Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-404

404. országos ülés 1904 Okolicsányi László: T. ház! A törvényjavaslat 3. §-ához, a melyben a végrehajtással a pénzügyminiszter bizatik meg, tartozik tulajdonképen tárgyánál fogva az a határozati javaslat, a melyet én benyújtottam arra vonatkozólag, hogy a pénzügyminiszter ur utasíttassák az ex-lex időben felmerült adóhátralékok befizelése és behajtása tekintetében olyan intézkedéseket tenni, a mely intézkedések ezen hátralékok lefizetését az adózó közönségnek megkönnyítik. Én ugy értesültem, hogy a t. pénzügyminiszter urnak e tekintetben szintén van egy indítványa, a melyet a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál kíván előterjeszteni. Nem tudom, hogy a pénzügyminiszter ur indítványa mit fog tartalmazni, de azt hiszem, hogy ennél kasznál kellene azt az indítványt benyújtani, vagy pedig ha nem ennél a szakasznál nyujtatik be, kérném a pénzügyminiszter urat, legyen szives már most megadni a felvilágosítást és a tájékoztatást arra nézve, hogy mi módon tervezi ezt az intézkedést? Engem határozati javaslatom benyújtására egyedül az indított, hogy a pénzügyminiszter ur kijelentette, hogy ő készséggel mindenkinek meg fogja adni a kamatmentes adófizetési halasztást, a ki azt kérelmezni fogja. Én rámutattam arra, hogy egyrészt a kérelmezés nagyon sok emberre nézve nehézségekkel jár, másrészt igen sok ember nem is tudja azt, hogy neki ez iránt folyamodnia is kell és ennek következtében nagyon sok esetben a kérelmezések elmaradnának és azok a szegény emberek hirtelen-váratlan adóvégrehajtásokkal lépetnének meg. Ezen kívül van egy másik aggodalmam is, t. i. az, hogy — a mint értesültem — ezek a kérelmezések rendszerint a községi jegyzők utján terjesztetnének fel. Ha ez így történik, ez igen sok helyen és igen sok esetben visszaélésekre, protekczió gyakorlására, vagy pláne holmi politikai befolyásokra is alkalmas volna. Ezeknek még csak a lehetőségét is ki akarnám zárni. Hogy tehát ilyesmi elő ne forduljon, azért tartanám kívánatosnak azt, hogy a pénzügyminiszter ur ennek a kamatmentes fizetési halasztásnak a megadását ne kérelmezéstől tegye függővé, hanem, ha amúgy is szándéka van neki mindenkinek megadni a kedvezményt, a ki azt kérni fogja, adja meg azt rendelet utján, a nélkül, hogy azt egyes polgárok kérelmeznék. Erre vonatkozik az én határozati javaslatom; a mennyiben a t. pénzügyminiszter ur annál kedvezőbbet óhajt, természetesen azt örömmel fogadom. Itt azonban, a mikor ennek a törvényjavaslatnak utolsó szakaszát tárgyaljuk, már mégis csak szeretnék tájékozva lenni arra nézve, hogy a t. pénzügyminiszter urnak mi az idevonatkozó indítványa ? (Helyeslés balfelöl.) Lukács, László pénzügyminiszter: T. képviselőház ! Én azért nem szólaltam fel a harmadik szakasz felolvasása után közvetlenül, mert árczius 18-án, pénteken. 229 azt az indítványt, a melyet előterjeszteni szándékozom, nem a harmadik szakasz keretébe kívántam foglaltatni, hanem mint önálló uj 4. §• t kívánnám tisztán technikai okok miatt a törvényjavaslatba beiktatni. Miután azonban t. képviselőtársam ezt szóba hozta, természetes kötelességemnek tartom a szükséges felvilágosítást megadni. (Sálijuk! Halljuk!) Már volt szerencsém az általános vita folyamán jelezni, hogy a kormány teljesíteni akarván azt az igéretét, a melyet e tekintetben korábbi időben tett, hajlandó olyan intézkedést proponálni ezen törvényjavaslat keretében, a mely szerint a kormány felhatalmaztatnék a késedelmi kamatok fizetésének kötelezettségétől felmenteni azokat, a kik az ex-lex ideje alatt elmulasztották adófizetési kötelezettségüket teljesíteni, felmenteni olyanokat, a kik erre igényt tartanak és a kik ezt kérik azon időre, midőn a késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége beáll, tehát nem az ex-lex idejére, hanem az ex-lex megszűntével származó kamatokra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: így helyes!) így mondtam a múltkor is, így mondom most is. Ebben tehát az én indítványom és Okolicsányi László t. képviselő ur indítványa teljesen megegyeznek, azt azonban nem tartanám helyesnek és indokoltnak, hogy ez olyan formában történjék, a mint azt a t, képviselő ur a maga , határozati javaslatában formulázta, a ki azt mondja, hogy intézkedjék a kormány olyképen, hogy azok, t. i. a hátralékok a folyó évi adótartozásokkal egyidejűleg a rendes adófizetési negyedekben három egyenlő részletben kamatmentesen legyenek befizetve, illetőleg behajtva. Azt hiszem, itt annyira tekintetbe veendők az egyéni viszonyok, hogy mindenkire egyforma sablont kiterjeszteni nem volna indokolt az állam szempontjából, de nem volna indokolt magának az adózónak szempontjából sem. E tekintetben csak arra vagyok bátor utalni, hogy lehet olyan adófizető, a ki ezt a kedvezményt nem akarja igénybe venni, lebrt olyan adófizető, a kinek ezek a terminusok, a melyek itt megállapittatnak, t. i. a naptár szerinti évnegyedek, nem felelnek meg, miután 6 más időpontban jut pénzhez és a saját viszonyai szerint akarja magának beosztani, hogy mikor képes ezen kötelezettségének eleget tenni és e tekintetben azt hiszem, hogy a legkevesebb, a legcsekélyebb kívánalom az állam részéről ilyen messzemenő kedvezménynyel szemben az, hogy az illető legalább is jelentse ki, hogy ő akarja azt a kedvezményt igénybe venni. E tekintetben szintén megnyugtathatom a t. képviselőházat arra nézve, hogy itt nem lesz okvetlenül szükséges, hogy mindenki a jegyzőt vegye igénybe és költséges folyamodványokat irattasson, mert meg van annak a lehetősége, hogy az illető szóbelileg adhassa elő kérését annak jegyzőkönyvbe vételével. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) E tekintetben létezik egy általános intézkedés, (Halljuk! Halljuk!') a mely szerint az összes