Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

$1. országos ütés 190í január 13-án, szerdán. 281 ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képviselőház ! Az előttem felszólalt t. képviselő ur ismételve hangsúlyozta, hogy az ujonczmegajánlást az 1867 : XII. t.-cz. 12. §-a az országgyűlésnek tartotta fenn és hogy itt az ujonczmegajánlásról van szó. Szederkényi Nándor: Azt mondtam, hogy megállapításról! Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát a premissza helyes, természetesen az első, t. i, az, — ezt senki kétségbe nem vonja — hogy az ujonczmegajánlás joga kizárólag a magyar törvényhozást illeti, a mint hogy ebből indult ki a magyar törvényhozás eddig is'mindig, ebből indultunk ki a most beadott javaslatok másodikánál is, a hol, t. i. az ujonczmegajánlási javaslatnál, a végrehajtás kizárólag a honvédelmi miniszterre bizatik. Másként áll a helyzet a létszám megállapítására nézve. A létszámmegállapitást mindig ugy fogta fel a magyar törvényhozás az 1867-iki véderőtörvény megalkotása óta, hogy az a védrendszer megállapításához tartozik, mint ilyen tehát Ausztriával, az osztrák törvényhozással ugyanazon alapelveken állapítandó meg. Ennélfogva mindenütt, a hol a védrendszer megállapításáról van szó, a végrehajtási záradékban a magyar kormány mellett a közös kormány is megbizatik. Azt hiszem, ez a közjogilag helyes és tiszta álláspont és kérném a házat, hogy a szakaszt változatlanul méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Szederkényi Nándor képviselő ur elleninditványát tizen irták ugyan alá, de a tiz közül csak öt van jelen. (Zaj a baloldalon.) Szederkényi Nándor jelen van, Ugron Gábor nincs jelen, Okolicsányi László jelen van... (Felkiáltások balfelöl: Nem szavazásról van szó.) Lovászy Márton nincs jelen, Lendl Adolf nincs jelen . . . (Zaj.) Szederkényi Nándor: A házszabályokhoz kérek szót! Ez uj magyarázat. De ez a névszerinti szavazások kéréséhez kell csak a házszabályok értelmében, arra nézve azonban, hogy annak a tíznek, a kik valamely elleninditványt aláírnak, szintén jelen kell lenniök, a házszabályok kikötést nem tartalmaznak. Ez a magyarázat az egész eddigi gyakorlatnak és a házszabályoknak is ellentmond ós azért kérem a t. házat, hogy a régi gyakorlatot, amely a házszabályoknak megfelel, továbbra is tartsa fenn. Elnök: A házszabályok ugyan nem igy intézkednek, de ha a t. háznak nincs ellene kifogása, tessék. (Helyeslés és felkiáltások a jobboldalon : Hadd beszéljen! Zaj bal felöl.) Szederkényi Nándor: Zárszavamban csak a t. miniszterelnök ur szavaira kívánok egy rövid megjegyzést tenni, hogy a naplóban megörökítve KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. legyen az, hogy ilyen javaslat szó nélkül nem hangzott el, és hogy ebből egy ujabb Lustkandl a magyar közjog hátrányára ne származzék. Ez ellen tiltakozunk mi és a miatt szólalunk fel, hogy ez a jövendőre nézve tanúságul szolgáljon, mert tudjuk, hogy az ilyen hibának mik lesznek a következményei. Ennek következtében meg kell jegyeznem a miniszterelnök ur most elhangzott nyilatkozatára, a mely szerint különbséget tesz az ujonczlétszám megállapításának és az ujonczmegajánlás joga között, hogy hiszen itt a t, miniszterelnök ur tudomásom szerint nem fiskális és ezt a fogást ne tulajdonítsa el, hagyja azt a perekre és a bíróságok előtt való ténykedésekre, ahol azután a biró fogja eldönteni azt, hogy menynyiben 'állhat meg ez a magyarázat. Akár az ujonczmennyiség megajánlásáról, akár az ujonczlétszám megajánlásáról van szó, mind a kettő egyezményt foglal magában: az ujonczmegajánlás jogát. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Előbb meg kell állapitanom, hogy mennyi ujonczot adok, azután pedig a megállapított ujonczokat megszavazom. Ez a kettő oly összefüggő egészet képez, hogy azt két részre bontani ós ebből okoskodást csinálni nem lehet, az a közjognak teljes felforgatására és arra vezetne, hogy bizonyos fiskalitásnak nyílnék tér. Ennélfogva abból, hogy az ujonczmennyiség megajánlásánál szó van arról is, hogy az ujonczmennyiség benfoglaltatik az egész hadseregben, nem következik, hogy ez a kettő szétválasztandó. A mi azután azt illeti, hogy az ujonczmegajánlás a véderőtörvény alapján történik, nos, igen, a véderőtörvény alapján történik, de az 1867. évi XII. t. czikknek a véderőre vonatkozó intézkedései csak azt mondják, hogy a véderőt egyenlő elvek alapján állapítja meg mindkét fél, Magyarország és Ausztria, a mely egyenlő elveket az illető miniszterek adják itt elő, s ha a ház a miniszter uraknak a véderőre nézve előadott egyenlő elveit elvetné, akkor az 1867. évi XII. t.-czikk 13. §-a intézkedik arról, hogy az a differenczia mikéntoszlattassék el. Az 1867. évi XII. t. ozikk ezen szakaszában arról, hogy itt a hadügyminiszternek valami ingerencziáj a volna, szó sincs. (Félkiáltások balfelöl: Az ellenkezője van benne!) Tehát a törvényben csak egyenlő elvekről van szó és a véderőtörvényben is egyenlő elveket lehet instituálni, de hogy az itt megállapított törvény végrehajtása a hadügyminiszterrel egyetértőleg történjék, ez az, a mi ellen tiltakozunk és ezt a régiek példájára tett tiltakozásunkat ezennel a ház előtt megismétlem, hogy a naplóban meg legyen örökítve. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Elnök: T, ház! Következik a szavazás. A kérdés az, hogy a szöveg eredetije szerinti harmadik, avagy immár második szakaszt elfogadja-e a ház, szemben azon módositványnyal, a melyet Szederkényi Nándor képviselő ur adott be, hogy t. i. ezen szakasz második mondata 36