Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.
Ülésnapok - 1901-374
288 37í. országos ülés 1904 január 13-án, szerdán. lat egy kristálytiszta patát. Nohát nagyon kis patak, az kétségtelen, mert a tisztviselőket nem elégíti ki, azon reményeket, a melyeket a kormány felkeltett, még csak meg sem közeliti, sőt mindazon költekezéseket, a melyeket sokszor a kis ember kénytelen elkövetni szorultságában és a melyeket az ígért fizetésjavitás reményében követett el, ez a pótlék a legkisebb mértékben sem fedezi. így igazán nagyon nehéz kérdés előtt állok, ha azt kérdezem: miért fogadjam én el ezt a törvényjavaslatot. A tisztviselőnek nem adja meg azt, a mit már eddig kilátásba helyezett a törvényhozás azon törvényjavaslattal, a melyet a pénzügyi bizottság letárgyalt, de a mely, sajnos, jelenleg nincs a törvényhozás előtt. Ha a kormány és a kormánynak ugyanaz a pénzügyminisztere helyesnek és jogosnak tartotta a múlt fizetési törvény benyújtását és az állam budgetjével megegyeztethetőnek tartotta azt, hogy a tisztviselőkben reményt keltsen, ugy nem látom be azokat az okokat, a melyek eltérítették ettől a szándéktól. Vagy igaza volt akkor, a midőn azt mondotta, hogy a tisztviselőknek olyan fizetésfelemelésre szükségünk van, vagy pedig nem volt igaza. Ha igaza volt, akkor nem kellett volna azt az emelést leszállítania, ha pedig nem volt igaza, akkor nem tudom megérteni, hogy hogyan csinálhatta ugyanez a pénzügyminiszter ugyanezt a javaslatot? A helyzet ma olyan, hogy nem engedi meg ennek a javaslatnak részletes kritikáját. Kötve vagyunk az időhöz. Nem is fogok részletesen kiterjeszkedni az egészre. A helyzet nyomása alatt kénytelen vagyok a törvényjavaslatot en bloc elfogadni azért, mert látom, hogy a jelen helyzetben a tisztviselők többet és jobbat nem kaphatnak. De figyelmébe ajánlom a pénzügyi kormánynak azt, hogy mindenütt, a hol a tisztviselők javadalmazását emelték, gondoskodtak azzal kapcsolatban arról is, hogy olyan fedezetet teremtsenek az állami bevételek tekintetében, a mely nem hárul nagy mértékben a kis exisztencziák vállaira. (Helyeslés a haloldalon.) Az osztrák tisztviselői fizetésfelemelésnél gondoskodtak egy uj adónemről, nevezetesen megadóztatták az I. és II. osztályú vasúti jegyeket, s ezzel elérték azt, hogy az állampolgároknak azon osztályai fedezték legnagyobbrészben ezt az ujabb terhet, a melyek vagyonosabbak, (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) és igy nem rakták az egész uj terhet az összes állampolgárok vállaira. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Végül azt kérném a kormánytól, hogy nyilvánítsa ki valami módon azt a határidőt, a melyen belül ezt az átmenetinek tekintett intézkedést megszünteti éa egy végleges rendezést hoz. Mert itt van megint a nagy diszkréczionális hatalom. Nincs itt megmondva, meddig lesz érvényben e törvény, nincs megállapítva, hogy ebben, vagy a jövő évben a kormány beadja-e végleg a fizetésrendezésről szóló törvényjavaslatot. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Előttünk áll egy választás, vagy állhat. Nagyon kényelmes dolog lesz hát tisztviselőkkel korteskedni oly módon, hogy azt mondják nekik: ha a kormányra szavaztok, mentől előbb kaptok végleges rendezést, ha nem, akkor nincs hozzákötve a kormány, hogy végleges rendezést csináljon. (Zaj a baloldalon.) Egy haladást látok azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatban az előbbi javaslattal szemben, s ez egy oly nagy indok, a melynél fogva hozzájárulhatok ezen javaslat elfogadásához, hogy t. i. a fizetésfelemelés súlypontja nem a magasabb, hanem a kisebb állásokra van helyezve. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ez helyes, s habár talán nem olyan mértékben van keresztülvive, a milyen mértékben helyes volna, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) de mégis örülök, hogy legalább egy jó pontot találhatok ebben a törvényjavaslatban, a mely pont a helyzeten kivül arra késztet engem, hogy ezen javaslatot elfogadjam. A tisztviselők pragmatikáját illetőleg szükséges volna a tisztviselők összeférhetlenségének megállapítása . . . (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hock János: S a fegyelmi törvény! Simonyi Semadam Sándor:.. . a fegyelmi törvénynyel együtt, mert azt látjuk, hogy a kisebb tisztviselő el van tiltva majdnem minden mellékkeresettől, a nagyob állásokban pedig osztogatnak, vagy juttatnak . . . (Felkiáltások balfelöl : Igazgatóságok!) Buzáth Ferencz: Egész közgazdasági tevékenységet fejtenek ki! Simonyi Semadam Sándor:. .. olyan mellékfoglalkozásokat, a melyek igazán gazdagon kárpótolják a tisztviselőt azon elmulasztott időért, a melyet különben is hivatalától von el. (Ugy van! Ugy van! bálfelöl.) Különösen felhívom a kormány figyelmét arra, a mi nekem legjobban fáj, hogy t. i. a birákról különös gondoskodás nem történik. Mert a bírákat nem lehet az állami tisztviselőkkel minden tekintetben egy kategóriába helyezni. Ha mi azt kívánjuk, hogy az a biró vagyonok felett ítélkezzék napról-napra, és hozzáférhetlen, megvesztegethetlen ember legyen, akkor minekünk a bíróról kell elsősorban gondoskodnunk, ugy, hogy anyagilag minden tekintetben független legyen. (Helyeslés a baloldalon.) A milyen mértékben czivilizált egy állam, olyan mértékben gondoskodik arról, hogy bírái anyagi tekintetben teljesen függetlenek legyenek. (Ugy van! Ugy van! a bal felöl.) Nem akarom a t. ház figyelmét fárasztani, s ennélfogva befejezem beszédemet azzal, hogy egy határozati javaslatot terjesztek elő; nem kötöm ehhez a tárgyalás alatt levő javaslat megszavazását, de óhajtom, hogy határozati javaslatomat a ház a most tárgyalás alatt levő tör-