Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-402
170 102. országos ülés 1904 ból 692 hold 176 négyszögöl kiterjedésű területrésznek nevezett vármegye területéből Temes vármegye területébe leendő átkebelezése és az ezen vármegyében fekvő Németszentmihály község határához leendő csatolásáról; a Zubrzyk ausztriai (gácsországi) község és Mniszek magyarországi (szepesvármegyei) községhez tartozó Medzibrodzse telep közti határvitáról szóló belügyminiszteri, és a konzuli bíróságoknál polgári peres ügyekben követendő eljárás szabályozásáról szóló miniszteri jelentésekre vonatkozó képviselőházi határozatokhoz a főrendiház hozzájárult, E jelentésekre vonatkozó határozatok ennélfogva országos határozatoknak jelentetnek ki. Bemutatom Győr város közönségének kétrendbeli feliratát, a hadkötelesekre vonatkozó nősülósi tilalom eltörlése és a boszniai vasút, valamint a Duna—Dráva-csatorna kiépitése iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: Van szerencsőm az állami számvevőszék jelentését az 1903. évi számadási év negyedik negyedében előfordult utalványozásokról, illetőleg az 1902, évi XXIV. t.-czikkben nyert felhatalmazással szemben 1903-ik évi április végével mutatkozó eltérésekről, valamint az ugyanezen év május elsejétől dec/.ember végéig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról (írom. 508) bemutatni. Kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni s tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasítani. Elnök: Az áliami s?ámvevőszéknek az 1903. évi április végétől deczember végéig terjedő időszakban előfordult utalványozásokról szóló jelentése ki fog nyomatni, szét fog osztatni s tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadási bizottsághoz utasittatik. Kérem az indítvány- és interpelláczióskönyvet felolvasni. Szőts Pál jegyző: T. ház! Jelentem, hogy sem az indítvány-, sem az interpellácziós-könyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpellácziós-könyvben van egy régibb bejegyzés márczius 8-iki kelettel: TJdvary Ferencz interpellácziója a bakonybéli és bakonynánai s ezzel kapcsolatos közutak tárgyában a belügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez. Elnök: Ha méltóztatnak ennek az interpellácziónak meghallgatását elhatározni, akkor javaslom, hogy a ház háromnegyed két órakor térjen át az interpelláczió előterjesztésére. Méltóztatik ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimondom. Következik az 1904. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 464, 474) általános tárgyalásának folytatása. Szőts Pál jegyző: Molnár János! márczius 16-án, szerdán. Molnár János: T. képviselőház! (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Molnár János: Midőn ez évi január 16-án a t. miniszterelnök ur itt a házban kijelentette, hogy egy rendeletet bocsátott ki és ezen kijelentésének kapcsán arra a rendeletre vonatkozólag a következő szavakat mondotta (olvassa): »Rendszerint szabad folyást kívánok engedni az agitácziónak és a népgyűlések megtartásának, de oly vidékeken, a hol ezen népgyűlések megtartása a közbiztonság megzavarását eredményezné és ezen mozgalom folytatása aggályos következményekkel járna, felhatalmazom a hatóságokat, hogy a népgyűlés megtartására kért engedélyt megtagadják^, én közbeszóltam következőleg: »Akkor ugyan a néppárt sohasem fog népgyüléseket tarthatni!« Erre a t, miniszterelnök ur vagy még ugyanazon a napon, vagy a következőn, az elnöki emelvény tövében találkozván velem, biztosított, megnyugtatott, hogy annak a miniszteri rendeletnek az éle korántsem a néppárt ellen irányul, a miről még inkább meggyőződtem akkor, midőn ő ezen hivatkozott rendeletét itt a házban szórói-szóra felolvasta. Most szombaton, midőn a t. miniszterelnök ur az ő »nem kopizált« kormányzati rendszeréről beszélt és biztosított bennünket, hogy az egészen törvényes lesz, én ismét közbeszóltam, mondván: »Már láttuk!« Erre a t. miniszterelnök ur a következőket válaszolta (olvassa): »A ki a szemét nyitva taríja és a ki a szemére nem teszi fel a pártszenvedélynek eltorzító szemüvegét, az igenis abból a rövid kormányzásból is, a melyet barátaimmal együtt teljesítettünk, láthatta azt. hogy igenis minden téren a törvénynek teljes szigorú érvényesítését igyekszünk megvalósítani, megvalósítani minden irányban. Mert, engedelmet kérek, hogy a törvény megvalósítása abból álljon, ahogy a képviselő urak némely része óhajtaná és képzeli, hogy a hatóságoknak semmit sem legyen szabad tenniök, ellenben a társadalom turbulens elemeinek minden jogtalanság elkövetésére privilégiuma legyen : ezt az álláspontot törvénytiszteletemmel megegyeztetni nem tudom, ezt az álláspontot kötelességérzetemnél fogva soha el nem fogom fogadni, de a mig ezen a helyen állok, felelőséget vállalok az iránt, hogy a törvénynek ott, a hol erre módom és hatalmam van, mindenkivel szemben, minden irányban érvényt fogok szerezni.* A t. miniszterelnök ur ezen válaszából, különösen annak utolsó három sorából azt következtetem, hogy ő válaszával azon januári közbeszólásomban kifejezett aggodalmamra czélzott, mintha t. i. én mindig azt vélném, hogy a néppárti gyűléseket majd az ő alantas közegei meg fogják akadályozni. Legyen a t. miniszterelnök ur megnyugodva, nekem e tekintetben aggályaim nincsenek és egészen másra vonatkozott az a közbeszólásom, hogy : »Már láttuk!« Hogy mire vonatkozott, azt pár szóval már akkor jeleztem,
