőn saját hatáskörében a végrehajtási rendeletet erre vonatkozólag kiadja, egyenesen ós világosan méltóztassék itt tett kijelentéséhez hiven azt is kijelenteni, — és a rendeletben utasítást adni erre nézve — hogy ezek a kérvények bélyeg­mentesek, mert egyébként az lesz a rendelet következménye, hogy az egyes adózók ellen föl­veszik a leletet, és bekövetkeznek az összes ezzel járó kellemetlenségek, (Ugy van! a szélsöbalolda­lon és jobbfelöl.) Elnök : Kíván-e még valaki szólani ? (Nem!) Ha tehát szólani senki nem kíván, a vitát bezárom. A kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 3. §-át, igen, vagy nem ? (Fel­kiáltások jobbfelöl: Igen!) Természetes, hogy a pénzügyminiszter ur által beadott módosítás mint külön álló 4. §. iktattatik a javaslatba. Kérem tehát azokat, a kik a törvényjavas­lat 3. §át elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a szakaszt elfogadta. Fel fogom most már olvastatni azt a módosítást, a melyet a pénzügyminiszter ur mint önálló 4. §-t hozott javaslatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom