Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

37f. országos ülés 190Í január 13-án, szerdán. 289 vényjavaslat mellett fogadja el. Határozati javaslatom igy szól (olvassa): »A ház utasítja a kormányt, hogy sürgősen terjeszszen be törvényjavaslatot, mely a tisztviselők függetlenségének biztosítására szolgáló szolgálati pragmatikát és fegyelmi szabályzatot megállapitsa.« (Helyeslés a baloldalon.) A többi állampolgároknak pedig, azon uj terhek rekompenzácziójául, a melyeket most az ő vállaikra rakunk, adjunk szocziális biztosítékokat, adjuk meg a létminimum adómentességét ugy, a mint az másutt is megvan. Kérem tehát, mondja ki a ház, hogy a kormány az 1200 koronán aluli jövedelmek adómentességéről mielőbb törvényjavaslatot nyújtson be. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A tárgyalás alatt levő javaslatot különben elfogadom. (Élénk helyeslés a néppárton.) Rátkay László jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Köztudomású tény, hogy ezen törvényjavaslat alapját képező általános fizetésrendezési javaslat, a mely még az 1902-ik év deczember havában Széll Kálmán miniszterelnöksége alatt terjesztetett be, a pénzügyi bizottságban már letárgyaltatott- A pénzügyi bizottságban én barátaim hozzájárulásával elősoroltam mindazon hiányokat, a melyek azon törvényjavaslatban foglaltatnak, a melyeket tehát javítani, kiigazítani és pótolni kell. Azt a törvényjavaslatot azonban, a mely sokáig feküdt a ház asztalán, végre a jelen kormány visszavonta, illetőleg ha nem is vonta vissza, kilátás annak tárgyalására most nincs. Sajnos, t. képviselőház, hogy ez a törvényjavaslat ugy, a mint mi azt óhajtottuk, már rég nem került a ház tárgyalása alá; (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) hiszen azok a kifogások, a melyeket a kormány e javaslat tárgyalásának elodázására felhozott — hogy ugy fejezzem ki magam — csak üres kortesfogások voltak (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) azon nemzeti követelések ellenében, a melyeket mi itt az ország érdekében felállítottunk és a melyeknek megvalósítását mi szükségesnek tartjuk. Ezen küzdelem leverésére akarta felhasználni a kormány ezt a törvényjavaslatot, húzta, halasztgatta tehát annak tárgyalását, s mi valóban éreztük, hogy az országnak egy óriási státusa, a tisztviselői kar, milyen huzavonának esik áldozatául csupa kortesfogásból. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Midőn ezeket konstatálom, egyszersmind ki kell jelentenem, hogy az a tisztviselői kar, a mely ezen huzavona következtében szenvedett, a mi elismerésünket vivta ki; (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) mi tisztelettel hajlunk meg előttük azért, hogy ők tűrték ezt az állapotot és nem engedték magukat felhasználtatni abból a czélból, a melyből őket a kormány felhasználni akarta, vagyis nem járultak hozzá ahhoz, hogy a kormány a nemzeti követelések ellenében őket játszsza ki ütőkártyául. (Ugy van! Ugy van! a báloldalon) Ezért elismerés illeti őket; hazaKÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. XXI. KÖTET. fiak ők, nemzeti érzés van keblükben, mert az ország legnagyobb érdekét a maguk anyagi érdekei fölé helyezték. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. képviselőház ! Az előttünk fekvő törvényjavaslat telve van hibákkal, azt lehet mondani, hogy a hibák egész özöne foglaltatik benne; és mégis e pillanatban tartózkodom a hibák bővebb taglalásától azért, mert nem akarom azt, hogy az, a mi jó van benne, ne érvényesüljön azokra nézve, a kik megérdemlik. De sokan vannak, a kikre nézve káros, és egy nagy rétege a tisztviselői karnak nagyon fájó szívvel nézi ezen törvényjavaslatot, a mely az ő előmenetelüket nem javítja. De hallgassunk most ezekkel a panaszokkal; én azon feltevésben fogadom el ezen törvényjavaslatot, hogy a t. kormány azon igéretót, a mely szerint a tényleges rendezésre vonatkozó törvényjavaslatot mielőbb be fogja terjeszteni, minél előbb biztosan be fogja váltani. Akkor majd igénybe fogjuk venni a tárgyalásra rendelt időt, és ki fogjuk mutatni mindazt a hibát, a mit itt javítani kell, azon reményben, hogy a képviselőház azokat tényleg ki is fogja javítani, és helyre fogja igazítani. Ezen feltevésben fogadom el azon határozati javaslatot is, a melyet az előttem szólott t. képviselőtársam benyújtott, hogy a szolgálati pragmatikára nézve is hozzon a ház határozatot. (Helyeslés balfelöl.) Ezen határozati javaslathoz kész örömmel járulok hozzá, mert föltétlenül szükséges az, és itt az ideje annak, hogy Magyarország tisztikara a fehér rabszolgák állapotából kiemeltessék, (Helyeslés balfelbl.) és annak függetlensége, a törvények végrehajtásának ezen egyedüli alapja létesíttessék. (Helyeslés balfelöl.) Ezen értelemben fogadom el és járulok hozzá a törvényjavaslathoz. (Helyeslés a baloldalon.) Rátkay László jegyző: Kecskeméthy Ferencz ! Kecskeméthy Ferencz: T. képviselőház! Csak nagyon röviden kívánok ezen törvényjavaslathoz hozzászólani. (Halljuk! a szélsobaloldalon.) Szólok annyival inkább, mert hiszen már több oldalról hangoztatták, hogy itt tulajdonképen a jövendőbeli fizotésrendezés ügyéről is van szó, és én különösen erre való tekintetből kívánom most észrevételeimet megtenni. Egyik észrevételem és kifogásom ezen törvényjavaslat ellen és általában a fizetésrendezés ellen az, hogy nem látom azoknak alapját kellőleg előkészitettnek. (Halljuk! a szélsobaloldalon.) Az adófizető nagyközönség évek óta szinte türelmetlenül varja már a progresszív adóztatásnak keresztülvitelét Mindaddig, a míg ez keresztülvive nincs, minden ilyen fizetésrendezés csak azt az adózó közönséget fogja sújtani továbbra is, a mely már eddig is roskadozik az adóterhek alatt, Másik észrevételem és kifogásom arra vonatkozik, hogy nem látom itt méltányosan és igazságosan keresztülvive a rendezés ügyét. Én nem fogadhatom el azt, a mi itt már el is mondatott, hogy a legalsóbbrendü hivatal37