Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-381

381. országos ülés ÍWt- január 21-én, csütörtökön. 91 Bartha Miklós: Nem kellett volna lerakni a fegyvert! Elnök: Kérem Pichler képviselő urat, ne tessék beszédet tartani. Majd a maga során tessék ; igy nem lehet. Pichler Győző: Csak ne volnék rekedt! Sághy Gyula: Én tehát nagyon komoly megfontolásra ajánlom, hogy nem látja-e a küzdő ellenzék elérkezettnek az időt, hogy abbahagyja az obstrukcziót, a mely ily körülmények közt hazánkra nézve üdvös eredménynyel nem járhat? Józanul senki sem kívánhatja, hogy ejtsék el a magyar vezérleti és szolgálati nyelvnek jövőre való követelését. De hagyják ezt későbbre; most pedig tűzzék ki a küzdelem közvetlen czéljául, a kormány részéről megígért reformoknak a maguk teljes mérvében való megvalósítását, (Zaj és mozgás.) valamint a választás szabadságának és tisztaságának biztositását, és azt, hogy a jelen országgyűlés tartama alatt a házszabályok csak a pártok közös megállapodásával módosíttassanak. Madarász József: A házszabályokhoz ne nyúljatok! Sághy Gyula: Ezt tűzzék ki a küzdelem czéljául, ez fontosabb, mint czéltalan folytatása a küzdelemnek oly irányban, mint eddig, mert messzebbmenő eredményre ebben az irányban nem fog vezetni. (Ellenmondás a haloldalon.) Ugron Gábor: Majd meglátjuk! Hellebronth Géza : Tessék hozzánk állni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Sághy Gyula: Bizonyos, hogy ebben a parlamentben nincs arra mód, hogy a küzdő ellenzék részéről hangoztatott törekvésekre a ' pártokat egyesíteni lehetne, holott abban az irányban a melyet én jelöltem meg, az összes pártokat, azoknak jobbjait egyesíteni lehetne. (Mozgás.) És azért felhívom a t. küzdő ellenzéket, jelentse ki, hogy minden kormánynyal szemben, a mely ebben az irányban biztosítékokat kész nyújtani, hajlandó letenni az obstrukczió fegyverét. Polónyi Géza: Milyen irányban? Sághy Gyula: Most fejtettem ki. Leteszik az obstrukczió fegyverét olyan kormánynyal szemben, a mely megvalósítja azokat a katonai reformokat, a melyek a szabadelvű párt programmjában foglaltatnak, a mely továbbá a választások szabadságának és tisztaságának biztositékait nyújtja, további feltétel pedig, hogy a házszabályok csak ugy módosíttassanak ezen az országgyűlésen, a mint azt a pártok közös megállapodása hozza magával. Gabányi Miklós: Megígérik, de nem adják meg. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Sághy Gyula: Minden olyan kormánynyal szemben, a mely erre nézve biztosítékot nyújtani képes és kész is, tegye le az ellenzék az obstrukczió fegyverét. Erről szóltam. Gabányi Miklós: A Tisza-kormány erre nem képes. Sághy Gyula: Ez nemcsak elérhető czél, hanem erős meggyőződésem szerint a magyar vezényleti és szolgálati nyelv későbbi megvalósítása felé is egy hatalmas lépés. Mert mégis figyelembe kell venni azt, hogyha a katonai büntető eljárásnál a magyar nyelv, a katonai tisztképzésnél a magyar oktatás oly mérvben fog megvalósulni tényleg, a mint azt a szabadelvű párt programrajában kontemplálta: ez oly erős megalapozását képezi annak, hogy a jövőben előbb-utóbb a magyar szolgálati és vezényleti nyelvnek is érvényesülnie kell, hogy az szükségszerüleg okvetlenül be fog következni. Holott, ha ezek a reformok csak azon szellemben fognak megvalósulni, a mint az a közös hadügyminiszter ur nyilatkozataiból folyik, akkor megszűntek ezek a reformok oly nagyértéküek lenni, a minőknek azokat nemcsak én ismertem el, hanem mindnyájan elismerték és a Kossuth Ferencz vezérlete alatt küzdő függetlenségi párt is ilyenekül készségesen elismerte. Pichler Győző: Akkor miért szid bennünket? (Derültség jobbfelöl.) Sághy Gyula: Akkor ezeknek a reformoknak értéke annyira devalválva lesz, hogy azokért alig volt érdemes ezt a nagy karczot megvívni, a melyből az országnak annyi politikai és gazdasági kára származott. E mellett a hamisítatlan nemzeti akarat nyilvánításának biztosításával a választásoknál, a házszabályok szabadelvű és a szólásszabadságot biztosító jellegének megőrzése mellett, oly hatalmas tényezőkkel fogunk birni az önálló magyar nemzeti állam kiépítésére, hogy azt minden körülmények között képesek leszünk biztosítani. Lengyel Zoltán : Igen, házszabály módosítással ! Sághy Gyula: Az nem nagy baj, ha valamely házszabálymódositás jön létre az összes pártok megegyezésével, mert ha nem tudunk megegyezni, akkor nem lesz belőle semmi. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Én csodálkozom, hogy olyan értelmes fő, mint Lengyel Zoltán, ezt nem tudja megérteni. Ez nemcsak elérhető, hanem csakugyan méltó cz.dja lehetne egy olyan nemzeti küzdelemnek, a mely mellett az összes ellenzék tömörülhetne ; és én azt hiszem, ez méltó czél arra, hogy az ellenzéknek ma még harezoló része rá térhessen; mert ezt megtehetné minden megaláztatás, prestizsének minden csorbítása nélkül. Mert a magyar nép elég, értelmes és józan arra, hogy megértse, ha a t. képviselőtársaim megmagyarázzák neki, hogy hiszen küzdelmüknek ezen változása nem álláspontjuknak a {megváltoztatása, hogy ezáltal álláspontjukat, elveiket egyáltalában cserben nem hagyták, iogy küzdöttek a végletekig, mindaddig, a mig csak némi kilátásuk és reményük volt arra, hogy czéljaikat megvalósíthatják, és csak akkor hagyták abba eziránti küzdelmüket, a mikor már i'i«