Képviselőházi napló, 1901. XXI. kötet • 1903. deczember 28–1904. január 16.

Ülésnapok - 1901-374

$1. országos ütés 190í január 13-án, szerdán. 281 ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszterelnök ur kivan szólani. Gr. Tisza István miniszterelnök: T. képvi­selőház ! Az előttem felszólalt t. képviselő ur ismételve hangsúlyozta, hogy az ujonczmegaján­lást az 1867 : XII. t.-cz. 12. §-a az országgyű­lésnek tartotta fenn és hogy itt az ujonczmeg­ajánlásról van szó. Szederkényi Nándor: Azt mondtam, hogy megállapításról! Gr. Tisza István miniszterelnök: Hát a pre­missza helyes, természetesen az első, t. i, az, — ezt senki kétségbe nem vonja — hogy az ujonczmegajánlás joga kizárólag a magyar tör­vényhozást illeti, a mint hogy ebből indult ki a magyar törvényhozás eddig is'mindig, ebből indultunk ki a most beadott javaslatok máso­dikánál is, a hol, t. i. az ujonczmegajánlási javaslatnál, a végrehajtás kizárólag a honvé­delmi miniszterre bizatik. Másként áll a helyzet a létszám megállapítására nézve. A létszám­megállapitást mindig ugy fogta fel a magyar törvényhozás az 1867-iki véderőtörvény meg­alkotása óta, hogy az a védrendszer megállapítá­sához tartozik, mint ilyen tehát Ausztriával, az osztrák törvényhozással ugyanazon alapelveken állapítandó meg. Ennélfogva mindenütt, a hol a védrendszer megállapításáról van szó, a végre­hajtási záradékban a magyar kormány mellett a közös kormány is megbizatik. Azt hiszem, ez a közjogilag helyes és tiszta álláspont és kér­ném a házat, hogy a szakaszt változatlanul mél­tóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Szederkényi Nándor kép­viselő ur elleninditványát tizen irták ugyan alá, de a tiz közül csak öt van jelen. (Zaj a bal­oldalon.) Szederkényi Nándor jelen van, Ugron Gábor nincs jelen, Okolicsányi László jelen van... (Felkiáltások balfelöl: Nem szavazásról van szó.) Lovászy Márton nincs jelen, Lendl Adolf nincs jelen . . . (Zaj.) Szederkényi Nándor: A házszabályokhoz kérek szót! Ez uj magyarázat. De ez a név­szerinti szavazások kéréséhez kell csak a ház­szabályok értelmében, arra nézve azonban, hogy annak a tíznek, a kik valamely elleninditványt aláírnak, szintén jelen kell lenniök, a házsza­bályok kikötést nem tartalmaznak. Ez a magya­rázat az egész eddigi gyakorlatnak és a ház­szabályoknak is ellentmond ós azért kérem a t. házat, hogy a régi gyakorlatot, amely a házszabályoknak megfelel, továbbra is tartsa fenn. Elnök: A házszabályok ugyan nem igy intézkednek, de ha a t. háznak nincs ellene ki­fogása, tessék. (Helyeslés és felkiáltások a jobb­oldalon : Hadd beszéljen! Zaj bal felöl.) Szederkényi Nándor: Zárszavamban csak a t. miniszterelnök ur szavaira kívánok egy rövid megjegyzést tenni, hogy a naplóban megörökítve KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XXI. KÖTET. legyen az, hogy ilyen javaslat szó nélkül nem hangzott el, és hogy ebből egy ujabb Lustkandl a magyar közjog hátrányára ne származzék. Ez ellen tiltakozunk mi és a miatt szólalunk fel, hogy ez a jövendőre nézve tanúságul szol­gáljon, mert tudjuk, hogy az ilyen hibának mik lesznek a következményei. Ennek következtében meg kell jegyeznem a miniszterelnök ur most elhangzott nyilatkoza­tára, a mely szerint különbséget tesz az ujoncz­létszám megállapításának és az ujonczmegaján­lás joga között, hogy hiszen itt a t, miniszter­elnök ur tudomásom szerint nem fiskális és ezt a fogást ne tulajdonítsa el, hagyja azt a perekre és a bíróságok előtt való ténykedésekre, ahol azután a biró fogja eldönteni azt, hogy meny­nyiben 'állhat meg ez a magyarázat. Akár az ujonczmennyiség megajánlásáról, akár az ujoncz­létszám megajánlásáról van szó, mind a kettő egyezményt foglal magában: az ujonczmegajánlás jogát. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Előbb meg kell állapitanom, hogy mennyi ujonczot adok, azután pedig a megállapított ujonczokat megszavazom. Ez a kettő oly össze­függő egészet képez, hogy azt két részre bon­tani ós ebből okoskodást csinálni nem lehet, az a közjognak teljes felforgatására és arra vezetne, hogy bizonyos fiskalitásnak nyílnék tér. Ennélfogva abból, hogy az ujonczmennyiség megajánlásánál szó van arról is, hogy az ujoncz­mennyiség benfoglaltatik az egész hadseregben, nem következik, hogy ez a kettő szétválasztandó. A mi azután azt illeti, hogy az ujonczmegajánlás a véderőtörvény alapján történik, nos, igen, a véderőtörvény alapján történik, de az 1867. évi XII. t. czikknek a véderőre vonatkozó intéz­kedései csak azt mondják, hogy a véderőt egyenlő elvek alapján állapítja meg mindkét fél, Magyarország és Ausztria, a mely egyenlő elveket az illető miniszterek adják itt elő, s ha a ház a miniszter uraknak a véderőre nézve előadott egyenlő elveit elvetné, akkor az 1867. évi XII. t.-czikk 13. §-a intézkedik arról, hogy az a differenczia mikéntoszlattassék el. Az 1867. évi XII. t. ozikk ezen szakaszában arról, hogy itt a hadügyminiszternek valami ingerencziáj a volna, szó sincs. (Félkiáltások balfelöl: Az ellenkezője van benne!) Tehát a törvényben csak egyenlő elvekről van szó és a véderőtörvényben is egyenlő elveket lehet instituálni, de hogy az itt megállapított törvény végrehajtása a had­ügyminiszterrel egyetértőleg történjék, ez az, a mi ellen tiltakozunk és ezt a régiek példájára tett tiltakozásunkat ezennel a ház előtt megis­métlem, hogy a naplóban meg legyen örökítve. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Elnök: T, ház! Következik a szavazás. A kérdés az, hogy a szöveg eredetije szerinti har­madik, avagy immár második szakaszt elfo­gadja-e a ház, szemben azon módositványnyal, a melyet Szederkényi Nándor képviselő ur adott be, hogy t. i. ezen szakasz második mondata 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom