Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-380

380. országos ülés WOk január 20-án, szerdán. bb történt, palliativ, kétes értékű dolognak tartom. Lehet, hogy a nehézségeknek elejét veszik, de ezeket nem fogják megsemmisíteni örökre. Én pedig a 67-es alap érdekében azt tartom, hogy azon kérdések tekintetében, a melyek olyan vitálisak, minden kételyt, minden kétértelműséget ki kell küszöbölni, azokat teljes világosságukban kell odaállítani, nagy elővigyázattal, kitartással, elszántsággal, egyenességgel, minden melléktekintet nélkül kell megvédeni azt a jogot, {Élénk helyeslés a baloldalon.) a mely Magyarország számára e törvényben biztosítva van, de életbeléptetve nincs. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) Mert a mig ezt nem teszszük, addig a 67-es alapot megvédeni nem lehet. Ez az egyetlen kötelesség, a mely reánk háramlik és a mi jogaink ebben a törvényben megvannak, mert sohasem lehet feltételezni azon nagy emberekről, a kik ezt a törvényt alkották és a kik jól ismerték a közjogot, hogy olyas valamit vettek volna be a törvénybe, a mi Magyarország régi jogaival, törvényeivel, közjogával ellenkeznék. De ha ezt a kötelességünket nem teljesítjük, akkor ezt a törvényt nem védhetjük meg, akkor ez olyan mű lesz, a melyre talán azt lehetne mondani, hogy kevés előrelátással készült. De nem mondom ezt, mert bölcs férfiak voltak, a kik ezt a művet megalkották; ez a mű, a mig alkotóinak szemei nyugodtak rajta, biztos volt min-, den félremagyarázástól. Nem a mű gyarlósága, hanem a későbbi végrehajtás, azon jogoknak elferdítése, a melyek abban le vannak fektetve, okozták azt, hogy ez a törvény elhomályosult, hogy kételyek támadtak, a melyeket a mi ellenségeink azután felhasználnak arra, hogy közjogunkat aláássák és veszélyeztessék. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) T. képviselőház! Odaérkeztem ahhoz a ponthoz, hogy itt klarífikálni kell. Hiszen történtek klarifikácziók, felelt itt a miniszterelnök ur, nyilatkozott a szabadelvű párt, nyilatkozott a függetlenségi párt. Én ezeknek a nyilatkozatoknak, bárminő becseséi bírjanak is, nagyon csekély értéket tulajdonitok akkor, mikor látom, hogy Ausztriában következetesen, folyton és folyvást a mi jogos, méltányos, törvényes, igazságos álláspontunk ellen harcz és aknamunka folyik, akkor én ezeket efemer értéküeknek, gyengéknek, pillanatnyi hatás előidézésére valóknak tartom. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezzel szemben voltam bátor a t. miniszterelnök urnak egy közbeszólásban azt mondani, hogy »kézi zálogot kérünk.« Igenis, kézi zálogot kérünk (Zaj.) és ez az, hogy mindazok a jogok, a melyek körül most kételyek forognak fenn, a melyeket most homály borit, klarifikáltassanak. Klarifikáljuk a 67-es törvényekben mindazokat a pontokat, a melyek körül kételyek támadtak, foglaljuk azt törvénybe, ő Felsége szentesítse és ha ez a törvény szentesítve van, akkor beszélhet nekem dr. Derschatta, beszelhet Pitreich ugy, a hogy akar, én, a mint most a törvénykönyvvel a kezemben kénytelen vagyok az okoskodás utján jogunkat megvédeni, akkor majd erősebb fegyverrel a kezemben rámutathatok erre a törvényre is magára, a melyet ő Felsége szentesitett. (Helyeslés balfelöl) T. képviselőház, ez az egyetlen mód a kibontakozásra és az egyetlen mód arra nézve, hogy ezek a homályok . . . (Zaj a szélsőbaloldalon. Egy hang a szélsőbaloldalon: El kell válni!) B. Kaas Ivor: . . . Elválni, lemondással? Elnök (csenget): Csendet kérek! Rakovszky István: Hiszen a t. képviselő urak a 67-es alapra helyezkedtek, hiszen ennek a végrehajtását követelték ujabban. Hát vagy akkor követték el a hibát, vagy most restellik. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Önök helyezkedtek a 48-as alapra!) Ne tessék a 67-es törvényből a 48-iki törvények javára olyasmit levonni, a mi rá nem illik, elég jót tett az a 48-as törvény, semhogy szüksége lenne arra, hogy 67-től kölcsönözzön valamit. Mi, a kik 67-es alapon állunk, nem akarjuk azonban emennek is nagy érdemeit kisebbíteni, a melyek abban tényleg benn vannak. (Helyeslés balfelöl.) Most végzem szavaimat, és bármennyire hozzájárulok is azokhoz közjogi tekintetben, a miket t. képviselőtársam, gróf Apponyi Albert igen helyesen a nála megszokott biztossággal elmondott, mégis sajnálatomra, beszédének végével nem érthetek egyet. O azt mondta, fiat lux. Én is ugyanazt mondom, hogy legyen világosság, de ha nekem, a lámpának, a villanyosnak a gombja kezemben van, mikor tőlem függ a világosságot felgyújtani, megindítani az áramot, a melyből világosság árad, akkor én a kezemet arról a gombról, arról a billentyűről nem veszem vissza. Nem én, hanem az ellenzék és a harczolók vagyunk abban a helyzetben, hogy ezen a billentyűn tartjuk kezünket. (TJgy van! Ugy van! balfelöl.) Tőlünk függ, hogy legyen világosság, vagy talán örök éj. (Éljenzés és taps balfelöl.) En a politikában egy előnyös állást, a melyben vagyok, semmiféle ígéret kedveért a világon fel nem adok. A politika az elvek és az érdekek hareza, ott a szív nem szól hozzá, ott a higgadt megfontolás, a megérlelt szándék és meggyőződés és annak végrehajtása képes egyedül sikert biztosítani és én ezt akarom. (Elénk helyeslés balfelöl.) Én -távoltartottam magamat a harcztól, de harczolni fogok, a mig a 67-es alap ellen támasztott támadások olyan hatálylyal, oly kétségbevonhatlan erővel visszaverve nem lesznek, hogy ahhoz többé szentségtörő kézzel senki ;— bárki legyen az — hozzá ne nyúlhasson. (Elénk helyeslés és taps balfelöl) Én a harezot akarom, és folytatni fogom mindaddig, mig ezen dolgok reparáczióját nem élem meg, harczolni fogok ugy, a hogy tudok. Itt a ház szine előtt elismerem és bűnbánóan be kell vallanom, hogy na-