Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-383

142 383. országos ülés 190Í- január 23-án, szombaton. ürügye alatt felszólalás történjék és már elintézett dolgokra újra visszatérjenek a ház egyes tagjai, a technikai obstrukcziónak egy fegyvere, (Nagy zaj a baloldalon. Halljuk! Kálijuk! a jobboldalon. Elnök csenget.) a mely technikai obstrukcziónak én segítségére jönni nem szándékozom . . . Ugron Gábor : Azért beszél! Gr. Tisza István miniszterelnök: ... Én bármikor helyet fogok állani a házszabályok azon magyarázatáért, a melyet tegnapelőtt kifejtettem, a midőn annak helye és ideje itt lesz. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csak ennek megjegyzését tartottam szükségesnek. (Helyeslés a jobb oldalon. Mozgás balfelöl.) Trubinyi János jegyző: Eitner Zsigmond. Eitner Zsigmond: T. képviselőház! Hogy az előbb Polónyi Géza t. képviselő ur beszédét hallgattam, egy megjegyzést tettem, s ezért az elnök ur által rendreutasittattam; felháborodásomban ki kellett mennem. Eszembe jutott ekkor egy régi római történet. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon-) A midőn Pyrrhus a Siris melletti ütközet után Cineas követét Rómába küldötte, hogy alkudozásokba bocsátkozzék a rómaiakkal, s midőn a lealázó békefeltételeket Cineas a római szenátusban előadta, s a szenátus már-már meg akarta vele kötni a békét, felállott Áppius Claudius, a világtalan szenátor... (Folytonos zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Eitner Zsigmond: ... és igy szólott: »Eddig fájlaltam vakságomat, de most már süket is szeretnék lenni, hogy ne hallanám azt, hogy a római szenátusban ilyen szavak hangoznak el; (TJgy van! Ugy van! a baloldalon.) először kötne Róma az ő legyőzőivel, az ő leigázóíval békét, midőn az igazság vele van.« E szavak felébresztették a szenátusban a római szellemet (Felkiállások balfelöl: Nagyon jó!) és a római szellem megnyilatkozott abban, hogy Cineasnak azt a választ adták, hogy a meddig Pyrrhus Itália földjén áll, addig vele békét nem fognak kötni. Ugron Gábor: Mi is igy vagyunk a némettel ! Eitner Zsigmond: Polónyi Géza képviselőtársam szavaira is azt mondhatnám, világtalan szeretnék lenni, hogy addig ne köthessek békét, a meddig Pitreich ur nyilatkozatát itt a magyar parlamentben el fogják fogadni. Ha végigtekintünk a nemzeti jogainkért folytatott küzdelmeinken, ez a legjobban igazolja, hogy mi mennyire a jog, törvény és igazság alapján állunk, hogy ez a küzdelem mennyire a magyar nemzet létfentartási kérdése ugy vagyonilag, közgazdaságilag, mint jogilag is, és hogy a közgazdasági kérdések megoldása is ennek a kérdésnek megoldásába tartozik épugy, mint a nemzetiségi kérdések megoldását is nagyon siettetné, és nagyon könnyen megoldhatóvá tenné a hadseregben a magyar nyelv érvényesülése. (Vgy van ! TJgy van! a baloldalon.) Hogy mennyire érzékeny veszteséget jelentene Ausztriának ugy hatalmilag, mint közgazdaságilag, a magyar nyelvnek a hadseregben való érvényesülése, az kitetszik abból a görcsös ragaszkodásból, abból a görcsös védelemből, a melylyel Ausztria ebben az ügyben velünk szemben eljár. Nemzeti jogaink kivívása ellen sorakoztak és sorakozásba szólították az egész császári udvart, a közös minisztereket, az osztrák minisztereket, a Reichsrathnak mindkét házát, a delegácziókat, szóval az egész Ausztria ellenünk foglalt állást. (Ugy van! TJgy van! a baloldalon.) Mellettünk van azonban a jog, törvény és igazság és a magyar nemzet létfentartási érdeke és ösztöne. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Mert h osztrákoknak ebben a kérdésben sikerül a magyar nemzetet leszorítani, az esetben csak idő kérdése, hogy ugy közgazdaságilag, mint függetlenségileg is mikor fogjuk elveszíteni magyar nemzeti létünket, (Ugy van! Ugy van! baloldalon.) B. Kaas ívor: Tökéletesen igaz! Eitner Zsigmond: Ha a magyar nemzet öszszességben ugy összetartana, mint a mi ellenségeink, és ha a hazafiság erőt kölcsönözne a nemzetnek, a pártok pedig a honnak védelmében összetartanának és egyetértenének, s csak csekély jelentőségű taktikai kérdések által egymástól el nem húzódnának: akkor a magyar parlament oly erőt fejthetne ki, hogy azzal Ausztriának összes hatalma sohasem birna és Magyarországot Ausztria leigázni soha képes nem volna. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) B. Kaas Ivor: Ha nem volna összeesküvés az osztrák államférfiak és a magyar államférfiak között! Eitner Zsigmond: Ha a szabadelvű párt ezen most megritkult, de nagy tömegében is volna annyi igazán jó hazafi, a kiknek elég életösztönük van arra, hogy megítélhessék azt, hogy ez a most felvetett kérdés nemcsak formai kérdés, hanem egy egész rendszernek, egy egész politikának a kérdése, a mely az osztrák czentralisztikus politikát használja, s a melynek egyedül a »Gesammtmonarchie« elvében lehet kifejezést adni: akkor ez a párt történeti felelőségének tudatában kötelességének tartaná azt, hogy a magyar nemzeti jogok mellé sorakozzék. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ha pedig ezt nem teszi, akkor nem a hazát szolgálja, hanem egyedül csak pártszempontok vezetik, azon pártszempontok és azon pártelvek mellé sorakozik, a melyeket neki a miniszterelnök ur Bécsből ide dirigálva hozott. Es minthogy ezt az utóbbit képviselik, vagyis ugyanazt a politikát, a melyet a miniszterelnök ur Bécsből hozott, nem hazafiságukat követik, hanem igenis mandátumaikat féltik, mert ezen mandátumokat a hatalom kegyétől és nem a nép bizalmából nyerik. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.)