Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.

Ülésnapok - 1901-403

208 W3. országos ülés Í90k márczius 17-én, csütörtökön. Én, t, képviselőház, azt a czélt, a melyet e parlamentben követtem, a magam meggyőződésének belső hite, sugallata és lelkiismerete szerint követtem, és legyen nagyobb vagy kisebb az a küzdelem, a melyet e harczban folytattam, én nyugodt vagyok a tekintetben, hogy ennek a harcznak minden egyes fázisában, a mikor a nemzet felébresztésén dolgoztunk, a mikor az ellenállás kifejtésén dolgoztunk, vagy a mikor az alkudozás munkáját folytattuk, jó harczot vivtunk és teljesítettük a nemzet iránti kötelességünket. Mert akármilyen pártállást foglaljunk is el, akármilyen politikai helyzetben legyünk is, mindnyájan magyarok vagyunk és ez a magasabb gondolat, ez a magasabb eszme magasabb kötelességet is ró reánk, mint esetleg azok a programm-válaszfalak. a melyek eltávolítanak esetleg bennünket egymástól. És a magam részéről, bármi következzék is be, egyet biztosan tudok: hogy sohasem fogom feladni a reményt, hogy ez a nemzet a maga függetlenségét ki fogja vivni, a maga nagyságát meg fogja teremteni. Én igenis hiszek ennek a nemzetnek örök üdvösségében, nagyságában, örök életében; ebben a hitben akarok élni, ebben a hitben akarom a politikai életben is kötelességemet teljesíteni, ebben a hitben akarok meghalni. Mivel a miniszterelnök ur egész politikai rendszere, egész iránya és a bécsi batalom egész törekvése ellentétes ezekkel a felfogásokkal, én iránta bizalommal nem viseltetem: neki a szükséges kormányzati eszközöket nem adom meg, és az indemnitást nem szavazom meg. (Helyeslés a baloldalon.) Endrey Gyula jegyző: B, Kaas Ivor! B. Kaas Ivor: T. ház! Az előttem szólóval némi ellentétben azt kérdezem magamtól, hogy mi czimen viseltethetem én bizalommal a miniszterelnök ur és az egész Tisza-kormány iránt? Csodálatos jelenség van előttünk. Egy igen nagy országban egy régi gyökerekkel biró párt, a melynek gyökerei a 40-es évekig nyúlnak vissza, és egy másik nagy párt, a melynek 1848-—49-ig nyúlnak a gyökerei, gr. Tisza István személye iránt rendkiviili bizalommal viseltetnek, kormányzását a végletekig támogatják, egészen a törvényszegésig, a házszabálytörésig, csakhogy ezen kormányt megszilárdítsák és megerősítsék. Lehetetlen, hogy ilyen jelenségeknek ne legyenek mély okai; lehetetlen, hogy annyi jellemes, eszes, politikai múlttal biró férfiú, mint a hány a szabadelvű párt soraiban ül, támogatását, bizalmát odaajándékozza egy aránylag fiatal államférfiunak, ha nincsenek erre nézve igen fontos okai, vagy nincsenek igen fontos tulajdonságai annak a férfiúnak, a ki ezt a bizalmat a legkülönbözőbb részekről egyesíti. Ebből a szempontból, hogy helyesen ítéljek, belépek a szabadelvű pártba. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Gajáry Géza: Akkor mi kilépünk! (Derültség.) B. Kaas Ivor: Nyitva van az ajtó, a kilépőknek is, a belépőknek is, ezt már tudjuk tapasztalásból. Hock János: De ha miniszterelnöknek lép be, akkor benn marad? Gajáry Géza: Ha ön lép be, akkor is kilépek ! (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem Gajáry Géza képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólni. B. Kaas Ivor: És midőn feltekintek ideiglenes pártom vezérére, akkor eszembe jutnak Geöthének azon szavai: »Persönliches muss herrschen.« Fordítsuk meg ezt a mondást és akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a kinek egyénisége nincsen, az uralkodni nem tud. Gróf Tisza Istvánban olyan egyéni erős tulajdonságok vannak, a melyek, mint minden erő, vonzanak és taszítanak, a melyek, mint minden erő, a gyengéket hódítják, magukhoz vonják, a melyek, mint minden erő, a tömegek felett uralkodnak. Gondolom, hogy ezzel az ő sikereinek személyi oldalát nem merítettem ki, mert hozzájárulnak nemcsak akaraterő, hanem egyéb tulajdonságok is, a melyek becsesek: nagy műveltség, sok tudás, szabatos gondolkodás, precziz előadás, számító akaraterő, mely a tényezőket elhelyezni és a maga czéljaira összegezni tudja, bizonyos jártasság a parlamenti és egyéb ügyekben és egy jó ítélet az egyéniségeknek miként való felhasználkatásáről. Ezek mind államférfiúi tulajdonságok. Ha ezekből egy vagy más, vagy sok hiányzanék, akkor bizonyára Tisza István nem foglalná el azt a helyet és nem uralkodnék olyan erővel, a minővel ő jelenleg Magyarországnak élén áll. Ezek mind szubjektív momentumok. De hogyha én az objektív momentumokat veszem fel, a melyeket szeretnék hangsúlyozni, akkor is megtalálom azt az okot, hogy miért lehetnék én a liberális pártnak tagja és hogyha az volnék, miért viseltethetném én Tisza István kormányzata iránt nagyobb bizalommal, mint akár KhuenHédervárynak, akár Széll Kálmánnak, akár ezek összes előzőinek kormányzata iránt? Mit képvisel Tisza István a politikában ? Képviseli az állam fogalmának egy maximális kiképződését, a melyet kifejezésre juttat a »Macht geht vor Kecht« elve, vagy az a másik mondás, a mely jelenleg nagyon jelentős, mert Ausztriával való viszonyunkat is megvilágítja és a melyet a régi osztrák törvények igy fejeznek ki: »Aus kaiserlicher Machtvollkommenheit«, a mi az államnak uralkodása minden felett. Uralkodása a polgárok egyénisége, szabadsága és vagyona felett, uralkodása a társadalom és az állam intézményei ós a törvényhozás felett, Ez a hatalmi erő az ő egyéniségével teljes harmóniában van. Ez az állami elhatalmasodás az ő programmja, A ki azon az állásponton van, hogy minden jog, minden hatalom, minden