Képviselőházi napló, 1901. XXII. kötet • 1904. január 18–márczius 4.

Ülésnapok - 1901-382

108 382. országos ülés 190í 25. §-a értelmében minden képviselő a bírálóbizottsági tagságot elfogadni s ebbeli megbízatásában eljárni köteles, kérdést intézek a házhoz: elfogadja-e Lengjél Zoltán képviselő ur lemondását, igen vagy nem? Barabás Béla: Ha köteles elfogadni és eljárni, akkor nem dönthet a ház! (TJgy van! a szélsőbal'oldalon.) Elnök: Én e dologban a hagyományok szerint járok el, mert erre már ismételten volt preczedens. De a képviselő urak egyszer azt kívánják, hogy a hagyományt tartsam meg, másszor meg az én jogkörömet kívánják tágítani. A házszabályok 25. §-a azt mondja, hogy a megválasztott képviselő a tagságot elfogadni s megbízatásában eljárni köteles, de azt sehol sem mondja, hogy a ház ez alól felmentést nem adhat. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Éti tehát a ház elé terjesztem: elfogadja-e a ház Lengyel Zoltán képviselő ur lemondását, igen vagy nem? A kik Lengyel Zoltán képviselő ur lemondását elfogadni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a lemondást elfogadja és a harmadik bíráló-bizottságban beállott hézag betöltése iránt a maga idejében fog határozni. Jelentem, hogy a naplóbiráló-bizottság újból alakulván, elnökévé Molecz Dánielt, jegyzőjévé pedig Szombati Györgyöt választotta meg. Végül bemutatom Hont vármegye közönségének feliratát, a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-cz. módosítása, és Esztergom vármegye közönségének feliratát, a gyógyszertárügy rendezése tárgyában. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. A földmivelésügyi miniszter" ur kivan előterjesztést tenni. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter: Van szerencsém bemutatni az 1882 : XXVI, t.-cz. 5. §-ában elrendelt tervezési munkálatokról és azok kiviteléről szóló jelentést. (írom. 486) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentést kinyomatni, szétosztatni, előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a vízügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A földmivelésügyi miniszter ur által bemutatott, az 1882 : XXVI. t.-cz. 5. §-ában elrendelt tervezési munkálatokról és azok kiviteléről szóló jelentés ki fog nyomatni, szót fog osztatni, és tárgyalás és jelentéstétel végett a vízügyi bizottsághoz utasittatik. Mielőtt a napirendre áttérnénk, jelentem, hogy Visontai Soma képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért és nyert engedelmet a gyülekezési és választási jog tárgyában. Visontai Soma: T. képviselőház! A miniszterelnök ur ez évi január 16-dikán tartott beszédében, mikor a hozzá intézett kétrendbeli interpelláczióra válaszolt, ugy a választási jog gyakorlatát, (Zaj. Elnök csenget: Csendet leérek!) és különösen a választási szabadságot, valamint a gyülekezési jogot és gyülekezési szabadságot illetőleg olyan kijelentéseket tett, a melyeket törvényhozói kötelességemnél fogva észrevétel január 22-én, pénteken. nélkül nem hagyhatok. Azt hiszem: nem szükséges a t. ház előtt bizonyítgatni vagy erősíteni, hogy ugy a gyülekezési jog, valamint a választási jog a legerősebb szabadság-jogainkhoz tartoznak és hogy mind a két jog alkotmányunk legfundamentálisabb biztositékát kéjsezi. E két joggal szembea és azzal szemben, hogy ezt a két jogot miként gyakorolják az országban, a legerősebb ellenőrzést kell gyakorolni a parlamentben, mert ha e két jog biztossága meginog, akkor maga az alkotmányos szabadság is csakhamar romba dől. Parlamentarizmusunk és sajtószabadságunk mellett kétségtelen, hogy a gyülekezési szabadság és a választási jog az, a melyhez mindig legféltékenyebben ragaszkodtunk, mert bármilyen balhelyzet következett is be állami életünkben, mindig az a tudat hatott át bennünket, hogy szólásszabadságunkkal, gyülekezési szabadságunkkal és választási szabadságunkkal elkobzott, vagy összeomlott jogokat visszaszerezhetünk. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) (Az elnöki széket Jahabffy Imre foglalja el.) És tényleg ugy is van, t. ház, hogy a parlamenti viták, amelyek olykor-olykor a szabadságbiztosítékok és a szabadságjogok tekintetében itt megindultak, sohasem voltak oly vehemensek, sohasem voltak annyira fellángolók, sohasem töltötték el annyi lelkesedéssel a felszólalókat, mint akkor, a mikor a választási és gyülekezési szabadságról esett itt a házban szó. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) Molnár János: Ugy van, de sohasem volt eredménye! Visontai Soma: Méltóztatnak tudni, hogy mennyi évtizedes küzdelembe került, mig ujabb alkotmányos életünkben csak némileg is helyre tudtuk állítani Magyarországon azt az állapotot, a melyet azután a közélet tisztaságának kereszteltek el. És ha volt valami elismerés, vagy rokonszenv a múlt kormányzat iránt, a mely a mostani kormányzatot megelőzte — értem a Széll KUrnán miniszterelnöksége alatt volt kormányzatot — ez bizonyára csak azért történt, mert a közvélemény az akkori kormányzat működésében felfedezni vélte azt, hogy megvolt az igyekezete vagy képessége arra, hogy a már-már ferde helyzetbe jutó gyülekezési és választási szabadságot tisztítsa ós ismét a rendes mederbe terelje. Annál megdöbbentőbbek voltak azok a kijelentések, a melyeket a t. miniszterelnök ur az ő szombati beszédében tett. (TJgy van! TJgy van! a baloldalon.) E kijelentések két csoportra oszthatók: az egyikben, a melylyel rövidebben kívánok foglalkozni, a választási szabadságot érintette, a mikor Szederkényi Nándor és Lengyel Zoltán képviselő uraknak interpellácziójára válaszolva, azt kérdezte a miniszterelnök ur: »Hol van az a tilalom, a mely a tiszt-