Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-404

228 kök. országos ülés 1,904 márczius 18-án, pénteken. annyira akczentuálta, hogy azt mindenki hall­hatta és ez iránt senki nem lehetett tévedésben. Mutatja ezt az is, hogy én a kérdést ugy tet­tem föl, hogy az, a ki az eredeti szöveget kí­vánja elfogadni, álljon fel, és senki sem állott fel. Nessi Pá!: Ez igaz! De a második kérdést nem tette fel az elnök ur ! Elnök: Be van fejezve a czimnek tárgya­lása, a határozat ki is van mondva. (Zaj a szélsöbaloldálon.) Nessi Pál: A házszabályokhoz kérek szót. A t. elnök urnak nincs igazsága. (Mozgás jobbfdol.) Ne tessék nyugtalankodni, két perez ide vagy oda, nem határoz. A pénzügyminiszter ur az eredeti czim helyett egy uj czimet propo­nált. Az elnök ur feltette az eredeti czimet, hogy elfogadja- e azt a ház, igen vagy nem... Elnök: Szemben a módosítással! Nessi Pál: ... és egyhangúlag nem fogad­ták el az eredeti czimet. Tehát megmaradt a második czim. Fel kellett volna ekkor tenni a kérdést, hogy elfogadja- e azt a t. ház, vagy sem. Mi egyiket sem fogadjuk el. Elnök: Világosan meg volt mondva, hogy mivel szemben áll a hat hónap a négy hónap­pal, a mennyiben nem fogadtatik el az eredeti szöveg, a pénzügyminiszter urnak módosítását, fogom elfogadottnak kijelenteni. (Ugy van! jobbról.) Az a baj, hogy a képviselő' urak nem figyelnek a tanácskozásra, a minek következté­ben azután utólag ilyen dolgok merülnek fel. (Zaj a szélsöbaloldálon.) Justh Gyula : T. ház! A kérdés az én szerény nézetem szerint nem jól volt feltéve, mert vagyunk olyanok, a kik nem fogadjuk el sem a négy hónapi, sem a hat hónapi indemnityt, tebát a czimet sehogy sem fogadjuk el. (ügy van! a szélsöbaloldálon.) A házszabályok szerint pedig a kérdést ugy kell feltenni, hogy min­denki igennel, vagy nemmel szavazhasson, Ezt egy kérdéssel megoldani nem lehetett, erre okvetetlenül két kérdést kellett volna feltenni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fel kellett volna tenni a kérdést ugy, hogy azok szavazhassanak igennel, a kik elfogadják a miniszter ur módo­sítását, és azután fel kellett volna tenni egy másik kérdést, hogy már most ezt a czimet egészben a miniszter módositásával elfogadja-e a ház, vagy sem. Erre mód nem nyújtatott, mert az elnök ur azon hitben volt, hogy ha elfogad­ják a hat hónapot, akkor már a czim meg van szavazva. Mi nem azért szavaztunk a hat hónap ellen, mint ha mi a négy hónapos indemnityt meg­adnék és a czimet elfogadnók akkor, ha négy hónapra szól; hanem azért szavaztunk ellene, mert mi a czimet egyáltalában nem fogadjuk el. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldálon.) Erre mód nem nyújtatván, nagyon kérem, méltóztassék ezt ugy megreparálni, hogy ház­szabályszerüen tótessék fel a kérdés, hogy a ház­nak minden tagja egész nyugodtan szavazhasson. (Helyeslés a szélsíibalóldalon.) Ejnök: A háznak mindig ez volt a gyakor­lata. Én három kérdést nem tehetek fel, mikor indítványozva nincs a harmadik. Itt az egész különbség az, hogy négy és hat hónapról van szó; a pénzügyminiszter az eredetivel szemben proponálta, hogy hat hónapról szóljon a czim, és a háznak a gyakorlata mindig az volt, hogy ha az egyiket elfogadják, a másik elesik. Különben a határozat ki van mondva. (Zaj.) Kérem felolvasni a miniszter módositását. Endrey Gyula jegyző (olvassa a pénzügy­miniszter módositását). Elnök: Kivan valaki szólni a szakaszhoz ? Senki jiem kívánván a szakaszhoz szólani, követ­kezik a határozathozatal. A kérdés az lesz, hogy a pénzügyi bizottság szövegét teszem fel szavazásra, szemben a pénzügyminiszter ur által módosított szöveggel. (Zaj a szélsöbaloldálon.) Máskép nem tehetem fel a kérdést. A kérdést ugy fogom feltenni: kívánja-e a ház elfogadni a törvényjavaslat szövegét eredeti szerkezetében, szemben a pénzügyminiszter ur által indítványozott módosítással? (Zaj és ellen­mondás balfelöl.) Mindig ez volt a háznak gyakorlata. Simonyi Semadam Sándor: T. képviselőház ! A kérdés feltevéséhez kérek szót. , A kérdés helytelenül van feltéve, mert szttpponálja a kérdés ilyen feltevése, hogy a ház minden oldala elfogadja az egyik szöveget, ho­lott a mint Justh t. képviselőtársam mondta, vannak olyanok, a kik egyáltalában egyiket sem fogadják el. Mindkét kérdést méltóztassék tehát feltenni, (Helyeslés.) először az eredeti szöveget, s azután, ha ez el nem fogadtatott, méltóztas­sék a módosított szöveget feltenni. (Helyeslés.) Elnök: Ha a ház kivánja, igy teszem fel a kérdést, (Helyeslés.) megjegyezvén, hogy az ere­deti szövegnek elvetése nem jelenti azt, hogy az első szakasz egyáltalában elvettetett, Kivánja valaki az eredeti szakaszt elfogadni? (FelMál­tásolc: Nem!) Nem fogadtatott el. Kivánja a ház a szakaszt a pénzügyminiszter módositásá­val elfogadni ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) Többség. A ház a törvényjavaslat 1. §-át a pénzügyminiszter módositásával fo­gadta el. Következik a 2. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Kivan valaki a 2. §-hoz szólani? Ha senki szólni nem kivan, következik a határozathozatal. A kérdés az: elfogadja-e a ház a törvényjavaslat 2. § át, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azok, a kik elfogadják, szíves­kedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a törvényjavaslat második szakaszát elfogadta. Következik a 3. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 3. §-t.) Elnök: Kíván valaki a szakaszhoz szólani?

Next

/
Oldalképek
Tartalom