Képviselőházi napló, 1901. XXIII. kötet • 1904. márczius 5–márczius 29.
Ülésnapok - 1901-400
'IOO. országos ülés 190í márczius 12-én, szombaton. 139 egyszerre egy nagy ' eredményt lehetett elérni, épen a magyar tisztképzés, épen a katonai nevelésügy terén, épen azon a téren, hol én a hézag betöltésének a feladatát láttam, hogy akkor csak konzekvens voltam magamhoz, midőn ezen ügy szolgálatát ott, hová a körülmények állítottak, kezeimbe vettem. (Helyeslés a jobboldalon.) Arról biztosithatom t. képviselőtársaimat, hogy a katonai nevelési ügy fejlődéséért igazán melegebben nálamnál senki nem érezhet, ezt az ügyet nagyobb ügyszeretettel senki fel nem karolhatja, annak továbbfejlődésében nem gondozhatja és nem kezelheti, mint én. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. képviselőtársam, nem tudom minő beszédemből, azt olvassa ki, hogy én a közelmúlt parlamenti rendszerét akarom visszaállitani, A mennyire emlékezetein terjed, én beszéltem a parlamentarizmus elfajulásáról Magyarországon, a melynek első csirái igen messze visszanyúlnak a múltba, de a mely rohamosan fejlődött tovább egész mostanáig, és beszéltem arról, hogy a magyar parlamentarizmust a maga nemesebb, tisztultabb tradiczióihoz kell visszavezetni. Nem tudom, ezt az állítást érti-e t, képviselőtársam, a melyben én a magyar parlamentarizmusnak nemesebb, tisztultabb tradiczióiról, a magyar parlamentarizmusnak nagy, nemes és lélekemelő emlékeiről beszéltem, midőn a parlament egész életét az ország legelső embereinek szellemi, erkölcsi erejük egész megfeszítésével vivott nagy harczai foglalták el; azokról a nemes tradicziókról, mikor én mint gyermek vagy félgyermek, a karzatról gyönyörködtem azon karczokban, melyeket t. képviselőtársam is vivott magához méltó ellenfelekkel. Ezekhez a tradicziókhoz kivánom én _ visszavezetni a magyar parlamentarizmust. (Elénk' helyeslés' a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.) Ebben, t. ház, semmiféle rendszernek helyreállítása nem foglaltatik. Ezt a kérdést már nagyon régen érintettük egymás között. Én akkor is megmondtam, hogy én semmiféle rendsze nek visszaállítását nem tűztem ki czélomul, először, mert ezek is oly általános beszédek, — az egyes rendszerről mindenkinek más fogalma van, — de másodszor azért, mert senki ne vállalkozzék arra, hogy bárki másnak kópiája legyen ; minden másolatnál a hibákat nagyon könnyű utánozni, a jó tulajdonokat nagyon nehéz. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon^) Mindenki iparkodjék azon, hogy azt, a mi benne az ország részére használható, igyekezzék kiadni magából és érvényesíteni ott és ugy, a hogy legjobban tudja . . . (Élénk helyeslés a jobboldalon,) Rákosi Viktor: Inkább legyen rossz eredeti! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... és igyekezzék lehetőleg szigorú bírálatot gyakorolni a hibái felett. Már most, t. ház, a mi azt a rendszert, vagy azt a kormányzatot illeti, a mely a mi kezeinkbe van letéve most, arról azután határozottan biztosithatom a ház minden tagját . . . (Zaj balfelöl.) Molnár János: Már láttuk! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Semmit sem látott! Folytonos zaj.) Gajáry Géza: Mig nem lett kanonok, nem látott semmit! Addig Abbáziában volt. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Gr. Tisza István miniszterelnök: A ki a szemét nyitva tartja és a ki a szemére nem teszi fel a pártszenvedélynek eltorzító szemüvegét, az igenis abból a rövid kormányzásból is, a melyet barátaimmal együtt teljesítettünk, láthatta azt, hogy igenis, minden téren, a törvénynek teljes szigorú érvényesítését igyekszünk megvalósítani, (Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsobaloldalon.) megvalósítani minden irányban, Mert engedelmet kérek, hogy a törvény megvalósítása abból álljon, a hogy a képviselő urak némely része óhajtaná és képzeli, hogy a hatóságoknak semmit sem legyen szabad tenniök, ellenben a társadalom turbulens elemeinek minden jogtalanság elkövetésére privilégiuma legyen : (Ugy van! a jobboldalon. Nagy zaj balfelöl.) ezt" az álláspontot tör vény tiszteletemmel megegyeztetni nem tudom, ezt az álláspontomat kötelességérzetemnél fogva soha el nem fogom fogadni, de a mig ezen a helyen állok, felelőséget vállalok az iránt, hogy a törvénynek ott, a hol erre módom és hatalmam van, mindenkivel szemben, minden irányban érvényt fogok szerezni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A körülmények ugy alakultak, hogy talán 15—20 időközi választás volt, mióta mi vezetjük az ország kormányzását, köztük igen sok olyan kerületben, a hol tényleg nagyon erős és szenvedélyes küzdelem volt, és én örömmel konstatálhatom, hogy mig egyfelől a fellépett terrorizmussal szemben kénytelen volt a hatóság a bűnvádi eljárást számos esetben folyamatba tenni a bíróságok előtt, addig másfelől a hatóságoknak eljárásával szemben egyetlenegy helyt álló konkrét panasz sem merült fel. (Ugy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl.) Nem is ajánlanám, hogy erre a hatóságok módot nyújtsanak, mert ismétlem, és meggyőződnék mindenki róla . . , Ugron Gábor: Nem módot, hanem talán alkalmat, mert módot a törvény nyújt, nem a hatóság! A mód más, az alka^m is más! Gr. Tisza István miniszterelnök: . . . meggyőződnék róla mindenki, a kit eljárása abba a kellemetlen helyzetbe juttatna, hogy ura legyek ennek a nyilatkozatomnak, hogy én^ ezt a muga teljes komolyságában fogom fel. (Élénk helyeslés jobb felől.) De egyúttal azután a hivatása magaslatán álló és kötelességeit hiven teljesítő tisztviselői kart is meg fogom védelmezni minden jogtalan és méltatlan támadással szemben. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelöl.) T. képviselőtársam a mi intenczióink iránti bizalmatlanságára további momentumot merit a 18*